1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 238. ülés
CCXXXYIII iilés Fö-RR naplója October 5-én 1844. 341 szokták mondani — hátulsó ajtócska ne hagyassák: ez bizonyos, és minden kérdésen felül való axioma. Ezeket Rendiizcnct előrebocsátván, megkell vallanom, hogy jóllehet ugyan én némileg a’ t. KK és RR szándékához járulok is: de Jéknek"^ mégis mind e’ mellett az általuk közlőit, itt elöltünk fekvő törvényjavaslatot — mint az imént felhozott kellékek- hivatalokra! nek meg nem felelöt — el nem fogadhatom. — Ezen törvényjavaslatban csak egész általánosságban az emlittelik, hogy az országnak nemnemes lakosai ezentúl minden közigazgatási hivatalokra — ide értvén a’ Helytartótanácsot és a’ magyar ndv. Cancelláriát is — alkalmazhatók. — Ezen rendelésben én azt a’ hiányt találom, hogy az nem mondalik ki, hogy micsoda hivatalok legyenek azok, a" mellyeket a’ t. KK és RR a’ közigazgatási hivatalok sorába számítanak; — ezt pedig határozottan kimondani annál is inkább szükségesnek vélem, mivel a’ megyei tisztviselőknek hivatalos körök nem csak pusztán bíráskodásra, de egyszersmind a’ közigazgatásra is kiterjed, jóllehet hogy olly tisztviselők is léteznek, kik nem bíráskodnak, mint ollyasok, u. m. a’ pénztárnokok, biztosok ’s t. b. Én ugyan a’ jegyzői és ügyészi hivatalt ezek közé nem merném számítani; mert ezeknek is hogy a’ poros kérdésekbe befolyásuk legyen, az tagadhatatlan; miután pedig a’ t. KK és RR a’ nemnemesek hivataloskodási képességét a’ megye hivatalokra is látszanak érteni, valamint azt az izenet tartalma, ha nem épen világosan, mégis tanúsítja, ugyanezen törvény értelmének magyarázatából keletkezhető súrlódásoknak megelőzése végett a’ t. KKat és RRet felszólilandóknak vélném, hogy meg nem nyughatván ezen igen általános törvényjavaslatban, szíveskednének egy újabb, világosabb ’s meghatározottabb javaslatot készíteni, — utóbb ezen főméltóságú táblával bővebb értekezés végett közlendőt. Gr. Pálffy József: — Valójában osztozom ö nagyméltóságának az ország tárnokának azon előadásában, miszerint ö nagyniéltósága aggodalomban van az iránt, hogy a’ l. RR nem általánosan mondják ki az elvet; ’s úgy hiszem, a’ mélt. Fö-RR közül sokan osztják ezen aggodalmat, miután a’ t. RR itt egyedül a’ Helytartótanácsot és udvari Cancelláriát említik; mert nekem — mint tárnok ö nagyméltóságának — legalább mint észrevettem, szándokom az, hogy a’ hivafalképesség ne csak a’ Helytartótanács- és udvari Cancelláriára, hanem egyáltalában minden hivatalokra terjesztessék ki; és úgy hiszem, ebben áll ö nagyméltóságának aggodalma; és miután ezen aggodalmat osztom: kérem a’ méll. Fö-RRet, hogy szólítsák fel a’ t. RRet, hogy miután a’ t. RR a’ hivatalképességet a’nemtelenekre kiterjeszteni akarják, az áltatános törvénynél maradjanak, és ne nevezzék a’Helytartótanácsot és udv. Cancelláriát, hanem a’ nemteleneket mindenféle hivatalképességre emeljék fel. Én a’nemteleneket nemcsak a’ Helytartótanács- és Cancelláriánál, de a’ megyéknél is a’hivataloknak viselésére alkalmasoknak vélem: mert úgy hiszem, nem egyedül csak a’ kiváltságos osztály alkalmas a’ hivatalra, hanem az elmebeli tehetség, az érdem az, melly az embert hivatalra alkalmassá teszi: azért ismételve mondom, hogy a’ t. RR szólittassanak fel, hogy e’ részben általános törvényt terjesszenek elő. Gr. Teleky László: — Miután még a’ hivatalképesség elve ellen felszólalni senkit sem hallottam, és csupán csak arról van szó, hogy ezen törvényjavaslat, mint előttünk áll, kielégitö-e, vagy sem? észrevételemet csupán erre szoritom. Tökéletesen egyetértek gr. PálíTy Józseffel abban, hogy itt általános törvény szükséges; hanem teljességgel nem látom azt, hogy a’ t.KKésRR ezen törvényjavaslatot csupán a’Helytartótanácsra és Cancelláriára szorították volna; előttem világos, hogy azt más hivatalokra is kiterjesztették, mert a’ törvényjavaslat így áll: „Az ország nemnemes benszületett, vagy honosult és törvényesen bevett vallásu lakosai ezentúl minden közigazgatási hivatalokra, ide értve a’ Helytartótanácsot és udvari Cancelláriát, alkalmaztathatnak.“ Azt tartom tehát, hogy azon vélekedésnek, mellyet gr. Pálffy József kifejtett, ezen törvényjavaslat tökéletesen megfelel. Még azt teszem a’ mondottakhoz, hogy miután a’ mélt. Fö-RR a’ városi szerkezetben, midőn a’ választási képességről volt szó, elemre nézve, mellytöl féltették a’ hazai alkotmányt, megegyeztek abban, hogy városi tisztviselők ’s képviselőnek ollyan is választalhassék, ki különben a’ polgári cathegoriákon kívül esnék, sőt épen azt kívánták, hogy e’ részben semmi cathegoriák ne állíttassanak fel, és e’ mellett állhatatosan küzdtek, midőn a’ t. KK és RR a’ választásnak némi korlátokat akarlak szabni, véleményem szerint a’ mélt. Fö-RR következetesek csak úgy lesznek, hogyha azt, mit a’ városoknak megadtak, megfogják engedni mind a’ kormánynak, mind a’ megyei elemnek, ’s ha ebben megnyugodni kétkednének, akkor a’ legnagyobb következetlenségbe esnének. Annálfogva nem látom át, mi nehézségek foroghatnak jelenleg fen? és ha a’ törvény — mint azt a’ tárnok ö nagyméltósága elöadá — nem volna kielégítő, és nem azt vélném czélszerünek, hogy mi kifejtve azt, miszerint aggodalmaink vannak, a’ t. KKat és RRet kérjük meg ezen aggodalmaink elosztására; hanem épen azért tanácskozunk, hogy részletesen mondjuk meg minden tárgy felett, mi aggodalmaink vannak. Ha tehát ezen törvényjavaslat szerintünk nem volna kielégítő, napi renden látnám, hogy ezen törvényjavaslatot — mennyire lehet — javítsuk ki, tegyük meg a’ megjegyzéseket, és úgy küldjük vissza a’ törvényjavaslatot a’ t. KK és RRhez. Hisz különben egészen hiba volna azt kimondani, hogy aggodalmaink vannak; mert miután egymásnak szivébe nem láthatunk, egymásnak gondolatait ki nem találhatjuk, aggodalmainkat a’ t. RRek nem oszlathatnák el. Gr. Almássy Móricz : — Ha jól fogtam fel, tárnok ő nagyméltósága a’ részletekbe nem ereszkedett, hanem azon alapelvböl indulván ki, hogy minden törvénynek világosnak kell lenni, ezen törvényjavaslatban az elhatározottságot és tisztaságot a’ kifejezésekre nézve nem találta fel; mert ezen kitétel: „közigazgatási hivatalokra“ könnyen félreértésekre adhat alkalmat: mert ezen kifejezés alatt mindenféle nevezendő hivatalok értethetnek, bírói és egyéb hivatalok is, mellyek egyszersmind közigazgatási tisztségek is; miután pedig hazánkban csakugyan a‘ nemnemesek a’ hivatalok viselésétől nagy részben kizárva voltak, és sok hivatalok vannak az országban, mellyek alkotmányunk szerint a’ törvényhatóságok szerkezetével olly annyira összekötve vannak, hogy addig, mig változás nem történik, tán nem volna czélszeríi e’ tekintetben változtatást lenni, — a’ nélkül, hogy specificumokra ne reducalnók a’ dolgot, azon következményi nem tudván huzni tárnok ö nagyméltóságának indítványából, mellyet né-Fő—Rendi Napló VI. köt. 86 f „ . II __________________
