1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 124. ülés
32 CXXIV ülés Fö-RR- naplója Márczius 18-án 1844. — Egy általam igen lisztéit szónok lovagi lélekkel emelte ki Sx kir váró- Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó: , fokrendexéxe azon alkolmány()S jogoknak magasztos becsét, miszerint minden polgár a kovelválasztásban részt vehessen. Tisztelem és méltánylom ezen nézetét ö méltóságának 's nyíltan megvallom, hogy az én keblemben visszhangra talált ’s nyilván kijelentem, hogy én annak idejében ha a' tek. KK. és RR. gondolkozasi módját tudni fogom a’ qualificatio inini részemről egyáltalában nem leszek idegen e’ tekintetben a’ tek. KK. és RR. javaslatától. Legyen azonban szabad a’ mélt. Fö-RR. engedelmével egynémelly indokokat felhoznom, mellyek gróf Zichy Ferencz ö mllsága indítványának istápolására szolgálhatnának, jelesen: ha a’ világ évkönyveit tekintjük, látjuk, hogy ha a’ nemzetek az előtt mielőtt a szabadság gyakorlatára megérve lettek volna, a’ szabadság gyakorlatával nagy mértékben Hibáztattak volna fel, azzal inkább visszaéltek, mintsem azt a’ honnak javára fordították volna. És az nem lett volna a’ nemzetnek üdve ’s boldogsága, hanem egyenesen az azzal ellenkező veszély és ínség lett volna annak következménye. Én azt illy kiterjedésben egyáltalában a’jelen kérdésre alkalmaztatni nem akarom; annyit azonban még is bátor vagyok megjegyezni: hogy a’ törvényhozás óvatossággal és e’ tekintetben valamivel lassacskán és megfontolva járt el; ezt neki talán megköszönni, de rósz néven venni alig lehet. Bátor vagyok továbbá azon kérdésre felelni: ha valljon czélszerü volna-e a’ követek választását a’ képviselő testületre bízni? és igy ezen kérdést teszem magamnak: valljon kik a’képviselők?; ezek véleményem szerint azok, kik a’többi polgárok bizodalmával bírnak, és a’ kiket a’ polgárok — már mint kitűnő egyéneket — maguk közül megválasztottak; ezen képviselők véleményein szerint, mind administralionalis tekintetben, mind az ö személyekre, erényükre és jellemökre nézve kitűnő kellékekkel és sajátságokkal bírnak; és mivel már a’ közigazgatásban az illy kiművelt képviselők részt vesznek, talán a’ közdolgokra nézve több tudományuk és jártasságuk is van; de úgy vélem, hogy ezen kívül a’ többi polgártársaikat és azon egyéneket, kik netalán az országgyűlési követek jeles hivatalára alkalmasok volnának, jobban és közelebbről ismerik, mint azon egyéb polgárok, kik visszavonulva töltik életüket, mint például olly polgár, ki mint kézműves, gyáros vagy földbirtokos, itt ott elfoglalva és saját valódi visszonyaival foglalatoskodva, nem alkalmas ezen magasztos hivatalra alkalmas egyéneket kijelelni, de még kevésbé azoknak lelki és morális tulajdonságaival ismeretesek. E’ tekintetben tehát nekem úgy látszik: hogy a’ követnek megválasztása illy képviselők által a’ város közdolgaira nézve egyáltalában megnyugtatóbb lehetne, mintsem ha azok az egész polgárság által választatnának. De legyen szabad továbbá egy észrevételre is felelni, inelly a’ megvesztegetés iránt felhozatott. Én úgy vélekedem, hogy a’ kik egyszer képviselői tulajdonokkal bírnak, kiket a’ polgárok, mint már megbízottjaikat, körükből kijeleltek, azok között és azok közül a’ megvesztegetés sokkal nehezebb lesz, mint az gyakoroltathat talán a’ tömegre — mint az gyakoroltathatik az ügyetlen, tudatlan és talán szegényebb sorsú polgárokra nézve. Részemről erősen hiszem, hogy ha épen tisztelt méltóságtok közül akár Pest, akár pedig melly városban képviselői jogot gyakorolni fognak, és követválasztásban kitűnő, vagy kizárólag részt venni, ezen városnak érdeke mind szellemi, mind anyagi tekintetben úgy volna képviselve, mint azt az összes polgárság képviselni alig fogja. Ezen indokoknál fogva részemről jelenleg gróf Zichy Ferencz ö méltóságának indítványát pártolom. Busán Hermán, Horvátország követe: — Azon vérontások, viszálkodások és súrlódásoknak elkerülése tekintetéből, mellyek onnan származnak, ha a’ tömeg választásokban részt vesz: gróf Zichy Ferencz ö mltságának indítványát pártolom. Ocskay Antal, kassai püspök: — A’már mondottakat ismételni nem akarván, röviden oda szavazok, hogy gróf Zichy Ferencz ö mltságának indítványát pártolom. Mar ich Dávid, győri főispán: — Én is úgy akarok haladni, hogy azt idővel meg ne bánjam: ennélfogva gróf Zichy Ferencz indítványához járulok. Gr. Károlyi Lajos, abauji főispán: — Báró Eötvös József ö mltságának előadása igen hatott keblemre, mert úgy látom, hogy igen jól fogta fel a’ dolgot; de a’ részben meg nem győzött, a’ hol azon különbféle viszonyokat kimondta, hogy milly arányban lehet ezen választás veszedelmessé; és ezen 3 részre való felosztása reám nézve épen az ellenkező resultatumot szülte — és igy ezen szempontból indulva ki, az általános választásnak barátja nem vagyok; azért gróf Zichy Ferencz ö mltságának indítványát pártolom. Gr. Apponyi György: — En már kimondám más alkalommal, mielőtt a’ polgári jogokról volt a’ szó, hogy a’ polgárok által leendő közvetlen választását az országgyűlési követeknek nem kívánom; miután pedig meggyőződésem azóta nem változott, ugyan azon szavazatomat ismétlem, de ma okaimat is előadván, kijelentem, hogy ugyan azon szempontból indulok ki, mellyet gróf Széchen Antal ö mltga említett, midőn két szóra figyelmeztetett, mellyet politicában kerülni kell: t. i. a’ „so/ííj“ és „rögtön“ szóra. Ez utóbbira nézve úgy látszik, hogy mélt. báró Eötvös József urnák más a’ véleménye, — és ezt azzal motiválta, hogy midőn a’ roszat megszüntetni, vagy nagy jót behozni kell, a’ rögtönözés is a’ maga helyén van. Ebben igaza van a’ mltgos b. urnák, ha t. i. nincsen más mód a roszat megszüntetni, ha a’ veszedelem olly nagy, hogy azt rögtön meg kell szüntetni, vagy pedig a’ jót nem lehet máskép, mint szinte rögtönzés által behozni; de azt vélem, hogy a’ természetben fő elv az: hogy veszedelmes a rögtönzés és sehol sem ártalmas inkább, mint a’ politicában és a’ törvényhozásban. Báró Eötvös József azzal vádolja gr. Széchen Antal urat: hogy ö is rögtönzött ezen tárgyban; szereltem volna azon eseteket hallani, mellyekben az történt, mert épen ö mltga volt az, ki felállította azon elveket, hogy midőn a’ qualificatiót megállapítjuk, ollyan qualificatiót állítunk fel, mellyet később leszállítani lehet; ebben úgy hiszem rögtönzés nem mutatkozik. Mi a’ voksokat illeti: hogy milly vokssal fognak bírni a’ városok? arra nézve azt vélem: hogy közlünk még senki nem nyilatkozott, valljon rögtönözni fog-e e’ tekintetben gr. Széchen Antal vagy nem? — azt a’ későbbi tárgyalás fogja mutatni; — de bátran kimondom: hogy röglönözésről itt szó nem lehet; mert csak akkor
