1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 208. ülés
85 ihyány egy uj, az ö elnöksége alatt alakítandó ministerium összeállítására elkerülhellennek tart, ö felsége e pillanatban határozott végzési hozni nem képes, mert miután az előbbi ministerium több tagjai a legújabb törvényeket olly értelemben kezelték mellyhez megegyezését nem adhatja, e baj ismétlése ellen csupán az ajánlandó egyéniségekben találhatna biztosítékot. Nagybátyja János föherczeg ö felsége meghagyásából foganat nélkül kísérletté meg a horvát bonyodalmak kiegyenlítését és a magyar országgyűlés már két hónapnál tovább ül össze, a nélkül, hogy ez ügyre nézve csak egy lépést is tett volna; ellenben olly határozatokat hozott, mellyek sem Magyarország érdekeinek, sem pedig a Magyarország és Ausztria közt törvényesen fenálló kapcsolat fentartásának meg nem felelnek, sőt a képviselöház elhagyta September 11-én a törvényes tért, midőn a ministeriumot felhatalmazta az 5 ftos magyar bankjegyeket, a nélkül, hogy az illető törvényjavaslat szentesítését elvárta volna, azonnal kibocsátani; szintúgy ujonczkatonák toborzását és állítását egy tőlem szinte nem szentesített törvény értelmében foganatosítani , nem elégelvén ezen az ujonan hozott törvények által behozott rend világos felforgatását, a képviselöház ö felségének Magyarországban állomásozó katonai seregét zászlójuktóli hütelen eltávozásra és a törvényes rendszabályok félrevetésével a honvédsereghez! átmeneteire felszólítani és ez által minden fegyelem és rend megsértésére okot adni merénylett. Ezen előzmények és a kapcsolt országokban keletkezett ellenelözmények egy egészet képeznek, melly ö felségét a legélénkebb aggodalommal tölti el s csak az országgyülekezetre bizhalja a horvát bonyodalmak békés utoni kiegyezésére azon utakat követni, mellyek neki e czélra alkalmasoknak látszanak. Azért tehát elvárja ö felsége azon egyének megválasztásáról, mellyekböl gróf Batthyány egy ministeriumol alkotni lehetségesnek tart, ö felségének további feljelentését. Ezek folytán indilványoztatott, hogy miután a ministerelnök egyik feltétele miszerint a fejedelem bitorolt nevében történt fegyveres berontás szüntessék meg, bár Bécsben inegtagadtatolt, az által, hogy nádor ö fensége a hadseregek vezérletét átvette, és a táborba már el is indult kitünöleg teljesül, gróf Batthyány Lajos a miniselnökség megtartására kéressék fel. jf: í>é, ^ &■ 5^2. S>\ Gróf Batthyány Lajos a képviselöház közbizodalmából eredt egyhangú felhívásának engedni magát kötelesnek érezvén, a minislerelnökségel továbbra is felvállalta és politicáját a ház előtt feltárván, kinyilatkoztatta, hogy Jelachichnak Magyarország földjéből egy talpalatnyit sem fog engedni, s hogy Pest-Budát a beütés ellen megerősíteni s védni fogja. A képviselöház pedig közbizodalmát a ministerelnök iránt nyilvánítván, tőle megvárja, hogy a ministerium alakítását a holnapi ülésben bejelentendi. 425) Az elnök jelenti, hogy Halasy Ede ministerelnök! rendelet állal Komárom vármegyébe kormánybiztosul kineveztetvén; Szapáry Antal a nádor ö fenségével a táborba készülvén, Végre Méhes Samu egészsége tekintetéből az ülésekbe nem jöhetvén, eltávozhatási engedélyt kértek. Az engedelem megadatott. £: W* T ✓ ^-26. September 17-kén tartott Xl-ik ülés jegyzőkönyve. Elnök : Pálfy János; jegyző : Ludvigh János. 426) Glavina Lajos zalamegyei, és Goosz Károly segesvárszéki képviselők, eltavozhatásra engedelmet kérnek. Mindkettőnek az engedelem megadatott. 427) Komárom városa jelenti, hogy az oltani várparancsnok több napok óta a várkapuit rendelelek magyarázásának űrügye alatt csukva, s a varat ostromve > a a-Képviselők háza jegyzők. /■
