1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 263. ülés
235 Gr. Apponyi György: — Azt hiszem, hogy a’ vámokat hibásan veszik az aerarialis jövedelem mintegy kútfői- Rcndi iienct rásának, hanem azokat inkább statusgazdasági szempontból kellene tekinteni; ’s azért a’ t. RRnek ezen felírásbanak'llk"*X- kifejtett azon aggodalma, miszerint igen tartani lehet attól, hogy a’ nemzetnek minden áldozatai ’s minden erótelé- vlmsLbéiyosei a’ szerint, mint a’ vámok fel fognak emeltetni, vagy leebbszállittatni, könnyen meghiusittatnak, azon hibás né- l!isirán*zeten látszik alapulva lenni, hogy a’ vámok mint aerarialis jövedelmek tekintetnek, és nem statusgazdasági szempontból. Ezen felírásnak tartalmát véve, mindazok ellen, mellvek nem más czélból történnek, mint abból, hogy ö Felsége kir. válasz kiadására újabban raegkéressék, legkisebb ellenvetésem nincsen; hanem mennyiben itt pótolólag ollyanok tétetnek hozzá, mellyek mind azon gyanút foglalják magukban, hogy ö Felsége a’ vámok felemelletése által a’ nemzetnek reményeit meghiúsíthatná, — továbbá miután ollyanokra történik hivatkozás, mellyek problematicusok, ’s ö Felsége elibe ezelőtt terjesztett tárgygyal Összeköttetésben nincsenek, 's a’ czélnak előmozdítására úgy sem szolgálnak, azokat kihagyni szeretném; ’s igy felszólítanám a’ I. KKat és RRet arra, hogy szorítanák egyedül a’ kir. válasz sürgetésére a’ dolgot. Mi a’ törvényjavaslatot illeti: igaz, az országgyűlési gyakorlat úgy hozza magával, hogy a’ felírásokkal többnyire a’ törvényjavaslatok is felterjesztetnek; azonban a’jelen alkalommal kivételt szerelnék tenni. A’ t. KK és RR, midőn először átküldötték a’ vámok iránti tárgyat, bölcsen átlátták azon szoros kapcsolatot, melly a’ kiilkereskedés és az ausztriai és magyarországi vámviszonyokra nézve létezik, ’s annálfogva ezen két tárgyat együtt tárgyalták, ’s ö Felségét mind a’ kettőre nézve felszólították részint kedvezések engedésére, részint bizonyos alkotmányos elvek elfogadására; itt pedig egyedül a’ külkereskedésre nézve ajánlanak törvényjavaslatot. A’ kettő egymással szoros kapcsolatban van, ’s a’ külkereskedést tárgyazó törvény függ attól, mit ö Felsége az Ausztria és Magyarország közötti vámokra nézve fog rendelni. Ezen külkereskedést tárgyazó törvényjavaslattal tehát megelőzzük ö Felségének k. kir. válaszát, mi — az országgyűlésnek jelen stádiumát tekintve — nem czélszerü; ’s igy indítványom az : hogy a’ t. KK és RR szólittassanak fel a’ felírás azon részének kihagyására, melly ollyanokra hivatkozik, mellyek még problematicusok, ’s ö Felségének nem terjesztettek fel, ’s magukban foglalják azon gyanút és vádat, hogy ö Felsége azt, mit a’ nemzet nagy áldozatokkal létre akarna hozni, a’ vámok felemelése által meghiúsítaná, ’s hagynák el a’ t. KK és RR ezúttal a’ törvényjavaslatot; — mert ezen tárgy olly szoros kapcsolatban van a’ másik tárgygyal, melly egy előbbi felírásunkban foglaltatik, t. i. az ausztriai és magyarországi vámviszonyokkal, — hogy ez által csak a’ kir. válasz megelöztetnék. („Helyes!“) Busán Hermán, horvátországi követ: — Minthogy a’ külföldi gabonának harmínczad mentes behozatala honi kereskedésünket sorvasztja, azt javasolnám, hogy e’ behozatal csak akkor engedtessék meg, midőn a’ belföldi gabona a’ középárt felülmúlja. — Ki kell emelnem azt is, mikint sz. kir. Károlyvárosnak a’ sérelmek 3-ik osztályában és kivánatok b) alatti 8-ik pontjában előforduló azon óhajtása, miszerint Károly város lerakóhelyül törvényben neveztessék meg, — igen méltányos. És azon esetre, ha a’ belföldi gabonának kivitele eltillatnék, ezen eltiltás az ott már meglevő gabonára ne értessék. Egyébiránt pedig nem ellenzem, hogy a’ felírás — kihagyatván belőle a’ gyanúsítások, mellyeket gr. Apponyi György érintett — ö Felsége elibe felterjesztessék, minthogy küldőim azt kívánják, hogy ö Felségének örökös tartományai iránt a’ lehető méltányosság mindenkor szem előtt tartassák, a’ külfölddel pedig ott, hol az örökös tartományokra nézve sérelem nem történik, a’ legszabadabb kereskedés nyit— tassék meg. Gr. Teleky László: — Úgy vélem, hogy ezen felírás- és törvényjavaslatra a’ t. KKat és RRet az birla, hogy miután a’ közlekedést a’ tengerrel helyre akarják állítani, a’ Fiume felé vezetendő vasútnak létesítését ne akadályozza a’ vámszabályoknak bizonytalan volta. Igen helyes az, mit mélt. gr. Apponyi György ur előadott, miszerint ö Felsége sürgettessék, hogy felterjesztésünkre feleljen; de ez a’ jelen esetre nem alkalmazható; mert mire kértük ö Felségéi? Arra, hogy közöljön velünk adatokat, hogy azoknak nyomán vámszabályokat dolgozhassunk ki; ’s igy, ha csak az előbbi felírásra sürgetjük a’ választ, annak, mit a’ t. KK és RR kívánnak, eleget nem teszünk. Azt, mit a’ t. KK és RR most kívánnak, azzal, mit a’ másik felírásban kijelentettek, tökéletes öszhangzásban látom : mert épen azon felírásban kértük ő Felségét, hogy addig, mig uj vámrendszert fogunk kidolgozni, ö Felsége a’ vámokat mostani állapotukban méltóztassék meghagyni, ’s miután a’ mélt. Fö-RR ezen kívánságot akkor pártolták, nem látom át, miért ne lehetne pártolni ezen törvényjavaslatot is? melly által az ország magának nagyobb biztosítást kíván szerezni. Gr. Batthyányi Lajos: — A’ t. KK és RR az iránt kívánják biztosítani az országot, hogy mindaddig, mig a’ vámviszonyokra nézve kimeritöleg fog rendelkezni az ország, legalább a’ mostani vámszabályozat, azaz a’ status quo álljon fen. Ezt elérve azt reményük a’ t. KK és RR, hogy a’ kereskedésnek és iparnak némi biztosítását fogják eszközölni. Vélekedésem szerint — praescindálva a’ fiumei vasúttól is — a’ t. KKnak és RRnek tökéletes igazságuk van; mert bizonyos az, hogy az iparnak semmi sem nyújt nagyobb kedvezményt, mint a’ vámszabályzatnak — habár súlyos is — de bizonyos és változhatlan állapotja. Ezt sokféle példákkal lehetne illustrálni, s áll ezen szükséges biztosítás mind a’ be, mind a’ kivitelre nézve. Hogy a’ t. KK és RR ezenkívül a’ fiumei vasutat is előhozták indokul, azon nem csudálkozom. Ezt kellett tenniük: mert ez által a’ dolgot kézzelfoghatóbbá fogják tenni azok előtt, kik tán a’ kereskedésre nézve ezen lánczolatát a’ dolognak nem tudják felfogni. Azonban úgy látom, hogy a’ méltóságos gróf ellenvetése abban sarkallik, hogy: 1-ször nem kívánja a’ dolgot egy különös törvényczikkbe foglaltatni; 2-szor nem elválasztalni a’ külföld felé fenálló vámszabályokat azoktól, mellyek az örökös tartományok és Magyarország közölt léteznek. Hogy ha a’ dolognak érdemében meg tudnánk egyezni, úgy hiszem, e két nehézség nem állana utunkban, és a’ t. RR sem insislálnának annyira. Nézetem szerint ugyanis annyiban lehetne deferálni a’ felső tábla némelly tagjai nézeteinek, miszerint talán a’ barminczadok azon megkülönböztetését ki lehetne hagyni, mellynél fogva ők nem az ö Felsége kormánya alá tartozó országokra nézve kívánják a vámok vál-CCLXIII ülés Fő-RR naplója November 4-én 1844.
