1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 246. ülés - 1844 / 247. ülés
20 CCXLVII ülés Fő-RR. naplója October 16-án 1844. !í-ík rendi ize- A’ 7. §-ra nézve: “.VcJr'T Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó: — A’ 1. KK és RR azon akadnak meg először, miszerint a’ mélt. rendelése Fö_RR az eddigi gyakorlatra hivatkoznak. Azt vélem, hogy az olly gyakorlatra való hivatkozás, melly világos, és törvényre van alapítva, igazolja a’ mélt. Fö-RR eljárását, és hogy azt tekintetbe venni a’ törvények alkotása alkalmával szükséges: mert egy részről az eddigi szokás üdvös, és azokra, kiket a’dolog illet, kielégítő hatású; de más részről a’ bizonyos jelenlétnek egy bizonytalan jövendővel való kétes felcserélését foglalja magában. Másodszor: azt állítják a’ t. RR, hogy itt arra kell figyelmezni, miszerint az igazgatásra való felügyelést a’ kezeléstől elválasztani szándékukban van. Itt meg kell említenem, hogy azon javaslatnak elfogadása által, mellyet a’ mltgos Fö-RR tettek, a’ kezelés és a’ fehigyelés összezavarva épen nincs. Hogy volt a’ dolog eddig? a’ városokban eddig nem volt olly tisztviselő, ki a’ városi dolgokra közvetlen felügyelt volna; de a’ megyékben ugy vélem, hogy a’ főispántól a’ tehetséget senki nem tagadhatja meg, miszerint ö — ha akar — nem csak a’ közgyűlésekben, hanem a’törvényszékekben is elnökösködhetik. Ugy gondolom, minden illy intézkedéseknek nem csak semmi káros, de hasznos következései lesznek; mert ha csakugyan a’ felügyelés hasznos leend, üdvös fog az lenni ugy a’ közgyűlésekben, ugy a’ törvényszékekben. Továbbá a’ mélt. Fö-RR nem állanak a’ t. RRnek azon kivánatára, miszerint külön alkapitányi hivatalt kívánnak felállítani, és pedig ollyant, melly nem kir. kinevezéstől, hanem az illetők szabad választásától függjön. Itt ismételnem kell azt, hogy az alkapitánynak kinevezése eddig kétségtelenül a’ királyi jogok közé tartozik, és itt már nem ugy, mint a’ városoknál, hanem a’ „status quo“-nak megváltoztatása terveztetik közvetlen, és a’ királyi jogoknak némileg megcsonkítása. Az alkapitány rendszerint helyettese a’ főkapitánynak, és valamint a’ főkapitány személyében központosul az igazgatásra való felügyelés: ugy meggyőződésem szerint öszpontosulni kell annak az alkapitány alszemélyében is, és mint a’ t. RR mondják, két külön kapitány volna felállítandó; ez bizonyosan azon föeszmének nem felelne meg annyiban, minthogy azon két kerületek közt folyvásti súrlódások vannak, és ott némi tekintetben a’ magyar és horvát elem is gyakran összeütközésbe jő: kell tehát ott egy személynek lenni, ki azon két törvényhatóságok közti súrlódásokat csillapítsa, ’s — mennyire lehet — kiegyenlítse. Mondják továbbá a’ t. RR, hogy azon kerületnek sajátlagos helyzete tekintetet nem érdemel, merta’ belviszonyokról van szó; ámde midőn belviszonyokról rendelkezünk, lehetetlen egyéb viszonyokra is tekintettel nem lennünk; a’ ki pedig a’ kerületeket ismeri, bizonyosan helyeselni és ismerni fogja, hogy a’ dolognak helyzete és állása olt méltányos tekintetet érdemel; miért is mondják a’ t. RR, hogy a’ kerületnek közigazgatása ollyformán a’ tengerparti földről egészen ki fogna szorittatni; de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy itt csak arról van szó, hogy ki legyen vagy lehessen elnök a’ törvényszéknél; itt csak egyes személyről és az elnökről van szó. Egyébiránt a’ m. Fö-RR a‘ kormányzót egyáltalában soha sem említették meg, hanem csak azt mondották, hogy rendes elnöke a’ törvényszéknek a’ főkapitány, és ennek hátráltatása esetében az alkapitány, vagy az első kormányszéki ülnök; de hogy az ottani dolgok igazgatását, vagy csak felügyelését is a’ tengerparti kormányzóra akarták volna bízni, azt sehol ki nem mondották, és az szándékukban nincs. De bocsássanak meg a’ t. RR! mint lehetne ezen törvényt változtatni? Azon újabb törvényt, melly 1836-ban alkottatot, és mellynek elején nyilván ki van mondva, ki vigye az elnökséget, — ’s miután a’ t. RR egyéb tartalmára nézve fen kívánják tartani: ugy gondolom, hogy ezt bátran egészen épségben továbbá is megtartani lehet. Annálfogva véleményem az, hogy a’ m. Fö-RR előbbi nézeteiknél megmaradni szíveskednének. Elnök: — Azon elv, mellyet itt a’ KK és RR felállítanak, midőn azt mondják: „továbbá azon felállított elvnek, hogy a’ felügyelés a’ közigazgatási kezeléstől elválasztassék ’slb,“ — igen meszsze vág. Nem akarok én most ennek bővebb taglalásába bocsátkozni; de szükségesnek tartom, hogy a’ válaszizenetben erre legalább az mondassák, hogy ez úttal mellőzik a’ m. Fö-RR azon kérdésnek feszegetését: czélszerü-e a’ felügyelést a’ közigazgatás kezelésétől mindenkor elválasztani? Illyés valamit kell mondanunk, nehogy azon következtetés vonathassák feleletünkből, mintha a’ m. Fö-RR a’ t. RRnek ezen nézetét elfogadták volna („Helyes!“). Gr. Forgách Antal: — A’ többi rendezési munkálatokban is előfordult ezen elv; de a’ m. Fö-RR azt sehol sem fogadták el, sem a’ Jász-Kűn, sem a’ Hajdú kerületek, sem a’ XVI szepesi városok elrendezési munkálatában, és mindannyiszor kijelentették a’ t. KKnak és RRnek, hogy lehetetlennek találják azt, hogy a’ felügyelést az igazgatás kezelésétől elválasztani lehessen; és igy itt is a’ RR által felállitoll elvet felelet nélkül hagyni nem kívánom (Közhelyeslés). A’ 8. §-ra észrevétel nem volt. A’ 9. §-ra nézve: Gr. Cziráky János: — Itt a’ t. RRet felszólittatni kívánnám, hogy ezen phrasist: „egyedül a’ zászlóalatti katonákat kivéve,“ a’ Jász és Hajdú kerületek rendezési munkálatának nyomán hozzáadni szíveskednének. A’ 11. §-ra nézve: Busán Hermán, horvátországi követ: — A’ t. RRnek azon nyilvánítása ellen, melly szerint bizonyos, előttem egészen ismeretlen jogát akarják fentartani Magyarországnak a’ bukkarii kikötő és szabad kerület iránt, ünnepélyes óvást vagyok kénytelen tenni küldőim nevében, mivel az 1790: 61 t. czikk ezt mondja: „Gloriosae memoriae imperatrix et regina Maria Theresia ad effectum numerosarum ealenus sancitarum regni legum partes maritimas regno Croatiae, ad quod ab olim spectabant, ac per eam sacrae regni Hungáriáé Coronae postliminio reincorporavit,“ — tehát a’ Bukkari várost és kikötőt is, melly e’ törvényben név szerint emlittetik meg. Minthogy pedig a’ t. KK és RR ezen törvényezikket kellő figyelemre nem méltatják, — annyival inkább kell tehát ezen törvényezikket itt a’ törvényjavaslatban idéznünk. Mi a’ lek. RR záradékát illeti, melly szerint ők az 1790: 61 törvényezikknek tárgyalását azon időre halasztják, midőn a’ Magyar- és Horvátország közti viszonyok tárgyalásai szőnyegre kerü-
