1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 163. ülés

CLXIII iilés Fő-RR. naplója Junius 19-én 1844. Vaiiás tárgyi­kozásban újat és jót nem hallottam, reményemben azonban igen megcsalódlam, midőn azt gondoltam, hogy miután ban jelesen: a' (á annyira ki van merítve, a’ tanácskozások rövidek és minden élénkség nélküliek lesznek. Én az előtér­átmenetei, vá-jeszleíí meggyőződésemhez és reményemhez képést röviden fogok e’ tárgyra nézve nyilatkozni, ’s azt jelentem ki, * protestánsok- hogy én a’ t. RR indítványát pártolom; azonban, ha az többséget nem nyerne: akkor az egyezkedés könnyebbitése «ígba^iícfo- tekintetéből magyar-tengermclléki kormányzó tisztelt collegámnak indítványát is elfogadom. gadása iránt a’ Qr Pálffy József: — Úgy, mint az elöltem szólott mélt. urak, ezen tárgyhoz újat adni képes nem lévén, rövi­­netc. den oda szavazok, hogy a’ t. RR izenetét pártolom. Csak egyre kívánok felelni, t. i. arra, mit mélt. gr. Apponyi György előadott, miszerint meg nem foghatja, hogy abban, mire két fél reá áll és megegyez, törvénytelenséget lehel találni, mert abban nincs törvénytelenség; hanem a’ szerződésnél történhetnek visszaélések, és ennek követ­kezményeit kívánja megszüntetni. Megvallom, hogy tökéletesen meg vagyok győződve ö méltóságának abbeli szán­­dokáról, hogy meg akarja szüntetni ezen törvénytelenségeket, és a’ reversalisok rósz következményeit, — hanem azt, mikép kívánja azokat gyakorlatilag megszüntetni, meg nem foghatom; mert mit mond ö méltósága? azt: hogy ha a' catholicus fél kívánja a’ szerződésnek életbeléptetését, akkor lépjen életbe, és kérdem ekkor: szabad aka­rat létezik-e ezen szerződésben? Véleményem szerint nem létezik — de nem is létezhetik: mert ez bebizonyítja azt, hogy előbb, mint sem n’ törvényhozás avatkozott a' vegyesházasságokból születendő gyermekeknek milly vallás­ban való neveltetése iránt, egyszersmind létezhetett szabadakarat is; de miután az egyházirend eljárása okvetlenül szükségesnek tétetett, — a’ törvényhozás beavatkozott, és az 1791-iki t. ez. hozatott, és e’ törvénynyel rendel­kezett is a’ törvényhozás a’ gyermekeknek milly vallásbeli neveléséről; de mind a’ mellett talált az egyházirend módot beavatkozni. Szabadakarat nem fog létezni az által, mit ö méltósága előadott; mert ha múltra nézve a’ re­versalisok fenlartatnak, csak roszat eszközlendünk: mert a’ nyugalmat zavarjuk fel. Azt tartom, feleslegese’ tárgyba bővebben ereszkedni, mert akármelly okot hozunk elő szám ellen csatázva okokkal, azoknak felhozása siker nélküli és felesleges; mert ha valaki a’ számban találja a’ föokokat: akkor bármi okot hozzon elő az ember, azon nagyobb szám reáállani nem fog. Ennélfogva röviden a’ t. RR mellett szavazok ; ha azonban többséget nem nyerendek, a’ magyar lengermelléki kormányzó ö méltóságának indítványához járulok. Gr. De la Motte Károly: — A’ reversalisok iránt hozandó törvénynek viszszaható erőt nem kívánok tulajdo­nítani: a’ reversalisok erejét a' múltra nézve fentartani kívánom. B. Fischer Károly: — Én egészen pártolom kassai megyés püspök ö méltóságának indítványát. Gr. Batthyányi Lajos: — Én a" t. RRkel szavazok; ha pedig ebbeli véleményem kisebbségben maradna: magyar lengermelléki kormányzó ö méltóságának indítványához járulok. Gr. Eszterházy József: — Valamint a’ múltkor, úgy ma is a’ t. RR véleményét pártolom; ha azonban több­séget nem nyernék, szomorú szívvel, de mégis örömest járulok magyar tengernielléki kormányzó ö méltósága in­dítványához. Gr. Viczay Károly: — A’ t. RRet pártolom; ha többséget nem nyernék, magyar tengermelléki kormányzó ö méltóságának indítványához hozzáállok. Gr. Kcglecich János, főpohárnokmester: — Már három országgyűlésen meritletett ki ezen tárgy, és igy rö­vid leszek. Valahányszor e’ tárgy szőnyegre került, mindig azon vélekedésben voltam, hogy midőn a’ reversali­sok bona fide köttetnek, azok sem természet, sem törvényelleni szerződések, ’s az 1791 : 26 t. czikkben gyöke­rező okaimat bővebben előadtam September 5-dik napján, a’ mellyekre most is hivatkozom, — a’ midőn ugyanis azt mondám: hogy a’ t. RR izenetökben azt mondják, miszerint a’ mélt. Fö-RRet a’törvénynek ezen szavaira utal­ják: „patris religionem sequi possint“, — ez oily erötetelt magyarázás, hogy annak bebizonyításába nem is akar­nak ereszkedni. E’ részben a’ t. RRkel egyet nem érthetek; nekem erötetve látszik lenni ezen magyarázat, és nem is tudom, hogy értik azon törvényt; hanem azt találom, hogy engedelein adatik a’ „possint“ szó által, mert annak antithesisében előadja a’ törvény: „si pater fuerit catholicus, omnes proles in religione catholica edu­centur; si autem mater fuerit catholica, proles masculae religionem patris sequi possint“. Kétségen kívül a’ rever­salisok értetnek itt; mert különben azt kellene mondani: „sequantur“, vagy „sequi non possunt“. Én tehát a’ re­­versalisokat, miután törvényt visszaható erővel alkotni nem akarnék, miután jövendőre úgyis fájdalom! eltöröltet­nek : legalább a’ múltra nézve fentartani kívánom. Gr. Zichy Henrik:— Közeledési szempontból kiindulva, magyar tengermelléki kormányzó ö méltóságának véleményét pártolom; ha azonban kisebbségben maradnék, a’ mélt. Fö-RR. elöbbeni izeneléhez járulok. Aczél Antal, tornai főispán: — Én az illy tárgyban, mint a’ jelen tárgy, melly már három országgyűlés alatt minden oldalról elegendökép meg volt vitatva, ’s mellyröl — mint azt Erdélyország fökormányzója ö nagy­méltósága mondá — alig lehet valami ollyast felhozni, mi nem volt mondva, minden bővebb okoskodástól elállók, és belső meggyőződésem szerint csak röviden a’ mélt. Fö-RRnek véleményéhez járulok, hogy t. i. a’ reversaliso­­kat — mint azt kassai püspök ö méltósága bebizonyító — törvényteleneknek venni nem lehet. Ezen szempontból nem kívánok olly visszaható erejű törvényt hozni, melly által akár a’ lélekismeret szabadsága, melly ezen tör­vényben gyökerezik, háborgattassék, akár a’ családi belviszonyok zavarba jöjenek: és igy a’ reversalisoknak a' múltra nézve fentartására szavazok. Gr. Zichy Pál: — Én a’ reversalisokat a’ múltra nézve is törvényteleneknek tekintem: és azért a' t. RR izenetét pártolom; ha pedig kisebbségben maradnék, magyar tengermelléki kormányzó ö méltóságának vélemé­nyéhez járulok. Gr. Nádasdy Leopold, komáromi főispán: — Nem lehet azt kétségbe vonni, hogy akár megszüntessék a’ téritvények ereje és érvényessége a’ múltra nézve, akár a’ fiumei kormányzó ö méltóságának, akár pedig mltgos 396

Next

/
Oldalképek
Tartalom