1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 248. ülés

38

CCXLVIII ülés Fö-RR naplója October 18-án 1844.

2-ikrendiiie-jedésökben adatnak elő; a’ másik párlnak előadásai ellenben, ’s különösen ha valaki másnak felel, a’ feleletei előre "ujsüg^án* "teszik, azután annak, mit a’másik pártbeli egyén mondott, értelme nincsen, ’s néha az egésznek sincs értelme.

Ismételve mondom tehát, hogyha a’ mélt. ur ki van elégítve, azt természetesnek találom, mivel az ö és elvbarátainak előadásai a’ maguk tisztaságában, és úgy, mint elő voltak adva, az újságba tétetnek, mivel azoknak értelme van; ellenben a’ másik résznek előadásai elferdített értelműek lévén, nem adalnak elő: minek következtében azt mondják, hogy mindig csak annak, mit az egyik párt előad, van értelme, ’s az okos, de a’ másik párt előadásának értelme nincsen. Mi pedig azon combinatiokat illeti, mellyeket ö méltósága telt , miszerint az elöbbeni időket a’ mostanival összehasonlilá: az igen szép, mert valójában azelőtt semminemű országgyűlési tanácskozások nem szoktak az újságokba tétetni, most pedig kinyomattalni megengedtelnek; de őszintén megvallom, hogy nekem inkább nem kell semmi, mint ferdítve előadott tudósítás, mint hazugság: mert azt vélem , hogy semmi nem lehet veszedelmesebb egy országban, ’s fökép alkotmányos országban, mint ha olly tudósítások adatnak elő, mellyekben az igazság hiányzik; ’s nézzük, mit tudnak a’ megyékben arról, hogy az országgyűlésen mik történnek? ha oda megy az ember, valójában nem csodálkozik, hogy semmit sem tudnak, mert a’ nyilvánosság olly alant fokozaton létezik, hogy magában azon városban, hol az országgyűlés tartatik, azokon kívül , kik a’ teremben vannak, nem igen tudjak, mi történik az országgyűlésen, és nem is tudhatják: mert nálunk semminemű nyilvánosság nem létezik; naplónk ugyan van az igaz; hanem ez is már akkint intéztetett el, hogy két — három hónap után jőjön ki; olly tárgy pedig, melly már kél-három hónap előtt történt, az olvasó közönség előtt minden érdekét elvesztette. Mindezeknél fogva — mint mondám — én a’ t. KK és RR izenetét pártolom. Egyébiránt arra, mit mélt. gróf Péchy Emánuel elöqdolt, hogy t. i. veszedelmes dolog épen szabad országgyűlési újsággal kezdeni a’ dolgot, mert az országgyűlés alatt a’ kedélyek fel vannak ingerelve, és hogy el kell készíteni a’ nyilvánosságra az embereket: — lehat miért nem pártolja a’ szabad újságot általánosan? hiszen nem sokára úgy is vége van az országgyűlésnek, 3 év alatt az emberek a’ nyilvánosságra el fognak készülni; ’s igy 3 év múlva, vagyis a’ jövő országgyűlésig egy tökéletesen szabad országgyűlési újságra el lesznek készülve: ennélfogva felszólítom a’ mélt.grófot, hogy az általános szabadujságot pártolni méltóztassék.

Nádor ö cs. hir. fensége: — Mi személyemet illeti: azokra, miket az előttem szóló felhozott, némelly megjegyzést kell tennem. Valamint a’ mull, úgy a’ mostani országgyűlésen is tapasztaltam, hogy a’ mélt. Fö-RR minden különbség nélkül — bármelly részhez tartozzanak — azon bizodalommal voltak irántam, miszerint előterjesztéseimhez — a’ mennyire lehetett — járultak; miután igy áll a’ dolog, önként következik, hogy ezen tárgy elhalasztásának oka nem a’ mélt. Fö-RR többsége, hanem egyedül az én személyemben fekszik; annak okát, hogy miért halasztottam ezen tárgy felvételét, mégis mondom a’Fö-RRnek. Én ugyanis előrelátván, hogy ezen tárgy alásnak sem lesz egyéb sikere, mint az e’ tárgyban eddig folytatott tanácskozásoknak, ’s úgy véltem, hogy czélszerübb lesz az időt inkább olly tárgyakra felhasználni, mellyek több sikert és hasznot hoznak a’ hazára. Ez volt az oka, miért nem vétettem fel ezen tárgyat, ’s miután az elöltem szólódnak egyik felszólalására kijelentettem, hogy lesz alkalom, midőn a’ tárgy is fel fog vétetni, szavamat beváltani kívánván, e’ tárgynak felvételét a’ mai ülésre tűztem ki.

Gr. Batthyányi Lajos: — Meggyőződésem szerint veszélyes elv volna az, ha az elnökség belátására bízatnék elvileg annak eldöntése: valljon az egyik vagy másik kérdés mikor ’s egyáltalánfogva forduljon-e elő? Minden tiszteletem mellett, mellyel fenséges Elnökünk iránt viseltetem, kötelességemnek tartom e’ helyen azon meggyőződésemet nyilván kimondani, miszerint ha ö herczegsége ezen kérdést azért nem tűzte ki tanácskozásul, mert meggyőződése szerint az országnak java inkább más kérdéseknek kitűzését kívánta, e’ tekintetben minden esetre meggyőzédését és vélekedésének indokait méltányolni tudom; de azt a’ parliamentaris renddel össze nem egyeztethetem. Az én felfogásom e’tárgyról az, hogy minden kérdésre nézve azt, vajljon tanácskozás alá kerüljön-e, vagy sem? mindig a’ többségnek kell eldönteni, és a’ dolognak normalis állapotában az volna a’ rend, hogy azon sorral vétessenek fel a’ tárgyak, mellyek a’ KKtóI és RRlöl hozzánk átküldetlek; ha azonban kivételnek lenne helye, ezen kivételt csak e’ táblának többsége határozhatja el, és igy megvallom, hogy ha nemhelyeslésemet az elhalasztásra van jogom kimondani, azt tartom, azt egész joggal mondhatom ki, akárkinek tulajdonítsam én a' dolgot, ’s a’ nélkül, hogy valakit nevezzek: mert meggyőződésem az, hogy ha a’ normalis rendtől eltávozunk, az csak a’ többség határozata következtében történhetik. Én annyira meg vagyok győződve fenséges Elnökünk méltányosságáról és igazságszeretéröl, hogy ezen őszinte nyilatkazatomat bizonyosan rósz néven venni nem fogja, sőt méltányolni fogja mind jogomat, mind kötelességemet (Helyeslés a’jobboldalról). Mi pedig- a'szőnyegen levő tárgyat illeti: arra nézve felfogásom az, hogy jóformán eltelt már ezen tanácskozásnak ideje; "s igy tehát a’ dolog érdeméhez talán kár is volna hoszasabban szólani; folyt már erről több ízben a’ tanácskozás, ’s akkor bővebben nyilatkoztam, ’s most csak azt akaróin röviden mondani, hogy gróf Apponyi György előadása állal nem vélem megczáfoltnak gr. Teleky László tisztelt barátomnak azon aggodalmát és sérelmét, miszerint azt rnondá, hogy a’ kormány falsumol követ el bizonyos vélemény- árnyéklatnak censura általi supressiója által, ’s mintha ez ellentétben állana azzal, miről előbb gr. Zichy Ödön ur panaszkodott; mert ba állana, hogy két vélemény és két nuance volna az országban; az egyik a’ másikat tollálná, ’s mivel mindegyik panaszkodik, talán egyiknek sincs oka panaszra; és ámbár tudják, hogy mélt. gr. Zichy Ödön ur nem tartozik a’ mi véleményünkhez, azért mégis nemfogják a’ túlsó oldalon ülök azt igényelni, hogy gróf Zichy Ödön az ö véleményükhöz tartozik ’s ez által legjobban be van bizonyítva, miszerint nem csak két véleménykölönbség van, hanem három-négy vélemény-árnyéklat is létezik, ’s igy igazságtalanságot követ el a’ censura, és suprimálhat két-három vélemény- árnyéklatot, a' nélkül, hogy egyik a’ másikat tollálná, mert fenhagyja az egyik véleménynek szabad kinyilatkoztatását, midőn a' többi vélemény-ár-