1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 153. ülés
344 CLIII ülés Fő-RR. naplója Majus 22-én 1844. Bán)«törvény.a’ kir. kincstári tiszteknek önkényétől, kicsikarástól és úgynevezett supremaliatól szabadulhassanak, — 5-ör: hogy az ország prímásának minden éven pénzzé veretett aranytól és ezüsttől pénzvámbeli járandósága kiadassák, és az ország prímása köteles legyen egy pénzverés-felügyelőt mint ellenőrt tartani, ki a’ kir. kamarában kiszolgáltatott arany és ezüst mennyiségére és az országos törvények szerint végbeviendö pénzveretésre, nem különben is a’ pénzvámbeli illetékeknek a' primási cassába behozatalára felügyeljen; — ti—or: bogy a’ bányatörvényjavaslatának 11. 15. és 26. czikkei egész kiterjedésben, és módosítás nélkül párlollassanak; — végtére: hogy e’ jelen a’ bányajogi javaslat még ezen az országgyűlésen egész kiterjedésben teljes törvényes erőt nyerjen. — Mindezeket ismételve, javaslom, és a’ haza javára törlénendni reményiem, mert történniük kell egy régi minket illető közmondás szerint: „proximus jam ardet I calegon . Nádor ö cs. kir. fensége: — íMeg kell jegyeznem az előttem szóló urnák előadására, hogy ezen főrendi tábla a’ bányászati törvénykönyvet tárgyalja; — azok közöl pedig, miket az előttem szólott előhozott, többek ollyauok, mellyek az elöleges sérelmek közé tartoznak; és miután azok ö felségének felterjesztvék, azok pedig, mellyek az előttem szólott előadásában foglaltattak és ide tartoznak, ezen munkálatnak külön §-ában előkerülnek: tessék tehát észrevételeit a’ maga helyén és idején előterjeszteni. Gr. Andrássy György, sárost főispán: — Azt tartom, hogy ezen §-nak végső részében helyén volna beiglatni azt, minek eddig a’ bányászok szakadatlan gyakorlatában voltak: hogy a’ bányaművelés folytatására megkívántaié élelmiszerek vámmentesen vitettek az országba; ’s miután a’ t. KK és RR a’ 139. czikknek végén ugyanezt meghagyák ezen szavakkal: „minden ezen ellenkező szokás gyakorlat ’s rendelet, vagy határozat eltör ültet— rön“ ’stb, — nem kívánom ezt perincisum megemliltetni, mert világos törvényen alapul; ’s kérem a' m. Fö-RRet, mit előadni bátor valék, ezen §-nak végső részéhez igtatni méltózlatnának. Nádor ő cs. kir. fensége: — Igen alapos a’ méltóságos főispán ur észrevétele: azért azt elfogadhatónak tartom. — Rimely Mihály, szentmártoni főapát: — A’ 98. §-ra volna észrevételem: miszerint az alapítványokra nézve azt rendeli, hogy egyáltalában minden valláskülönbség nélkül alkalmaztassák arra az ifjakra, kik arra érdemesek lesznek, ez ellen nincsen kifogásom, ha azon alapítványok általánosak; de ha az alapítvány kötve van valamelly vallásfelekezethez, úgy hiszem, hogy azt mégis megkell érinteni; mert ha például a’ selmeczi tanodában ki van kötve valamelly alapítvány evangelicus, vagy catholicus részre, és ha vallástól feltételeztetik az alapítvány: úgy hiszem, azon esetben azon alapítványnak azon vallásfelekezetnél kell maradni, — annyival inkább, minthogy az 1790: 26 t. czikk világosan azt rendeli. B. Mednyánszky Alajos, nyilrai főispán: — Erre csak azt felelem, hogy megszűnik a’ mélt. ur aggodalma az által, mi most létezik. Mi a’ kir. kincstárnak alapítványait illeti: azok valláskülönbség nélkül vannak téve; — ha pedig vannak valamelly különös alapítványok: azok úgy kezeltetnek, mint azt az illető alapitványozó megrendelte, — és azon alapítvány jótéteményében nem részesülnek mások, mint azok, kik azon képességgel bírnak, mellyel az alapitványzó megkívánt attól, ki az alapítvány részesülésére igényeket tehet: azért a’ szerkezet megmaradhat úgy mint van („Helyes“!). Rimely Mihály, szentmártoni főapát: — Csak azért valék bátor előadásomat tenni, mivel attól tartók, hogy ezen általános kitétel talán némi súrlódásokra adhatna alkalmat. A’ 99. 100. 101. 102. 103. 104. §§-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 105. §-ra nézve: Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Ezen § szerkezetével meg nem elégszem: mert 1-ször azt eléggé világosnak nem találom; hiszem, hogy a’ t. KK és RR midőn itt contra-distinctiót tesznek a’ bányavámot adó és bányavámot nem adó polgárok közölt, nemcsak azokat értik, kik arany, ezüst és vasbányákat müveinek, hogy bányavámot ne adjanak: de félreértésre szolgáltathatna alkalmat, hogy tettlegesen azok, kik az urburától mentesek , az alá vettethetnének: ezt pedig nem szeretném. — A’ 2-ik észrevételem az: hogy itt ezen § 2-ik részében a’ t. KK és RR a’ tiszteket és munkásokat szinte a’ mostani gyakorlat alatt kívánják megtartani a’ közterhek iránti rendelkezésig. Ezen ide telt szavak: „közterhek iránti rendelkezésig1' mintegy mellékesen a’ közterhek viselését éltetik magukban, — ha t. i. az ország a’ közterhek iránt valami mást fog rendelni, és az eddigi törvényt megváltoztatja, — én ezen fentartásnak szükségét nem látom: ’s igy ezen szavakat kihagyatni kívánom; továbbá azt kívánom, hogy a’ mostani gyakorlat tartassák meg: mert mélt. Fö-RR! bátran állíthatom, hogy nincs szegényebb osztálya az ország lakosinak, mint ezen bányamunkások; és igy igen méltányos, hogy azon szabaditékok és a’ terhektöli felmentése a’ bányászoknak fejők felett „Damocles“ kardjakint ne tartassák: — ennélfogva a’ 105 §-t ekkint kívánnám módosítani: „a’ bányapolgár minden a’ III. czikk szerint bányavám alá tartozó bányai tulajdonra a’ 27 czikk értelme alá eső bányatisztek“ stb. megmaradna, mint a’ szerkezet. — Egyébiránt a’ t. KK és RR kihagyták végső részét ezen §-nak: „úgy szinte nejeik személye is mindennemű adózástól és országos segedelmezéstöl teljesen mentesek“; — ezt is megtartani kívánom; de ha nem lehetne megtartani, legalább arra kérném a’ mélt. Fö-RRet, hogy az imint javaslott módosításomat elfogadni méltózlassanak (Közhelyeslés). Nádor ő cs. kir. fensége: — Úgy vélem, hogy az előttem szólott mélt. főispán urnák előadása igen alapos és elfogadható; már a’ múltkor megjegyeztem, hogy a’ bányászok helyezete jelenleg más, mint régenten volt. A t. KK és RRnek jelen §-a úgy látszik onnan veszi eredetét, hogy a’ t. KK és RR az általános tulajdont vették fel, miszerint mindenki tartozik a’ hazának közszükségeiben résztvenni; de mélt. Fö-RR! a’ bányászoknál tekintettel kell lennünk arra, hogy ők jiem csak pénzzel és adóval járulnak a’ közszükségek fedezéséhez, hanem munkájokkal is; ha tekintjük a’ bányászatnak mostani helyezetét hazánkban, oda kell törekednünk, hogy kedvezések által
