1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
CLIU ülés Fo-RR. naplója Majus 22-én 1844. 349 használja azokat, és osztja el a’ munkások közt: mert olcsóbbak a1 réz iirtököknél, — vagy a’ munkások magok Bányatörvény, használják azokat ugyanezen most előadott oknál fogva. — Mind a’ kél esetben erősebb büntetést kellene szabni azon visszaélés ellen, melly itt csak inéllékesen és csupán a’munkások ellen szabatik; de a’ bányabirtokosokra nézve semmi büntetés itt nincsen. Jelenleg 12 forintnyi birság van szabva büntetésül; de azt tartom, hogy az kevés, mert csak nagyobb büntetéssel kellene azon visszaélést gátolni; azonfelül különböztetést kívánnék szabnia’ bányapolgárokra, vagy birtokosokra, kik ezen visszaélést követik el, és mást a’ munkásokra nézve, kik itt csak elmozdítással fenyitletnek. — Ez pedig olly csekély büntetés, melly a’ munkást nem fogja eltartóztatni a’ visszaéléstől, mert ha elbocsáttatik ma, másnap másutt kap munkát. Ezen oknál fogva bátor vagyok kettős indítványomat a’ mélt. Fö-RR figyelmébe ajánlani. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Legjobb lesz a’ t. RRel e’ tekintetben csak általánosan figyelmeztetni és felszólítani, hogy e’ részben nagyobb büntetést szabjanak. A’ 138 139 140 141 142 143 144 145 és 146 §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 147 §-ra nézve: Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Ezen esküformának végén az van: „Isten engem úgy se géljen!“ úgy hiszem, elején is említeni kell az egy élő Istent; és a’ catholicusokra a’ boldogságos szűz Máriát és minden szenteket; — ez a’ városi szerkezetben is igy van (Közhelyeslés). B. Eötvös József: — Ezen megjegyzés helyes; de nekem más észrevételem is van; — itt ugyan az mondatik: „hogy józan és erkölcsös életet fogok folytatni“: kérdem valljon szükséges-e, hogy a’ bányász erre különösen esküdjék, miután e’ munkálat több helyén részegség esetéről van szó? és igy praesupponálja a’ törvényhozás, hogy a’ józanságra nézve a’ bányászok néha el fognak távozni kötelességeiktől; és igy nem akarom, hogy a’ törvény olly esküre kötelezze a’ bányászt, mire nézve előre tudhatni, hogy megtartani nem fogja. B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Miután a’ függelékben előfordulnak mindennemű esküformák: azt tartom, hogy legczélszeriibb volna ezen törvényből kihagyva, a’ függelékbe áttenni (Közhelyeslés). A’ 148 §-ra nézve: Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Úgy látom, hogy nem fogadtatott el abbeli előterjesztésem, melylyet a’ műszavakra nézve előadtam; igy minden előjövő alkalommal bátor leszek némelly kitételekre nézve vélekedésemet előadni. Itt ugyanis „alag“-nak neveztetik a’ „stolle“, — ez egészen uj szó; — e’ helyeit jobbnak tartanám ezen szót használni „istái“; mert ,alag‘ k-val formát jelent és zavarokra adhatna alkalmat; az „istái“ szó pedig a’ nagybányai kerületben szokásban van, és a" magyarnyelv formáltatásával öszhangzásban van; — igy példaűl Slephanból készült István, stalból istálló; — miért nem lehetne tehát a’ „stolle“-ból „istál“-t csinálni? És igy e’ részben inkább olly szót kívánnék megtartani, melly már szokásban van (Közhelyeslés). Továbbá az alkalmat használva noha már túl estünk rajta, bátor vagyok az első §-ban előforduló platinum kitételre a’ mélt. Fö- RR figyelmét felhíni: — a’ t. RR ugyanis csillának nevezik a’ platinumot; csilla pedig, melly némelly helyen phosphort jelent, és a’ magyar akadémia szótárában pedig tészta nemét jelenti, de azontúl nem is egyez meg a’ dolog természetével, mert a’ platinum épen nem csillog: és igy azon kitétel helyett inkább ezt ajánlanám „lorn any“ („Helyes!“). A’ 149 150 151 152 és 153 §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 154-re nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — Erre nézve észrevételem, hogy ezen §-nak rendelete mindenféle súrlódásokra ad alkalmat: mert mikint fogja bebizonyítani az illető azt, hogy valaki ismételve megintetett?; az egyik tagadni fogja, a’ másik pedig erősíteni: és igy helyette jobb volna a’ bírói intést meghatározni; ezt senki el nem tagadhatja, mert ezt be lehet bizonyítani. A’ 155 és 156 §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 157 §-ra nézve: Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Bocsánatot kérek, hogy visszamegyek; de szerkesztési hibát találok a1 104 §-ban, hol ezen distinctio van: „A’ fenebbi 102 és 103 §-ban megemlített személyek általános értelemben bányászoknak neveztetnek“; már pedig a’ 102 §-ban tisztviselők, — a’ 103 §-ban a’ stricte sic dicti bányászok emlittettnek, és igy a’ 104 §-ban ezt kellene mondani: „általános értelemben bányásztiszteknek, és közbányászoknak neveztetnek“ (Közhelyeslés). A’ 158 159 160 és 161 §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 162 §-ra nézve: B. Mednyánszky Alajos, nyitrai főispán: — A’ társládai alapitmányok hitrebizoltmányok, és ezen oknál fogva ezek feletti felügyelést egyes társulatokra bízni nem lehet, hanem az ezek feletti felíigyelés egyenesen a’ hatóságot illeti; — ezen észrevételemnek további támogatására felhozom azt, hogy hasonló egyesületek és társulatok eddig, felsö-Magyarországot kivéve, nem léteznek; és fognak-e létezni? más kérdés, melly később tán elő fog fordulni. De vannak olly társulatok is, mellyek egyetlenegy birtokosból állanak, és ez tán maga sem ismeri igen a’ bányászati körülményeket, hanem csak akkor, mikor tisztje megjelenik, és pénzt hoz, megemlékezik arról, hogy bányabirtokos, és igy egy birtokosban központosul az egész társulat. De ott is, hol egyesület létezik, mint most felsü-Magyarországban ezen szék, melly az utóbbi rendelés szerint átvizsgálandja a’ társládák számadásait, ritkán tarlatik, mert igen költséges; és mikor tartatik, az agendák halmaza olly nagy és sürgetös, hogy alig marad idő ezen számadások részletes átvizsgálására, úgy, hogy igen valószínű, hogy azon egész átvizsgálás csupán a’ számadások külmegtekínlóséböl állana. Miután a’ mélt. Fö-RR tegnapi indítványom következtében elvileg a’ Fő-Rendi Napló IV. köt. 88
