1843-1844 Főrendi Napló 5. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 164. ülés
CLXIY ülés Fö-RR. naplója Junius 20-án 1844. 11 e'korlátlanság a'másik bizonyos és elkerülhetetlen következése az indiHérenlismus és moralis romlottság leend, mert v»iiás tárgyáha a' törvényhozásnak egyáltalában mindegy, bármi vallást gyakoroljon is egyik, vagy másik egyén, bizonyosan b“v legnagyobb érdekében fekszik mégis az, hogy a1 melly vallást valaki gyakorol, azt kellőleg is tartsa me»; ésátmenetel’vá_ ugyanazért a’ formalitásokat nem pártolnom néni lehet. De mi előttem még főbb tekintetet érdemel a’ formalitások- píotesiansoknál, az, hogy garantiám legyen a’ visszaélések ellen; és miilyen garantia lesz a’ visszaélések ellen, ha nem csak "‘t.íL^béfoszóval, de általában törvénynyel mondjuk ki: hogy korlátlan az átmenetei, és hogy az illető lelkész köteles leszga(l!*®a iránt abizonyságot adni, az átmenni kívánó fél köteles lévén magát a’ másik vallásbeli lelkésznél bejelenteni, és erről kö- neic. * teles lesz neki bizonyítványt adni; már kérdem: ha az egyik lelkész nem fogja a’ bizonyítványt kiadni, ki fog az iránt rendelkezni? ki fog az iránt intézkedni, hol történjenek reclamaliok? ki fog végre a’ bajon segíteni, valljon lesz-e gyökerében és eredetében e’ dolgon segítve? Én mélt. Fö-RR! magamat hű catholieusnak és a’ nagyméltóságu egyházirend igaz tisztelőjének tartom, ’s azt hiszem, hogy az is foghatok maradni; de a’ mit mondok , éltem utolsó órájában is kész vagyok ismételni, t. i. hogyha az igen mélyen tisztelt clerus magát olly dolgokban, mellyek meggyőződésem szerint a' polgári hatalommal közösek, elkülönözi és mintegy felibe emelkedik, részemről mint jónak úgy üdvösnek nem látom. Legyen meg mindegyiknek a' magáé, adassék meg mindenkinek az, mi öt illeti; az egyházi szertartások kiszolgáltatása az egyházé, áldja meg a’ házasságot vagy nem az egyházi rend, ez az ö sajátja; de hogy olly dolgokban, mellyek a’ polgári hatalommal közösek, mellyekre nézve polgári hatalom érdeke is fenforog, hogy— mondom — az illy dolgokban a’határt túllépve magát a’polgári hatalom fölé emelje: ezt részemről nem helyeselhetem (Tetszés). Mondatott végre, hogy Angliában és más országokban illyen vagy amollyan törvények léteznek; de nem hiszem mélt. Fö-RR! hogy ezen országokban hasonló előzmények legyenek. Hosszasan nem akarván visszaélni a'főrendi tábla türelmével, röviden ismétlem azt, mit már eleve kijelenték, hogy mélt. gróf Széchen Antal úrral tökéletesen egyetértek. Gr. Károlyi Lajos, Abauj megye főispánja: — Borsod megye tisztelt föispáni helyettese ö méltósága nézetemet egészen felfogta, midőn az átmeneti kérdésnek phasisait és epocháit 1832—töl fogva egész 1844 évig szokott szép ékesszólási módjával előterjesztette, és szépen fejtegeté ki, mikép állott az átmenetei dolga 183‘2-ben, ’s mikép áll most?; de mondhatom: én eddig mindig azon értelemben voltam, hogy ez tiszta vallásos dolog; de a’ mint a’ dolog most áll, látom, hogy az nem ollyan már, és elöltem csak az tiszta most, hogy miután a’ catholicus félre nézve az oktatás megszüntetett, miután az intra dominium lesz, miután bejelentés és egyéb formalitások lesznek, előttem tiszta az, hogy az átmenetei kérdése tisztán lelkisméreti dolog. Attól én mélt. Fö-RR! nem irtózom, hogyha az átmenetei olly könnyen történhetik, minden ember állal menend, mert a’ tapasztalás mutatja, hogyha az általmenet csak a’ lelkiismerettöl függ, az ritkábban szokott történni; ellenben minél több a’tilalom, annyival inkább látunk ingert arra; ezeket előre bocsátván, mondhatom, én is úgy látom mint azt mélt. b.Yay Lajos ur előhozta, hogy többé más kérdés nincsen, mint az, milly formalitások legyenek?; ezen kérdést pedig mellékes dolognak tekintem, és itt zsinórmértékül kívánom elöltem tartani azt, hogy a’ t. RRhez minélelöbb közelilsek, ’s ezen kedvetlen tárgyban valahára az egyesség a’ két tábla között eléreltessék. Ezen kívánságomat leginkább kimeríti mél!, gr. Széchen Antal előadása, ’s indítványát ez oknál fogva pártolom. Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Figyelemmel követtem a’ tanácskozást; de megvallom, hogy én az elöbbeni tárgyban felhozott elvemtől el nem üttellem, t. i. kél fő vezér elvem volt mindig; az egyik az, hogy az tiszta vallásos tárgy; a’ másik az, hogy a’ mélt. Fö-RR és a’ t. RR az utóbbi tárgyalás következtében mindig olly formákat kívántak felállítani, mellyek e’ tárgynak természetével tökéletesen meg nem férnek. Ha én két elvemmel a’ mainapon tett indítványt vagy a’tek. RR izenetét összehasonlítom, ezen elveimmel nem találom azokat megférhetöknek, t. i. azt látom: hogy ezen tiszta vallásos tárgy nem mindig az fog maradni, hanem annak alapját megváltoztatván: ezen vallásos tárgyat a’ polgári halalom alá rendeltük, ezt pedig sóhajénak nem néztem. Részemről in. gróf Széchen Antal indítványát nem pártolhatom, de pártolom mélt. gróf Forgách Antalét: mert azt hiszem, hogy ö méltósága is úgy értette indítványát, mint én; és hogy azt többen félreértették, azt annak tulajdonítom, hogy talán nem eléggé tiszta színben volt elötünletve. Én az indítványt úgy fogtom fel, és ez értelemben elisfogadom, hogy egy határidőt kíván meghatározni, 6,8, vagy 10 hetet nekem mindegy, melly alatt az átmenni kívánó akár egyik akár másik vallásba teljes szabadsággal átmehessen; 2-or azt kívánom, hogy ö felségének az átmenetei esete csak extra dominium jelentessék fel. Ezen hozzáadással megvallom, hogy nem látom mikép lehessen azt mondani hogy szembekölösdit játszottunk. Ö felségétől függ elfogadni, vagy einem fogadni a’ törvényt, és senki nem tudja előre: ebből vagy másból lesz-e törvény ? Gr. Eszlerházy Kázmér: — Csak röviden azt nyilatkoztatom ki: hogy mélt. gr. Széchen Antal ur indítványát tökéletesen pártolom. — Gr. Zichy Olló: — Most egyszer lehet szerencsém gróf Széchen Antal ur véleményét pártolni, mert szerinte a' vallási meggyőződés magyarázata senki hatalmában nem áll, ’s a’ vallási súrlódások megszüntetése érdekében a’ tárgyat azon térre vitte, mellyen a’ közelítés lehetséges. Gr. Széchen az átmenteinél, mint a" RR. polgári formákat határozván meg, indítványa, melly engem kielégít, Útmutatásul szolgáland, hogy mint Napoleon codexe szerint a’ házasságok is polgári formákat feltételezzenek. Én is úgy vélem, hogy a’ közállományt veszélyeztető világi és egyházi túlbuzgóság közt határ jelöltessék. Ha tekintem gróf Forgách Antal indítványát, úgy találom, hogy az, melly minden formaságot és világi halaimat kizár, igen liberalis; de alig hiszem, hogy az körülményeink közölt országunkra nézve czélszerii rendelkezés volna. Gróf Cziráky azonban bár ez igen liberalis indítvány nyomán törvényes rendelkezést kíván, de a’ polgári hatóság kizárásával; azonban, a’ mostani körülmények közt mikint történhetik ez? a’ hierarchia káros és vétkes befolyásának mikép fog gát vettetni? ha csak nem Széchen gróf indit— 3 *
