1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 163. ülés
CLXin ülés Fő-RR. naplója Junius 19-én 1844. 387 Volna; — a’ törvény erről hallgat: tehát mire volna visszaható ereje az illyetén intézkedésnek? volna a’ gyakor- Vallás (árnyalatra ; márpedig szabadjon kérdeznem, miilyen ezen gyakorlat? E’részben általánosan és őszintén megvallom, ^"vJ^insok* hogy az igen tisztelendő egyházi rend részéről olly gyakorlat, mellyet mi világosan törvényben gyökerezettnekí,mcnc,el: vi* véltünk, utóbbi időkben meg nem tartatott, hanem ha szabad nyilván kijelenteni, attól az egyházi rend önkénye-'iTou^Ltoksen eltávozott, — nem akarnám azért mondani, hogy ez a’ másik felet, ha csakugyan ezen gyakorlat a’ törvénynek világos rendeletében lelt volna alapítva, visszatérésére feljogosította volna; — azt soha elismerni nem fogom, hogy Radása.irá"‘ ■’ mivel az egyik fél a’ törvénytől eltér, hogy azért a’ másik lél is a’ törvénytől eltérhet; azt azonban határozottan ncte. állítom, hogy az illy rendelkezés világos törvényben gyökerezve nem volt. De miilyen ezen gyakorlat, mint a’ dolgok mainapon állanak? van-e az illyetcn gyakorlatnak valami sikere, és miilyen sikere? Én úgy látom, hogy annak sikere igen drágán van megvásárolva, vagy épen semmi sincs. Mi haszna, mi java a’ catholicus vallásnak, ha a' megyei közgyűléseken az igen tisztelt tagjai az egyházi rendnek, mellyaz első statust képezi, méltatlanul megtámadtalak és gyaláztatnak és mind e'mellett czéllnem érnek? 's mi haszna — és ezt nem mellőzhetem el szemelöl — az országnak és polgári állománynak, hogy ha az alárendelt hatóságok felsőbb rendelményeknek nem engedelmeskednek, és azokat kigúnyolják? holott egy alkotmányos országban a’ törvény rendeletének szentnek kell lenni; ’s igy jobb olly szokást, mellyet fentartani nem lehet, világos törvény állal megváltoztatni. Véleményem szerint tehát az illyetén gyakorlatból nincs a’ catholicus vallásnak, de bárminemű polgári állománynak és alkotmányos elveknek semmi legkisebb haszna és üdvössége, — de csak hátramaradása következik. Ezeket gondolám elegendőknek az előre bocsátott véleménynek további motivatiojára; ’s hoszasabb nem akarván lenni, ragaszkodom a’ múlt alkalommal előhozott és másutt is már előterjesztett nézeteimhez, hogy a’ reversalisok a’ múltra nézve el ne töröltessenek, hanem olly esetekben, hol mind a' két szülő mindkét egyezkedő fél azoknak megmásitásában megegyeznek , azok igen is szüntessenek meg. Gr. Zay Károly: — Én a’ mélt. Fő-RRet hoszas beszéddel untatni nem akarván, röviden oda nyilatkozom, hogy a’ reversálisokat a' múltra nézve, minthogy olly égbekiáltó visszaéléseket vonnak maguk után, — eltörültetni kívánom. Egyébiránt van szerencsém kinyilatkoztatni, hogy mi engem és hitsorsosaim nagy számát illeti, inkább kívánunk törvény nélkül haza menni, mintsem olly törvény alkotásához járulni, melly a’ törvénytelent törvényesítené ’s még inkább a' protestánsok és görög nem egyesülteket bilincsekre verné. Ez vélekedésem, ’s igy pártolom a’ t. RR izenetét és törvényjavaslatát. Nádor ö cs. kir. fensége: — Nem oszthatom az előttem szólott vélekedését, miszerint inkább minden törvény nélkül kíván haza menni, mint sem hogy ezen igen fontos kérdésben megegyezés ne történjék. Azt hiszem, hogy törvényhozásunk mindig azon utat követé, hogy azon pontok, mellyekre nézve az egyezkedés a’ törvényhozás két része között megtörténhetett, törvénybe iglalottnak, és azok azért, hogy egy kérdés el nem döntetett, félre nem vettettek és úgy hiszem, minden törvényhozásnak ezen ösvényt, melly az ország hasznára szolgál, szem előtt kell tartani. B. \'ay Miklós: — Egyetértek én is cs. kir. Főherczegségeddel abban, miszerint minden józan politika azt javasolja , hogyha mindent egyszerre meg nem nyerhet is az ember, érje be kevéssel is; és ha úgy állana a' kérdés: hogy elállok-e a’ most kérdés alatti ponttól azon esetre, ha a’ téritvények jövőre nézve eltöröltetnének, ’s előre biztosíttatnám arról, hogy az elöltünk fekvő átmeneti kérdés a’ RR óhajtásához képest lesz eldöntendő? kétségtelenül hamar meglenne közöltem ’s a’ mélt. kassai püspök ur közt az egyesség; de úgy a’ mint a’ dolgok most állanak, lehetetlen a’ RRkel nem szavaznom, ha ártani nem akarok a’ reversalisok felett közmegegyezéssel megállapított elveknek. A’ nevezett püspök ur határozottan azt állitá, hogy az 1791: 26 t. ez. nem törli el a' reversalisokat, ’s e’ tekintetben az ismert zólyomi resolutiora hivatkozott; én ellenben azt hiszem, hogy igen is épen a’ mondott t. ez. eltörli a’ reversalisokat, — és pedig ezt a’ következőkből vonom ki. — Ug'yanis a’ nevezett törvényczikk, mint ezt már múltkor is említettem, minden a’ vallásban kiadott resolutiókat érvényteleneknek nyilvánított: megszüntette tehát eredményestől együtt azt is, mellyet a’ reversalisok ügyében felséges Mária Terézia adott ki. — Továbbá az 1790-ki országos vegyes küldöttségnek ugyancsak a’ mélt. püspök ur által előhozott szavaiból „salvo contractu inter conjuges disparis religionis ineundo“ — szint úgy azt kell következtetnem, hogy a' törvény nem akarta' szülőknek szabad rendelkezést engedni; — nem: mert e’ szavakat Leopold fejedelem kihagyd mindkét resoluliójából, és igy az törvénybe sem mehetett; — ’s ha már resolutiora kell hivatkozni, miilyen a’ zólyomi, akkor emlékeztetem a’ mélt. püspök urat arra, mellyet b. e. Ferencz urunk ö Felsége csak hamar a' törvény alkotása után úgymint 1792-iki november 24kéröl adott ki, mellyben azt nyilvánította, hogy a' reversalisok nem fognak ismét szokásba hozatni: — mi kétségtelenül azt jelenti, hogy a’ törvény előtt a’ reversalisok divatoztak ugyan, de az 1791-iki azokat eltörülte. Méltó kívánat tehát, hogy a’ reversálisok érvényteleneknek nyilváníttassanak;—’s bár azon esetre, ha a’föméltóságú RR többsége elütne is e’tekintetben véleményemtől, nem volnék is idegen a tengermelléki kormányzó közelítő módosítását elfogadni, még sem titkolhatom el az ezzel egybekötött nehézségeket is; ’s erre csak igy tudnék rá állani, ha nyíltan kimondatnék: hogy minden az országban létező reversálisok, bárhol őriztessenek is azok, adassanak vissza az illető feleknek; 's ezek hatalmában álljon minden idegen beavatkozás nélkül akár felbontani azokat, akár pedig továbbá is ragaszkodni azokhoz. B. Barkóczy László, fejérvdri megyés püspök:— Régóta foly már a’ discussio a’ két tábla között a múltra kiadott reversalisok ellörülletése iránt, a’ nélkül, hogy a’ hoszas tanácskozások eredményre vezettek volna. Mint valamelly nagy becsű ereklye: úgy megy ezen tárgy kézről kézre, és Isten tudja, mikor lel nyugpontol; nem csuda pedig: mert azok, kik a’ múltról szóló reversálisok eltörlését folytonosan sürgetik, bennünket azoknak törvénytelenségéről iparkodnak meggyőzni,— mit lenni,— a’ mint eddig a’ tapasztalás bizonyilá,— képesek nem va-97 #
