1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 126. ülés
44 CWM ülés Fö-RR. naplója Márczius 20-án 1844.- ha ez in thesi áll is, de tekintettel is kell lennünk arra, miszerint azon választásoknál senki sem ügyel sem képességükre; de igenis «gyeinek méltóságú* legalább azon magas census felálliö arra. hogy független és ügyes polgárságot alakítsanak; tehát azon hasonlatosságot nem lehet itt felálli-1 Sj é" „em^ehet mondani: hogy mivel talán nem arra való a’ mostani köznemes, nem arra való a’ polgár is. Ila am’k íj vajjanom az j(Tazat, én az eddigi okoskodások gyiilpontját az ellenoldal részéről abban látom: miszerint méltóságok tartanak a’ kicsapongásoktól, és azoknak elhárítása végett nem kívánják a’ polgárokat a’ követválasztási jobban részesíteni. Megvallom, ez elöltem uj dolog, hogy egy political jog alá legyen rendelve egy political abál nak- ez nagy administrationalis tehetségre, de nagy bizodalomra az executivához nem mutat; azonban akármttmondanak méltóságok, e’ tárgyra nézve jó formán már határoztak is, ’s én azért bízvást ezen tárgy iránti bővebb előadásomat egy jövő stádiumra halasztóm, és pedig annyival inkább, mert azon alapos reményem van, bogy n kedvezőbb fog lenni azon stádium nézeteimnek először azért: mivel ismeretes előttem a’ KK. és RR. szelleme, — más részről azért: mert, mennyire szabad sejteni a’ kormány szellemét azon resolutioja következtében. mellyet országgjülés előtt a’ városok követválasztására nézve kibocsátott, hogy nem lesz idegen a’ kormány az egyenes választástól; most a’ KK. és RR. szerkezete mellett szavazok. fí Majtliényi László: — A’ dolog érdemére még tegnapelőtt voltam bátor csekély véleményemet előadni, ’s meo-vallom. mit annak ellenében hallottam, az ellenkezőről meg nem győzött. Most csak azért szólalok fel újabban mert némellyekre, mik előadásomra czáfolatúl mondattak, még senki meg nem felelt, és illy érdekes tárgyban czáfolatot felelet nélkül hagyni jónak nem tartom. Tegnapelőtt hallottam ezen két szót emlittetni: „soha“ és „röylüii ’s mind kettőről az mondatott: hogy a’törvényhozónak követni egyiket sem szabad; én ezen ellenkező értelmű két szónak más értelmet nem adhatok, mint a’ mii azzal szoktunk kifejezni: mindent a’ maga idejében, és illy értelemben véve — igen helyeslem ezen politicus elvet, — de alkalmazását a’ polgárok közvetlen voksának megtagadására nem értem; mert minekutána feladatunk’s hivatásunk nem kegyelmek osztogatása, hanem törvényhozási eljárásunkban a’ méltányosságot kell követnünk: ekkor attól, kit valamelly jogoknak gyakorlatára képesnek tartunk, ezen jogot, mint előrelátó törvényhozóknak, megtagadnunk nem lehet; midőn tehát azon mltgos gróf, ki a’ „soha“ és „rögtön“ szavakat argumentumul használta a’ közvelellen választás ellen, egyszersmind előre bocsátotta ezen szavakat: „a’ polgárokról nem azért tagadom meg a’ közvetlen választást, mert annak gyakorlatára nem képesek, hanem mert ezen két szót: „soha“ és „rögtön“ a’ törvényhozónak egyaránt kell mellőzni“ — csekély felfogásom szerint némi ellenkezésbe jött kijelentett elveivel. — 1'gyan azon mltgos gróf mondá továbbá: veszély tárnod a’ hazában, ha a’ polgárok száma egyszerre annyira megszaporodik; de mivel ezen állítását indokokkal nem támogatta, aggodalmának megszüntetésére szolgálhat azok nyugodalma, kik a’ polgárok megszaporodásában veszedelmet nem látnak. Mi Francziaország forradalmainak következéseit illeti: hol ennek következtében a’választók száma csak kettöztelett, és innen azt véli a’ mltgos gróf, hogy nálunk akkor csendes reform utján annyiszor sokszorozni a’ választók számát nem lehet, megvallom: reám épen nem hat, mert általában a’ forradalmakról húzott következéseket párvonalba a’ csendet reform változásaival tenni nem tudom; a’ forradalmaknak erőszak, a’ csendes reformoknak józanság feladata; ez pedig olly ellentétben áll mint tűz a’ vízzel; és nem is látok én abban anomáliát, ha csendes reformútján több adatik, mint forradalom következtében; mert ha a’ concessióknak méltányosság az alapja, akkor a’ mennyiség veszedelmet nem szülhet, sőt a’ csendes reformútján még azért is meg kell mindent adnunk, mivel tartozunk, hogy a’ forradalmat elkerüljük. — Egy más mélt. gróf szinte tegnapelőtt ezt mondá: „ha a’ képviseleti rendszer tanjai szerint csak az képviseltetik, kinek a’ választásban része volt: úgy a’ városok követei a’ város közlakosait, kik nem polgárok, képviselni nem fogják, — és igy ha a’ képviseleti rendszert tűztük ki magunknak czélul, azokra is ki kell a’ választási jogot terjeszteni.“ — Itten a’mltgos gróf czáfolala tovább terjed az én állításomnál, — és mivel én a’ város minden lakosaira a’ status érdekéből a’ követválasztást kiterjesztelni nem akarom, legfelebb azt lehet következtetni: hogy azok képviselve nem lesznek, mit én kevesebb bajnak tartván, mint ha a’választás minden lakosra kiterjesztetik, ezt előadásommal eszközölni czélom nem volt; de a‘ mondottak állal a’ képviselet lényegéről felhozott állításomat megczáfoltaknak nem tartom. — Ali az onnan eredő anomáliát illeti: hogy ha a’közvetellen választás megállapiltatik, más fog választani, más fogja az utasítást adni — véleményemet a’ közvetetlen választásra nézve épen nem gyengíti, sőt mivel én az utasításoknak barátja nem vagyok, már csak hogy az illyen anomáliák behozása által az utasítások lehetetlenné váljanak, inkább megerősödöm a’ közvetlen választás iránti véleményemben; egyébiránt ha a’ mltgos gróf ezen anomalia elkerülése végeit a közvetlen választás ellen nyilatkozik: akkor bizonyosnak kell a’ mltgos grófnak abban lenni, hogy az utasítás adásba minden választó polgárnak befolyása adatik, melly elvet a’ mltgos gróf pártolni nehezen fog. Mi végre azon okoskodást illeti: minthogy a’ lek. RR. a’ tisztikarnak választását az összes polgárságra ki nem terjesztették, nem lehet a’ követek választását, mint sokkal érdekesebbet, sőt veszedelmesebbet, a’polgároknak megadni, én részemről helyesnek nem tartom, mert csekély felfogásom szerint én a’ tisztikar választását a’ polgárokra nézve sokkal érdekesebbnek tartom a’követválasztásnál: annál fogva mert nagyobb részvéttel viseltetünk azok választásában, kiknek személy- és vagyonbeli bátorságunk feletti Ítélést ’s őrködést átengedjük, mint kire a’ követséget bízzuk, mert a’törvényhozásba sok képviselőnek lévén befolyása, egyes követ kevesebb jót és roszat tehet az orsággyülésen, mint olly tisztviselő, kinek igazságtalan ítélete, vagy hütelen eljárása becsületünket, vagyonúnkat és életünket veszélyezteti; egyébiránt a’ tck. RR., noha nézeteiket velem nem küzlötték, azt hiszem, a polgárokat azért rekesztették ki a’ tisztikar választásából, mivel ez által akarták mérsékelni a’ kormányzó hiányát, és a candidatio megtagadását; én részemről szívesen reá állok a’tisztikarnak az összes polgárság általi választására, ba a lek. RR. a fökormányzó kinevezését ’s annak lisztével járó jogokat, és igy a’ candidaliót is megállapítják;
