1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 234. ülés
CCXXXI\ ülés Fő-RR naplója October 1-én 1844. 309 lat. Gr. De la Motte Károly: Magam is azt tartom, hogy egyik országgyűlés a’ másiknak kezét nem kötheti meg,A isidókiránti és mennyiben a’ két tábla megegyezett a' múlt országgyűlésen, az nem kötelezi a’ mostani országgyűlést, ’s kivált, lürvényjavas_ ha kir. leirat jött közbe, épen azt tartom, hogy kötelező erővel nem birt, de azért elfogadom azon véleményt, hogy visszalépés ne történjék, ’s abban helyeztem okoskodásom erejét, hogy az országgyűlés mostani stádiumában minden visszalépés uj vitatkozásokba huzna bennünket a’ tek. RRkel, mi az országgyűlés ezen helyzetében épen nem kívánatos, ’s igy tovább menni annál, mit a’ múlt országgyűlésen a’ zsidóknak engedtünk, Magyarországban nem tanácsos, és nem vagyok barátja annak, hogy egyik országgyűlés a’ másiknak kedvezések adását mintegy kötelességül legye. A’ kérdés tehát az, hogy a’ dolog mostani állásában mit kell tenni? Azt nem izenhetjűk meg a’ lek. RRnek, hogy épen olt akarunk megállani, hol maradtunk a’ múlt. országgyűlésen, mert okát kell adni annak, hogy miért tesszük azt; véleményem szerint tehát csak általánosan azt kellene mondani: hogy az országgyűlésnek mostani stádiumában röviden véleményünk abban központosul, hogy olly intézkedéseket ne tegyünk, és ne foglalatoskodjunk másokkal, hanem ismételjük azon felírást, mellyet a’ múlt országgyűlésen ö Felsége ebbe terjesztettünk; ha pedig ezt el nem fogadják a’ mélt. Fö-RR, lehetetlen elkerülni, hogy a’ törvényjavaslatot szakaszonkint ne vegyük fel, és ne tekintsünk azon különbségre, melly a’ tek. RRnek mostani törvényjavaslata és a’ múlt országgyűlési felírás között van. Gr. Andrássy Károly: Ezen §-t az igazsággal igen megférhetnek tartom, ’s azért azt egészen elfogadhatónak hiszem. Én is tehát úgy, mint Bács megye főispánja ö méltósága, inkább az ekeszarvánál akarom látni mint a’ főispáni székben, hová némellyek őket helyeztetni kívánják. Olvastalik a’ múlt országgyűlésről felterjesztett ezen §-ra vonatkozó törvényjavaslat. Rudies József bácsi főispán: Ezen most felolvasott törvényjavaslat nem egyezik meg egészen azon törvényjavaslattal, melly 1840-ben felterjesztetvén, annak tartalmából (örvény szentesittetett: mert megengedtetett ugyan akkor, hogy gyárokat állíthassanak, mesterségeket űzhessenek a’ zsidók; de a’ törvény itt azon kedvezéseket nem terjesztette ki tovább, hanem világosan kimondotta, hogy a’ mesterséget csak önvallásbeli legényekkel űzhessék, itt pedig a' t. RR által most átküldött törvényjavaslatban az mondatik: „más vallásbeli segédekkel“ — igy tehát a’ tek. RR tovább mennek a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatnál; ha tehát a’ méll. Fö-RR elfogadták már azt, hogy tovább menni nem akarnak annál, mi a’múlt országgyűlésből felterjesztetett, akkor azon záradéknak „más vallásbeli segédekkel“ a’ törvényjavaslatból ki kell maradni. Majldth György országbírója: Én úgy fogom fel a’ dolgot: ezen megszorítás nem volt a’felterjesztett törvényczikkben: „hogy csak maguk vallásbeli legények vagy cselédek által űzhessék a’ zsidók mesterségüket“, — ezen megszorítás csak a’ leiratban volt, ’s annak következtében a’ törvénybe igtattatolt; de a’ felírásban — mint mondám — ezen megszorítás nem foglaltatott, mert abban csak az mondatott, hogy a’ vallás a’ mesterségek üzését ne akadályoztathassa (Helyes). B. Venkheim Béla: Tökéletesen osztom országbirája ő nagyméltósága véleményét: mert a’ múlt országgyűlésből felterjesztett felírásban különösen kitéve nem volt, hogy a’ zsidó mesteremberek keresztény segédeket ne logadhassanak, és azon záradék csak a’ k. kir. leirat következtében tétetett a’ törvénybe, ’s igy semmi különbség a’ mostani törvényjavaslat és a’ múlt országgyűlésen felterjesztett törvényjavaslat közölt nincsen; de különben, ha csakugyan e’ tekintetben segíteni akarunk, és kívánjuk, hogy a’ zsidók mesterségeket űzhessenek, gyárokat alakíthassanak, azt tartom, meg kell engedni, hogy ők más vallásbeli segédeket fogadhassanak maguknak; nem is volna vélekedésem szerint más, mint zsarnokság, őket e’tekintetben megszoritani; de különben megakadályoztatni sem ehet, mert most is vannak zsidó mesteremberek, kik keresztény mesterlegényekkel dolgoztainak, ’s igy a’ t. RR javaslatát e’ részben elfogadom. Rudies József bácsi főispán: — Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a’ törvényjavaslat menjen fel, noha inkább arra szorítanám a’ zsidókat, hogy jobbágytelkeket vásároljanak ’s azoknak ön hitsorsbeliek általi müveltetésére szorittassanak. Provincialis életben neveltetvén, fel tudom fogni hazánk körülményeit, ’s itt a’mélt. Fő-RR színe előtt mondhatom, hogy megyémben nemegy, hanem arról több tapasztalásom van, hogy az eladósodott jobbágytól a’ zsidó átvevőn a’ telket, de önségét az izrael, talán mint istennek választott népe, a’ földészetnek terhes, de édesen gyümölcsöző művelésétől kímélni akarván, annak előbbi birtokosa által azt jobbadán feléből olly módon müvelteti, hogy a’ szegény adózó az uradalmi ’s közterheket önmaga vinni késztetvén, termésének — mint mondám — felét a’ tulajdonos hébernek átadni tartozik. Micsoda érdemesített honfiak ezek, kik a’ földipari munkát kerülve, igy cselekednek, kik az elszegényedett jobbágynak végvonaglásaiban rajta igy zsarnokoskodnak.1' Arra kell tehát szorítani a’zsidókat, hogy ők agráriusok legyenek, legyenek ők kaszás kapás emberek, de illy munkát tevő zsidót eddig soha nem láttam; mutassák meg, hogy az országnak hasznos polgárai lenni akarnak, ne várjanak ’s ne keressenek e’ honon kívül a’ nekik ígért jobb hazát, tisztítsák ki mysteriosus vallásukat, és simuljanak felebarátilag hazánk többi lakosaihoz, akkor lehet nekik kedvezéseket nyújtani: különben magyar véreink- 's jobbágyainkat, tapasztalásomra hivatkozva, tönkre fogják tenni. Ocskay Antal kassai megyés püspök: — Osztom azon véleményt, hogy a’ zsidók földműveléssel foglalatoskodjanak: maga a’ 3Iózes törvénye is a’ földművelést inkább, mint a’ kereskedést ajánlja. De magam is azt kívánom, hogy ha az izraeliták jobbágytelket szereznek, azt ők maguk vagy hitsorsosik által műveljék, mert különben ez a’ szegény keresztény népre nyomasztó lenne; mert ha megengedtelik az izraelitáknak, hogy jobbágylelket megszerezvén, azt a’ keresztény lakosoknak haszonbérbe adják: akkor annak az leszen az eredménye, hogy ők hitelben bort, pálinkát mérvén, adósság fejében a’ keresztény jobbágyoktól elfoglalják, és azokat nem ők vagy hitsor— sósaik müvelendik, hanem a’ keresztény lakosoknak haszonbérbe adandják, kik minden terhet visclendenek akkor, Fő-Rendi Napló VI. köt.
