1843-1844 Főrendi Napló 6. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 213. ülés
136 CCXIII ülés Fö-RR. naplója September 4-én 1844. Pótlólagos sé-neveltetésükről intézkedik, de kiveheti kérdésbe azt, hogy a' lelkészeknek egyéniségi tulajdonságai ’s műveltsége kivált reimek iránt. fl> jtözn^p irányában nagy behatással vannak, és azért a’lelkészeknek kimivelésök a’néptanitásával szoros összekötetésben van, mellyet elválasztani nem lehet, ’s ennél fogva joga van a’ törvényhozó hatalomnek a’ lelkésezk tanítására is figyelmét fordítani, hol az elhanyalgollatik. Jól tudom én azt, hogy az úgy nevezett declaratoria resolutio e’részben intézkedik — a' népnevelését az egyházi főnökök gondviselésére bízván; nem is akarom ezen declaratoria resolutionak, melly pactum conventum gyanánt szolgál, tartalmait gyengíteni, de úgy hiszem, hogy azok sérelme nélkül is módjában áll a’ törvényhozó hatalomnak olly intézkedéseket megrendelni, mellyek által a’ görögnemegyesüll lelkészeknek és népeknek szellemi elöhaladása sikereltessék. Hasonló biztositó törvények hozattak a’ 1791: 26. törvényczikkben, hol a’ két evang. vallásbeli oskolák feliigyelése a’ protestáns elöljárókra bízatott; azonban habár én a’ törvénynek ezen rendeletét továbbá is sérhetlenül fentartani kívánom, de még is mind a’ mellett megvagyok győződve a’ törvényhozó testület azon joga felöl, miszerint ha a’ protestáns oskolákban a’ tanítást elhanyagolva lenni hiteles adatokból tapasztalná, czélszerü intézkedését ezekre is kiterjeszthesse. Nem lehet végezetre azt is állítani, hogy a’ t. KK és RR ebbeli gondossága alap nélkül lenne, mert kormányom alatt lévő megye részéről is nyiltán kénytelen vagyok kijelenteni, hogy e’ tárgyban többszöri panaszos felírások a’ legfelsőbb helyre tétettek. Illy értelemben tehát pártolom a’ mélt. fejérvári püspök indítványát. Gr. Majlálh János: — Én igen sajnálom, hogy fejérvári püspök ö mlgával és Krassó megye főispánja ő mlgával egy véleményben nem lehetek; a’ protestánsok jogai olly tiszták a’ törvényben a’ nevelés tárgyában, hogy nem gondolnám, hogy a’ törvényhozótestnek hatalmában állhatna intézkedéseivel ezen jogokba bevágni. De az oskolákra nézve nem azon véleményben vagyok, hogy azt mi protestánsoknál törvényes, nem lehet minden vallásbeli oskolákra kiterjeszteni, noha óhajtható volna, hogy minden vallásbeli oskolákról szabadon rendelkezhetnének, úgy mint a’ protestánsok. Egyébiránt mi a’ jelen esetet illeti: a’ keleti ecclesia felruházva van declaratorium és törvény által iskoláinak és nevelésének rendelkezésével — egyedül ö felségét illetvén a’ föfelügyelés; midőn a’ keleti ecclesia megelégszik ö felségének felügyelésével a’ törvényhozásnak a’ dologba beavatkozni hatalmában nincsen — ’s úgy voksolok mint kassai püspök ö méltósága. Rimely Mihály, szentmártoni főapát: — Nem oszlozhatom egészen ö méltóságának a’ fejérvári megyés püspök urnák nézetében, ki mondá, hogy az országos rendeket illeti a’ jog és a’ gond intézkedni a’ népnevelésröl, a’ nyilvános oktatásról; helyesli is azért a’ t. KK és RR izenetében felhozott okot, kik mondják: ha a’ tapasztalás azt bizonyítaná, hogy a’ nép érkölcsi nevelésére azok, kik az egyház által megbizalnak, elegendő képességgel nem bírnak, ha a’ tapasztalás azt bizonyítja, hogy e’miatt a’népnek erkölcsi nevelése legalább nagy részben botránkoztató módon el van hanyagolva, a’ törvényhozásnak nem csak joga, sőt kötelessége támad megvizsgáltatni azon eszközöket, mellyek által a’ nép erkölcsi nevelése jobb lábra tétethetik. Nem említvén, hogy ö méltóságának azt, mit a’ t. KK és RR a’ nép erkölcsi neveléséről mondának, átalánosan az egész népnevelésre alkalmazni méltóztatolt, úgy tartom, hogy ö méltóságának állítása kelletinél továbbra ereszkedik. Nem tagadom ón azt, hogy a’ nemzet, a’ törvényhozás intézkedhetik a’ közoktatásról, a’ népnevelésröl; de hogy ezen jog kizárólag a’ törvényhozást illesse, arról meggyőződésem mást tart. Vágynak ö Felségének a’ közoktatás, a’ népnevelés körül bizonyos jogai, megadák a’ kormánynak törvényeink és a’ szakadatlan gyakorlat a’ hatalmat felügyelni a’ népnevelésre és intézkedni, hogy a’ nemzet sarjadéka mind testileg, mind lelkileg nemzetiebb pallérozódást ’s mivelödést nyerjen; kijeleltettek tehát a’ közoktatásra a’ határvonalok, mellyeken belől törvényesen rendelkezhetik a’ törvényhozás és a’ kormány, nem szabad e’határvonalakat szem elöl téveszteni. Nem tagadom én azt, hogy a’ határvonalt feltalálni némelly esetben nehézkes; de annyi bizonyos: hogy a’ nevelés körüli rendelkezés kizárólag és egyedül nem illeti az országos Rendeket. És most áttérvén a’ nemegyesültgörögök nevelésére, elkülönözöm a’ nevendékpapok neveltetését a’ népneveléstöl. Mi a’ nevendékpapság nevelését illeti, hogy ennek elrendezése a’ keleti egyházi főnökök körébe és gondjába tartozik, magammal elhitetem, — mi pedig a’ népnevelési illeti: gondolom, hogy a’föpásztorok gondjukat erre is fordítják, és a’ kormány atyáskodó figyelmét keleti alattvalóira is kiterjeszti az 1790: 26 t. ez. szerint úgy, hogyha a’ napkeleti atyánkfiáinál a’ népnevelés hibás és hátra volna, fog az annak orvoslásáról szorgoskodni, fog az maga utján mindenről magának tudomást szerezni: és azért sem nevendékpapság, sem a' népnevelésnek tekintetéből nem találom szükségesnek az országos választmány kiküldetését, mellynek feladata volna nem csak a’ nevelés körüli hibák és fogyatkozások kikutatása, hanem azok képességének megbirálása, kik az egyház által a’ nép erkölcsi nevelésével megbizaltak, és melly eljárásról az országgyűlésnek kimerítő tudósítását beadandná. Azért én a’ mélt. Fö-RR válasz izenetéhez, mint ez áll, ragaszkodom. Nádor ő cs. kir. fensége: — Arra kell figyelmeztetnem a’ mélt. Fö-RRket, hogy a’ dolog érdemére vissza ne menjenek,mert az már a’ tegnapi ülésben határozlatolt el; és most csak arról van szó, hogy valljon azon motivatiora nézve történjék-e változás, melly az izenet javaslatban foglaltatik, vagy sem?; mert ha visszamegyünk a’ dolog érdemének tárgyalásába, úgy az országgyűlési discussiokat vóghetlen hoszitani fogjuk. Rttdics József, bácsi főispán: — Ha átalánosan kiakarjuk jelenteni azt, hogy az országnak a’ népneveléshez joga ’s igaza van, akkor ezen thesis ellen nem szólanék, mert ezen joggal élhet az ország a’ görögneinegyesült, rom. catb. és protestáns vallásokra nézve is, ’s ez átalános jogot soha tagadni nem fogom; hanem itt nem az átalanos jogról, hanem csak egyedül a’ görögnemegyesült iskolákról van szó, ezek pedig részint az 1779 évi September 16-ról kelt ’s úgy nevezett „Declaratorium nationis Illyricae“ állal tisztán a’ nemzetnek intézkedése alá bízva vannak, részint az 1791: 27 t. tör. czikknek ezen szavaival (felolvassa) „juribus caeteroquin Regiae majestatis circa negotia cleri Ecclesiae Religionis, cujus exercitium plene ipsis liberum erit, Fundationum, Studiorum, ac Juventutis educationis, non minus Pivilegiorum Ipsorum quae fundamentali Regni Constitutioni non adversantur, prout
