1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 236. ülés
CCXXXVI ülés Fö-RR naplója October 3-án 1844. 321 csak én, de mindenki, ki e’ tanácskozásokon jelen volt, jelesen a’ magyarnyelv tárgyában, és mind azokban, mel- 7-ik rendü«lyek a’ nemzet érdekében feküsznek, találtak-e csak legkisebb pártolást a’ m. főrendi táblánál? Nem nvertek nár-nct a,kir' vá‘ J # *, * rosok iránt. tolást; tehát miben létezik ennek nemzetisége? abban, hogy magyarul szálának a’ nemzet érdeke ellen? Én részemről leginkább kívántam volna, bár egy nyelven sem tudnának szólani, bogy legalább azt, mit a’ nemzet érdeke ellen éreznek, szóval ne adhatnák elő. Volt itt előhozva gr. Apponyi György állal az, hogy a’ ki azt gondolja, hogy mindent hivatal elnyerésért tenni lehet, annak ugyan azt gondolnia kell, hogy mindent megtehet el nem nyert hivatal miatt; nem tudom kit értett ö mltga, de úgy hiszem, nem lehet illyes valamit mondani, hogy valakit meg ne nevezzen, ’s igy addig, mig az illetőt nem nevezi meg, én ebbeli mondását rágalomnak nyilvánítom, — méltóztassék, ismételve mondom, megnevezni az illetőt, és e’ szerint felhívom ö méltóságát ’s addig, mig azt, kit értett az alatt, meg nem nevezi, ö méltóságát rágalmazónak nevezem. Gr. Apponyi György: — Méltóztassanak megengedni, de ezen egyenesen személyemet illető felszólalásra úgy gondolom, hogy feljogosítva vagyok arra, hogy mindjárt felelhessek. Csudálom azt, hogy a’ m. gróf ur az általános beszédben, mellyben azt mondottam, hogy mindenki, ki azt gondolja, hogy hivatal miatt mindent lehet tenni, úgy érezni fogja azt, hogy el nem nyert hivatal miatt is mindent lehet tenni, hogy ezt épen magára vette ö mltga, és magát találta megsértetlnek ezen átalános kifejezés által, ’s ezt rágalomnak veszi, ezt magamnak nem tulajdoníthatom, és ezen vádnak terhét magamra nem vehetem. Többször hallottam ezen táblán átalánosan felhozatni a’ m. főrendi tábla többségének a’ hivatalok utáni vágyát, ’s igy egyszerű megjegyzésem e’ részben az volt, hogy kik azt hiszik, és azt gondolják, hogy el nem nyert hivatalok miatt tán mi is az oppositio sorába lépnénk. Gr. Pálffy József: — Erre röviden felelni kívánok („Rendre! Rendre!“). B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Rajtam lévén a’ szólás sora, azt átengedem gr. Pálfíy József urnák. Gr. Pálffy József: — Azok, kik úgy szólották, mint én, tapasztalásból lényekből szólanak, és hivatkozom nem csak e’ teremben lévőkre, hanem az országra, hogy nem voltak-e ollyanok, kik elnyeri hivatal miatt máskép szólották; de midőn tapasztalásból tettekről szólok, akkor nekem azt felelni, mit a’ m. ur felelt, nem lehet, és nekem tökéletesen jogom volt felszólítani a’ m. grófot, miután meglehet, hogy mást, vagy engemet, ki itt ülök, illetett azon mondás, ’s igy jogom volt visszatorlani azt, és újra rágalomnak nevezem azt, mig a’ m. gróf ur az illetőt meg nem nevezi. Elnök: — Közbe kell szólanom; ha valaki általános nem egyes személyre irányzott kifejezésekkel él, akkor öt személyes sértés ürügye alatt kérdésre vonni nem lehet; ha ezt lehetne tenni, akkor a’ m. gróf ur igen gyakran vonathatnék kérdésre, mert a’ m. gróf ur ezen táblának többsége ellen sok ollyat mondott, mit ha valaki magára akart volna venni, szinte sértésről és rágalomról szólhatott és a’ m.gróf urat kérdésre vonhatta volna, — ezt azonban senki sem tette azon tiszteletnél fogva, mellyel kiki a’ parliamentaris szabadság iránt viseltetik — nem is lehet azt a’ parliamentaris renddel és szabadsággal megegyeztetni, hogy arra nézve, mi illy általánosságban mondatott, valaki kérdésre vonattassék; ki ezt teszi, az a’ szólásszabadságot kívánja megszorítani és zsarnokságot gyakorolni. Ezt kötelességemnek tartottam megjegyezni, mert ez igen messze megy, és igy minden szólásszabadságnak vége volna. — B. Majthényi Antal, liptói főispán: — Semmi újat ’s váratlant nem mondok a’ m. Fö-RR előtt, midőn a’ főfelügyelői hivatal megállapítása mellett nyilatkozom, mert a’mennyiszer az itt szóba jött, mindig e’mellett szavaztam, erős meggyőződésem lévén: miszerint a’városi administrate kormányzói hivatal nélkül helyesen vinni nem lehet. Gróf Teleky Lászlónak előadására azt válaszolom: miszerint személyemre nézve én a’főfelügyelőket soha sem akartam a’ föispáni hatalom mintájául felállítani,mert én már elébb is akkép nyilatkoztam, hogy én a’ főfelügyelők hatáskörének némi módosításától sem idegenkedném; — egyébiránt a’városi coordinatiót sem tekintvén a’ megyék coordinatioja mintájául — a’ főispánokat sem akarnám a’ főfelügyelőkkel assimilálni. Gr. Teleky László ur a’ képviselőket illetőleg azt mondá, hogy ezen intézkedést talán azért óhajtják a’ mélt. Fö-RR, hogy a’ képviselők a’ candidationak reménye miatt szinte függésben legyenek a’ főfelügyelőtől; e’ szerint azonban mindegyikről fel lehet tenni a’ főfelügyelőtök függést, — ’s ennek egyedüli óvószere az lehetne, miszerint a’ képviselőnek választott a’ hivatalviselésröl örökre mondjon le — indítványozza ezt a’ m. gróf, és én pártolandom. lTgy hiszem egyébiránt, hogy a’ m. gróf sem helyezteti a’ tanácskozó testület biztosítékát a’ tanácskozók mennyiségében — e’ részben ismétlem, hogy a’ tanácskozó test garantiáját leginkább ott kell keresni, miszerint a’ tanácskozók capacilással és némi tekintetben önállósággal bírjanak — a' tanácskozás pedig a’legnagyobb nyilvánossággal folyjon, mert a’ nyilvánosság az, a’ mi ön erejéből ki fogja fejteni mind azon garantiát, a’ mellyet a’ m. gr. a’ sokaságtól vár. A’ sokaság, a' nem gondolkodó tömeg olly kétélű fegy ver, a’ mellyet a’ kormány érdekében működök épen olly sikerrel használhatnak, mint a’ szabadelvüség bajnokai. Mondatott továbbá, hogy a’ főrendi táblának többsége a’ főfelügyelők által uj hivatalokat akar alapítani, és módot nyújtani a’ kormánynak a’ neki tett szolgálatokat megjutalmazhatni; a’ hivatalok szaporításáról is azt mondom, a’ mit elébb a’ tömegről állítottam, hogy t. i. kétélű fegyver — melly épen úgy fordittathatik a’ kormány érdekei mellett, mint ellenük — psychologice fogom pedig a’ dolgot taglalni, és a' tapasztalással támogatni. — Látjuk ugyanis, miszerint a’ hivatalviseléselleni sűrű kikelések mellett is minden hivatalra számosak a’ vetélkedők, — miután pedig a’ hivatalt csak egy ember érheti utol, minden kormányi kinevezés a’ kormánynak legfeljebb is egy langyos barátot és számos meg nem elégedettet és ebből könnyen válható ellenségeket szerez — a’ kiket igen könnyű azon párt részére megnyerni, a’ mellyet ellenzéknek szoktak nevezni: igen problematicus dolog előttem, valljon a’ hivatalok szaporítása ezen vagy a’ túlsó oldalon ülök számát szaporitandja-e? Gr. PálfTy József ismételte azon nyilatkozatát, hogy oszággyiilés után agitálni és mindent véghez fog vinni, miszerint ezen tábla eltörültessék; én a’grófot ezen szándékától természetesen vissza nem tartóztathatom; de arra Fő-Rendi Napló VI. köt. 81 t M
