1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 163. ülés
388 CLXTII ülés Fő-RR. naplója Junius 10-én 1844. nelc. v ii tár»yá-Iának. Ugyanis, miután a’ kérdéses reversalisok semmi roszat, semmi ollyast nem foglalnak magukban, mi akár a’ banjeiestn: a’term^gzej törvényével, akár a’ status czéljaival ellenkeznék, — a’ minthogy az előttem szóló kassai püspök jeáímMetdi0vá-ienleg is bebizonyító azoknak eredetétől fogva törvényes származását és gyakorlatát, — most sem hozatván fel a’ 'protestánsok-'KK és RR izenetében semmi uj és már eddig is meg nem czáfolt indok azoknak törvényessége ellen: igen tornak Horváior-mégzeles^ jjogy ezen föméltóságu tábla a’ t. KK és RR nézeteiben valamint eddig nem osztozott, úgy kívánságukat gadásairánta'ez alkalommal sem fogja teljesíthetni. Igaz ugyan, hogy nincs törvény, melly a’ kérdéses reversalisok mellett vi- RK 2-ik 1,e"|..g0San gzöiana; de van törvényes gyakorlat, mellyet az egyház mainapig fentartott, és tőle el nem távozott soj,a? _ de van törvényes gyakorlat, mellyet a’felséges kir. rendeletek is gyámolítottak, — a’ vármegyék pedig mint ollyat, melly a’ törvényekben gyökerezik, végre is hajtottak; mert az, hogy némelly vármegyék magukat a’ felsőbb rendjeleknek ellene szegezték, nem bizonyít semmit, — legfelebb csak az alkalmazásnak nehézségeire mutat a’ nélkül, hogy magát a’jólélekkel és teljes szabadakarattal kiadott reversalisoknak törvényességét gyengítené. Léteznek [hazánkban számos ollyan szokások, mellyekröl ámbár hallgat a’ törvény, de a’ gyakorlat azokat törvényesítette; és tudjuk, hogy alig van gyakorlat, mellyen egyes vérmegyék ne kívántak volna idönkint változtatni; — de azért mindenkor törvényes erővel bírtak és bírnak ekkorig. És ezt az 1790: 26 engedményes törvényen és a’ folytonos gyakorlaton épített törvényességét a’ kiadott reversalisoknak a’ föméltóságu RR kétségen kívül helyeztették úgy annyira, hogyha bár voltak és vannak is e’ táblának több tisztelt egyénei, kik ellenkezőt Ítélnének e’ kérdés felelt: de csak ugyan a’ nagyméltóságu táblának több válaszizeneteire hivatkozva, mondhatom, hogy a’ múltra nézve szabadon és jólélekkel kiadott reversalisoknak törvényessége felöl való meggyőződésem egyszersmind ezen táblának szilárd meggyőződése és hite! mitis tőle következetlenség nélkül elvonni lehetetlen. De el nem fogadható Öméltóságának a’ tengermelléki kormányzónak indítványa sem, melly a’ múltra nézve kiadott reversalisoknak megtartását, vagy meg nem tartását, indulva a’ legközelebb érkezett k. k. leirat nyomán, a’ szülőknek szabadtetszésökre kívánja bízatni;— mert azon esetre, ha ezen indítvány elfogadtatnék, elhagynák a' m. Fö- RR azon tért, mellyen eddig állották, és egy uj térre, még pedig a’ törvényesség térén túl sokkal ingatagabbra inenvén által, eddig vallott tűtökkel könnyen ellenmondásba is jöhetnének; — de azért sem, mert a’ szabadakaratból elvállalt kötelelességnek teljesítése alól soha senkit a’ törvény fel nem oldozhat azért sem, mert ezen indítványból nem csak az állítólag erőszakolt, de a’ jólélekkel és szabadon kiadott reversalisoknak felbomlása is következnék. És valljon nem annyit jelentene-e ez, mint a’házasfeleknek csendességét, lelki nyugalmát veszélyes kísérleteknek kitenni? idegen embereknek a’ házasélet viszonyaiba való avatkozásra utat és alkalmat szolgáltatni? Említi ugyan a’ tisztelt indítványozó mélt. ur azt is, hogy különben is a’ reversalisoknak vagy semmi vagy igen keserű sikere volt eddig. Bár mint légyen valósága ezen észrevételnek: úgy hiszem, hogy a’ sikernek az elvet feláldozni még sem lehet. Ezeknélfogva ragaszkodván azokhoz, mik e’ tárgyban már több ízben mondattak, maradok a’ mélt. Fö-RRnek előbbi izeneténél. Tihanyi Ferencz, temesi gróf: — Méltóságos gróf Zay Károly rövid kijelentését, a’ mint azt felfogtam, egyedül a’ jelen most szőnyegen levő kérdésre szoritá, — azt óllitván: hogy e’ jelen kérdésben inkább törvény nélkül kíván elmenni, mint sem hogyazeddigelé törvény ellen adotttéritvények feletti törvényes elvek megsértetnének; hanem távolról sem kívánta ezen előadását e’ jelen izenet minden pontjaira kiterjeszteni,—ennek adta jelét már akkor is, midőn a’ múlt országgyűlésen a’ vallási nehézségeket tárgyazó 29 pontok együtt állottak, 's azon 21 pontoknak, mellyek országos megegyezéstnyerlek, felterjesztésökben megegyezett. Mi már magát a’ tárgyat illeti: én mint mindenkor, úgy most is abban a’vélekedésben voltam és vagyok, hogy a’ vegyesházasságokból születendő gyermekek melly vallásbani neveltetése iránt kiadott téritvények soha sem adattak’s nem is adathattak törvény szerint: — és igvén ezúttal is a’ t. KK és RRe’ részbeni törvényjavaslatát pártolom, miszerint törvény által kijelentessék, hogy azeddigelé kiadott téritvények, mint törvényelleniek, érvénytelenek. Én ezen az eddigi országos határozatokkal következetes és igazságos követelést újabb okokkal támogatni feleslegesnek látom, hanem hivatkozom azokra, mik e’ kérdés felett itt e’helyen kölcsönösen elöhozattak; meg van azokban felelve a’mélt. kassai püspök ur minden az iminti előadásának és az általa előhozott adatoknak, — különösen az előadottak ellenében az 1790: 26 t. ez. keletkezése után felséges Leopold császár és király által a’ téritvények felett kiadott határozat. Egyébiránt az ellenvéleményüeket nehezen leszünk képesek — bár mit mondjunk is — a’ hozzájárulásra bírni: mert a’ soha meg nem czáfolt okok ellenében egy meggyőződést tűztek ki, miszerint hinni akarják, hogy illy törvény által — mint a’ mellyet a’ KK és RR javaslanak — a’ téritvények mellett létező házasságokban a' házi csend és nyugodalom megbontatnék. Uly helyezetben előre tartok attól, hogy a’ KK és RR által csüggedés nélkül sürgetett, ’s általam mindenkor pártolt javaslatuk ismét kisebbségben marad; ha tehát attól elesném, járulok a’tengermelléki főkormányzó véleményéhez, mint legközelebbihez. Ez sem fejti ki ugyan azt, mit a’törvényhozásnak egy törvényelleni cselekvés, vagy eljárás ellen törvény által kikeli jelenteni; de legalább azon erkölcsi törekvést látom ezen javaslatban, miszerint az illy lekötelezések mellett létező házasfeleknek alkalom adatik kölcsönös megegyezés által magukat azon bilincsektől megszabadítani.— I ártolom ezen indítványt azon okból is, mivel ez által az ellenvéleményüeknek érintett aggodalma is megszüntetnék: mert a feleknek kölcsönös egyezkedésétől tételeztelnék fel azon téritvények megszüntetése; a’törvény pedig parancsolólag nem intézkednék. Azon ellenvetést illetőleg pedig, hogy a’gyengébb nő férje megtámadásának ez esetben is ki lenne téve: úgy vagyok meggyőződve, hogy bár mellyik fél, ki a’ kötést kölcsönös egyezés által kívánná megbontani, vagya magát lekötelező házastársál felszabadítani,—igen óvatosan járna el; és ha szándokában[lávol ellenkezést venne is észre, házi nyugalmát sem ön, sem gyermekeinek érdeke tekintetéből nem áldozná fel. — Ezekhezképest abban pontositom véleményemet, hogy a’t. KK és RR által már három országgyűlésen sürgetett ezen törvényjavaslatát pártolom; ha pedig az kisebbségben maradna, a’ tisztelt m. tengermelléki fökurmányzó indítványához járulok.
