1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
46 CXXYI ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844. Gr Siéchen Aulai: — Nem szándékoztam a’ mltgosFő-RR. figyelmét még egy előadással fárasztani, miutáli ärendire'mindazájlal azon VLqemény, mellyel részemről is pártolni szerencsém volt, számos okokkal támadtatolt meg; de engedjék a’ mélt. Főrendek, hogy a’ felhozott ellenvetésekre ellenészrevételemet megtenni bátorkodjam. Mindenekelőtt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a’ mennyiben fogtam fel a’ kevéssel ezelőtt tett előadásokat, azok inkább csak azon melléked okok ellen irányoztatok, mellyek véleményünk támogatására felhozattak, minisem meglámodták volna azon alapokat, mellyeken véleményünk nyugszik. B. Majthényi László nrral, ügy szinte Liptó megye tisztelt főispánjával azokra nézve, mik általok az utasításokat illetőleg előadottak, részemről egészen egyetértek, és osztozom azon kívánótokban, mellyeket kijelentettek. I)e midőn gr. Zichy Ferencz az utasításokat, és a’ candidatio joo-át említette, kélségenkivül nem azért tette ezt, hogy a’ mélt. Főrendek véleménye akármikép praeoccupáltassék. vagy megköttessék; hanem a’ tek. Rendek szerkezetéről lévén szó, azt vélte a’ mélt. gróf, hogy azon intézkedésekre, mellyek a’ tek. Rendek szerkezetében feltaláltatnak, azon ellenvetések egészen reá illenek; — úgy szinte nem az volt véleményünk l-ö alapja: hogy egyátalában a’ polgárokat képeseknek nem tekintjük a’ követválasztásra: mert, bár tagadni nem akarom, hogy polgárok közöl azon egyének, kiket polgártársaik bizodalma a közdolgok vezérletére megbízott, azon tapasztalásuknál fogva is, mellyeket magoknak szereztek, a’ kövelválasztásra a’ többi polgároknál képesebbek lennének, még is nem ebben sarkallik okoskodásunk; de abban: hogy olly egyéneket, kik bizonyos jognak gyakorlatára képesek lehetnek ugyan, de kik eddig illy jogokkal felruházva nem voltak, egyszerre tetemes számban illy jogokkal felruházni veszélyes nem csak a’ városokra, hanem az egész országra nézve. Egy méltóságos úr azt inondá: hogy ezen szók „soAa“ és „rögtönu helyett jobb lenne vezérelvül elfogadni, hogy minden pillanatban azt tegyük, mit a’ méltányosság, az igazság, és a’körülmények igényelnek; de én legalább tovább is azt hiszem: hogy a’ választók számának tizszeresítése minden előkészületek nélkül a’ maga helyén soha sincsen; üdvös egyátalában nem lehet és azért azt, részemről legalább mindig rögtönzésnek fogom tekinteni. Mi pedig azon ellenvetést illeti: hogy ha mi a’ polgárokat más jogok gyakorlatára alkalmasoknak tekintjük, miért nem tekintjük őket alkalmasoknak a’ választási jognak gyakorlatára is? ’s miért látunk épen ebben veszélyt? és miért, ha őket ezen jog gyakorlatára is alkalmasoknak hiszünk, zárunk ki e’ jogból olly egyéneket, kiknek választási képességét még is megismerjük? Ezen ellenvetés, felfogásom szerént kelletinél többet bizonyít, mivel kélségenkivül vágynak határtalan sokan, kik a’ nemesi rendhez nem tartoznak, de számos proletarius nemeseknél a’ polgári jogok gyakorlatára képesebbek lennének, és mind a’ mellett a’ m. úr szinte, mint én, nem találná tanácsosnak azon jogokat minden előkészület nélkül reájok is kiterjeszteni. Azon ellenvetést illetőleg, mellyet gr. PálfTy József Pozsega megye főispánja előadására telt, a’ két m. úr közti véleménykülönbség egy részről alapszik azon eltérő nézeteken, mellyek az úgynevezett veliinkszületett és alkotmányos jogok iránt létezének; más részről pedig olly historicus kérdésnek eldöntésétől függ. mellynek mellékes irtatása szint olly nehéz, mint eldöntése azon első általános kérdésnek, mellyre nézve a’ legnagyobb tekintélyek a’ tudományos világban egyet nem értenek — és melly a’ politicus pártok ellenkező nézeteit leginkább jellemzi! — nem szándékom tehát ezen kérdést tovább vitatni. De egy másik észrevételt hallottam említeni; hogy tudni illik azért: mert valaki másnak képviselője, még abból nem következik, hogy azon bizodalommal viseltessünk iránta, mellyel az iránt viseltetünk, kit képvisel; és e’részben a’méltóságos gróf egy alnádornak példáját felhozni szükségesnek látta. Erre csak azt jegyzem meg: hogy ö méltósága kétségen kivid hazánk körülményeit ösmeri, ’s igy talán fogja tudni, hogy az alnádort az ország Nádorának, az országgyűlés elnökének az ország első tisztviselőjének valódi képviselöjekint tekinteni nem lehetvén, a’ felhozott példa egyátalában nem áll. — Még egy megjegyzést kell tennem arra nézve, mit gr. Batthyányi Lajos érintett, midőn a’ kérdésnek jelen stádiumáról szólva azt mondá: hogy ezen kérdésnek e’ táblánál jövendője van, ’s erről a’ tekintetes Rendek és a’ kormány szelleme kezeskedik. Mi ezen észrevételt illeti: azt tartom, hogy valahányszor olly szövevényes munkálatokba ereszkedünk, miilyen a’ jelen városi elrendezés, — mellyek sok részleteket és elveket foglalnak magokban, mellyek közt ismét az egyik fontosb lehet a’ másiknál: akkor kétségen kívül minden egyes kérdésnél azt mondani: mi lesz annak jövője? nehéz; — ha mindazáltal a’ mélt. urnák azon supposiluma; hogy a’ tek. Rendek szelleménél fogva feltenni kell, hogy ők ezen kérdésben nem engedendnek, és inkább az egész munkát fogják megbuktatni, — ha ezen suppositum — mondom — áll: akkor nem a’ jelen kérdés fogja továbbá a’ m. Főrendek tanácskozásának tárgyát képezni, hanem az: valljon milly arányban áll azon veszély, melly a’tek. Rendek által indítványozott választási módnak elfogadásából következhetik, azon haszonnal, mellyet a’ városi rendezésnek sikerülése szülhet? — és valamint szavaimnak más magyarázatát el nem fogadhatom, mint mellyet nekiek adtam, mert szavaimnak és tetteimnek ura maradni mindig akarok, és nem hagyhatom kezeimet mások állal megköttetni: úgy mostanában, midőn csak egyedül azon kérdésnek eldöntéséről van szó: általányosan véve a’ tek. Rendek javaslata hasznosabb-e — vagy az, mit gr. Zichy Ferencz elő adott?: a’ dolog mostani stádiumában úgy tartom, kötelességemet nem teljesíteném, ha a’ tek. Rendeknek nézetétől eltérő véleményemet az ország színe előtt nem nyilvánítanám! — Gr. Péchy Emanuel: — Azt hiszem, hogy azon méltóságos urak, kik akkor, midőn a’ polgárok qualificatiojáról volt szó, azt mondák, hogy: 1-ör a’ polgároknak jogairól kívánnak szólani, és azután ahhoz mérsékelni. A’ qualification^ jelenleg természetesnek fogják találni több méltóságos uraknak azon okoskodását, miszerint azt állítják, hogyha arról, mit fognak határozni a’ tek. RR. a’ censusra nézve, biztos tudomások lenne, ezen tárgy előttük más alakban állana. Ezen okoskodás reám is hat, és ennek fonalán indulva szinte azt mondom, hogyha arról biztosilatnám, mit lógnak a’ tek. RR. a’ censusra nézve határozni: akkor a’ tanácskozásnak szőnyegén lévő tárgy előttem is más alakban állana; jelenleg azonban a’ dolgot úgy veszem fel. mint az előttünk áll. Ila a’ tek. RR. szerkezetében két- három lapot fordítunk, látjuk, hogy a’ lek. RR. a’képviselői testületet az egész polgárság
