1843-1844 Főrendi Napló 7. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 246. ülés - 1844 / 247. ülés

18

CCXLVI ülés Fő-RR naplója October 15-én 1844.

Elnök: — Méltóztassanak folytaim' a’ félbeszakadt tanácskozást.

Gr. Apponyi György: — Azok után, mik előterjesztettek, kétséget nem szenved, hogy a’ t. KK és RR azon biztosítékokat, mellyeket a’ balparti vasúttársaság kívánt, részükről elfogadták; a’ mélt. Fö-RR pedig ezt igen soknak és nagy követelésnek tartották: igen szeretném tehát, ha az izenetben — nem mennének tovább, mintsem hogy azok fejeztetnének ki, mik minden véleménynek megfelelnek, és elmellözve azon kérdést: valljon párhuzamé vonalnak tekintik-e a’ mélt. Fő-RR ezen vonalt, vagy sem? csak mondjuk azt, hogy a’ mélt. Fö-RR ezen biztosíték után, mellyet adnak, a’ másik feltételt soknak tartják: annál fogva a’szerkezet legjobban felelne meg ezen végzésnek, ha igy állana: „azon szempontból kiindulva, a’ t. KK és RRnek azon javaslatukhoz, hogy a’ magyar középponti vasúttársaság az általa körülirt vonal ellen biztosittassék, nem járulnak! (Közhelyeslés).

liudics József, bácsi főispán: — Ebben megnyugszom; hanem a’ mennyire lehet, a’ t. KK és RR izenetében lévő szavakat megtartani kívánnám; igy kívánom ezen javaslatot módosítani: „párvonalú vaspályák ellen“ („3Iaradjon!“).

Az itélömester felolvassa a’ gr. Apponyi György javaslatához képest módosított szerkezetet.

Gr. Majláth János: — Itt középponti vasúttársaságról nem szólhatunk; hanem csak a’ t. KK és RRkel értekezünk : ennyiben tehát módosításnak kell történni.

Elnök : — A’ balparii vasútról kell szólanunk, mert a’ t. KK és RR is erről szóllanak; tessék azonban az itélömester urnák az egészet még egyszer felolvasni (Felolvassa).

Gr. Majláth János: — Itt azt kell mondani: „a’ t. KK és RR által kijelelt vaspálya — („Maradjon !„).

Elnök: — Ezen kitétellel, „hogy a’ m. Fö-RR a’ t. KK és RR javaslatukhoz nem járulnak“, — elég van téve a’ mélt. gróf ur aggodalmának.

Az izenet befejezésére nézve:

Gr. Széchen Antal: — Csak egy stylaris észrevételem van; hajói értettem, ugyan is az mondatik ezen §ban: „Pestről és a’ Duna balpartján Debreczenig, és Ausztria széléig.“ Ezen szerkezetet úgy lehetne érteni,hogy a’Duna balpartján van Debreczen. — Szóval: azt kívánnám mondani: „Pestről mind Ausztria széléig, mind pedig Debreczenig a’ Duna balpartján“ (Közhelyeslés).

Gyiirky Pál, krassói főispán: — Ezen izenet végső soraira észrevételem van; ugyanis'midöna’nagyméltóságu Fö-RR járultak ahhoz, hogy egy újabban kiküldendö országos választmány a’ társulattal kötendő egyezkedést sikeredje, b. Vay Miklós világosan azt mondotta, hogy azon biztosítási öszveg, melly a’ társulat állal ajánltatott, és az előbbi országos választmány által javaltatott, nem elégséges, — hogy továbbá azon szerződés más terhes feltételeket is, mellyek el nem fogadhatók, foglalna magában, mellyeket tehát változtatni kell: módosíttatott tehát ekképen a’ t. KK és RR javaslata, melly általánosan csak egyedül a’ választmánynak kiküldetéséről szól. Mindezeknek nyomát ezen redactióban fel nem találván, — kívánom ezeket megérintelni; mert valamint forrón kívánom, hogy a’debreczeni vasút elkészíttessék, úgy tökéletes biztosítékot igényiek, miszerint ha már az ország rendei ezen vállalatot 5%-tel biztositolták, úgy viszont a’ társulat is tervét létrehozza, ’s minden börzenyerekedésnek gyanúját elhárítsa; mert bizonyos marad az mindig, hogy 1 millió fttal 18 millióra terjedő vállalatot biztosítani nem lehet.

B. Vay Miklós: — Az épen reám történt hivatkozás nyomán azt jegyzem meg, hogy a’ mennyire emlékezem, mélt. gróf Széchenyi István ur keveslé az országos választmány által javait 1 milliónyi biztosságul felkért summát, annak megkettöztetését sürgetvén; én ha hivatkoztam is ezen előadására a’ mélt. grófnak, azt azért tettem, hogy az országos választmány kisértse meg a’ vállalkózó társaságot mentél nagyobb biztosítási summa nyújtása végett; do kívánságom nem terjedelt annyira, hogy a’ két milliót, mintegy „conditio sine qua non“-nak tegyem; sőt inkább indítványomban egészen az országos választmány munkáját és igy a’ t. KK és RR kivánatát pártolván, annak az vala értelme, hogy ha az egy millió biztosítási summa mellett arra is reááll a’ társaság, hogy a’ feltételek részéröli nem teljesítése esetére elsveszti az általunk Ígért kedvezéseket, el szerződését, ’s e’ felett minden időközben teendő befektetései az országnak maradnak javára , — hogyha, mondom, mind ezeket elfogadja, egy másik millió felesleges.

Gr. Széchenyi Istcán: Arra, mit Iírassó megye tisztelt főispánja felhozott, minap, — midőn szerencsém volt szólani, és nemellyeket felidézni, hogy jegyezzék fel, hogy ezen vonal épülni nem fog; és azokat felhítlam, kik engem ellenzőnek tartanak, hogy hazudtoljanak meg, és én első leszek, ki kalapomat leveszem, — mondom: minap szerencsém volt szólani, ezen egy millióban soha garanliát nem tartottam; itt az útvonalnak felépítése 18 millióra van calculálva; minden rósz birkaakol kétszer annyiba kerül, mint azt az ember kicalculálni szokta; de itt nem megy annyira: következéskép azt mondom, hogy nem 18, hanem 20 millióra lehet a' vasút felépítését calculálni, és ekkor ha 5 — 6 percentre a’ papiros leszáll, akkor hasznomban van lefizetni az egy milliót; de ha még a’ papirosok 10 — 15 lemennek, még annál bizonyosabb volna, hogy ezen millió nem garantia. Aggodalmam tehát az, hogy ott, hol közlekedéseink nincsenek, azok létesüljenek; de miután mindazok, kik jobban vannak értesítve, mint én, e’ tekintetben biztosítékot látnak, azt tartom, hogy maradjon meg az izenet úgy, mint fel van téve; mert általánosságban van kifejezve a’ dolog, és ha az országos bizottmánynyal alkudozásra fog kerülni a dolog, annak egészen hatalmában leend ezen részleteket biztosítani („Maradjon“).

Elnök: — Tessék az itélömester urnák a’ másik meghitelesitendö izenetet felolvasni.

Ennek következtében llubay József kir. személynöki itélömester olvassa izenetét a’ m. Fö-RRnek a’ t. KKhoz és RRhez az országos sérelmek és kivánaiok tárgyában közlőt! 4-ik, nem különben némelly törvényhatóságok által benyújtott sérelmek és kivánnfok tárgyában közlőit 3-ik izenetre.