1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 152. ülés
CLII ülés Fö-RR naplója Május 21-én 1844. 333 re nem hallgathatom el észrevételemet azon pótlékra, melly itt a’ krassói kerületre nézve van. Azt vélem, hogy Bányatörvény, az ide semmikép nem tartozik, mert nem tudom: miért kellene a' krassói kerületre nézve külön kivételt tenni? ezen kerület is közönséges törvény alá fog jöni; és úgy, mint a’ többiről, erről is rendelkezni fog. Ennek tehát egy részről semmi szükségét, más részről pedig a’ kir. kincstárnak ebből következhető bizonyos kárát látom abból eredhetöt, mert a’ kir. kincstár és Krassómegye között épen a’ jurisdiction nézve még most is folynak mindenféle dicasterialis tárgyalások, mellyeket, ha ezen pótlék megállana, a’ törvény a’ nélkül, hogy vagy az egvik, vauy a' másik rész vagy mind a’ kettő kihallgatva volna, egy pennavonással eldöntené. Gyürky Pál, krassói főispán: — Mi káros következései vannak a’ hatóságok összeütközésének? nyilván való; példaúl szolgálnak annak a’ Krassó megyében kebelezett bányavárosok, mellyekben egy idő óta a’ megyének polgári és bírói hatósága nem gyakorotatik, — megszűnt ezekben minden politialis rendszer — az egyéni viszonyok bírói elintézés nélkül maradnak, — a’megyének az országutak készítésében különben kitüntetett szorgalma akadályoztad, — a’bányászi és a’ megyei tisztviselők közötti súrlódások végét nem érhetik, melly elősorolt tekintetek miatt ezen ő felségének kegyelméből kormányom alatt levő megye annak orvoslását és polgári bírói hatóságának visszaállítását már harmadik országgyűlésben mint sérelmet, felterjeszté. De nem is látom okát, miért kelljen a’ bányabirtokosokat személyeik és egyéb a’ bányabirtokokhoz nem számítható tulajdonokra nézve az illető megyék hatóságától kivenni, hol mindenkor biztosabban állanak, mint azon tisztviselő bíráskodása alatt állanak, kik jobbadán honi törvényeinkben ismeretlenek; ellenben a'megyéknek mindenkor főérdekében áll a’ bányavárosoknak’s azok művelőinek részrehajlás nélküli igazságkiszolgáltalásával való gyámolitása, tudván azt, hogy azok által évenkint nevezetes summapénzek jönek keringésbe. Elismerték a’ mélt. Fö-RR a’ hatóságoknak összeütközéséből származható bonyolodásokat a’ kir. városoknak legközelebb befejezett rendszerében: és azért itt hasonló eset fordulván elő, megkérem a’ m. Fö-RRket, miszerint a’ t. KK és RR szerkezetét egész kiterjedésében elfogadni méltóztassanak. Gr. Andrássy Györyy, sárosi főispán: — A’ Krassó megye és a’ kincstár közötti kérdésről nem szólok; azt tartom, hogy ha általános törvényt alkotunk, ezen kérdéses sérelem meg fog szűnni. De azt hiszem, hogy a’ két törvényhatóság, t. i. a’ polgári és bányai közölt szoros vonalt huzni szükséges; mert különben számos súrlódások erednek, mint a’ tapasztalás bizonyítja: és innen következtetem azt, hogy a’ bányabiróság valósággal e’ hazában meghonosodni eddigelé nem tudott. A’ másik az: hogy a’ bányabiróság mindenesetre kivételi bíróság; ez esetben ha csakugyan kivételi biróság, azt, mennyire csak lehet, legszorosabb határok közé kell szorítani; azon fönézeteket követték a’ t. RR, midőn ezen munkálatban az eddigi usust megváltoztatták, és azt kívánják, hogy a’ bányabiróságok szűnjenek meg személyes hatósággal bírni, hanem legyenek csak tárgyibiróságok egyedül, — némelly kevés fegyelem eseteket kivéve, mellyek a’ bányarendörség fentartására múlhatatlan szükségesek. Ha ezen általános nézetet követem: Nyílra megye tisztelt főispánja ö méltóságával egyértelemben nem lehetek, hogy t. i. a’ bányaszemélyek az általok birt ingó birtokukra nézve is bányatörvényhatóság alá vettessenek; mert ha ezen ingó tár—-gyak iránt támadó pereket, mint p. o. öröködési, zálogos, adóssagi ’sat. a’ bányabiróság ala vetjük is, kérdés: mi törvény szerint fogna a’ bányabiróság ezekben Ítélni? felelet a’ polgári törvény szerint. Nincs tehát elegendő ok arra, hogy a’ bányabiróság polgári törvények szerint olly tárgyak felett Ítéljen, mellyekröl polgári törvény rendelkezik; hanem maradjanak azok polgári biróság alatt, hova természetüknél fogva tartoznak; különben mind a’ törvények, mind a’ bíróságok öszveütküznének; következéskép, nézetem szerint, a’ bírónak csak egy törvény szerint kellene ítélni, — és igy minden bányabiró csak a’ bányatörvénytkövetve, a’szerint ítélne, és csak azon tárgyak esnek Ítélete alá, mellyek egyenesen oda tartoznak, és a’ bányatörvény szerint elítélendők, — nem pedig azok, mellyek más törvény alá esnek. Erre azt felelhetné valaki: igen is! de vannak ollyan esetek, hol a’ bánya és civilis tárgyak összevegyülését elkerülni nem lehet; ez igaz! de ez esetben a’ bányabiróságot, melly mind csak kivételi biró marad, alá kellene rendelni a’ civilis bíróságnak, — és ekkor subsidiariusul szolgáljon a’ civilis bírónak, és kezet nyújtson neki — mennyire szükséges: e’ részben tehát ö méltóságával egy véleményben nem lehetek, és azt kívánom: hogy — mint itt van — a’ bánya biróság egyedül tárgyi biróság legyen egy részről; más részről szüntessék meg egészen a’ személyek fölötti ítélete, — a’ fegyelem eseteket kiveve, mellyeket annak idejében szorosabban előadni bátor leszek. B. Perényi Zsigmond, ugocsai főispán: — Részemről kincstári elnök ö nagyméltósága azon észrevételével, hogy a’ családok is emlittessenek meg a’ törvényben, — egyetértek: mert igazság az, hogy ezek is bányabirtokukra nézve ugyanazon törvény alatt álljanak. Egyébiránt osztom Sáros megye főispánja ő méltóságának azon észrevételét, miszerint ha itt a’ két biróság között szoros korlát hozatni nem fog, t. i. polgári és bányatörvényhatóságok között, — azon súrlódások, mellyek ezen korlát hiányának következései voltak, — nem fogjuk elkerültelni. Szükségesnek azonban nem látom, hogy a’ bányabiróság tovább terjesztessék, mint a’ bányabirtokra és fegyelmi esetekre; hogy az utóbbiakra kiterjesztessék, természetes, mert a’ fegyelmi esetekben rögtön kell ítéletet hozni, — úgy szinte természetes, hogy a’ bányabirtok is uj bányatörvényszék elibe tartozzék, de más kü 1— keresetekre nézve, hol más, nem bányatestülethez nem tartozó embernek ügye forog fen, anélkül hogy a’ törvények zavarba jöjenek,— a’ bányabiróságot megállapítani nem lehet: ha tehát elérelik a1 czél, hogy a fegyelmi esetek és bányabirtokbeli tárgyak a’ bányabiróság elibe jönek, huzva van azon korlát a' két biróság között, melly az eddig tapasztalt súrlódásokat megszüntetné. Mi Krassó megyére nézve történt kivételt illeti: megvallom, hogy az egyenlőségnek barátja lévén, okát nem látom: miért ne állítsunk fel e’ részben egyenlő elvet? és igy Krassó megyére az itt foglalt kivételt nem pártolhatom (Közhelyeslés). Gr. Andrássy György, sárosi főispán: — Ila a’ tiszteket ide teszszük: nem tudom megegyez-e Nyílra tisztelt főispánja abban, hogy a’ tisztek fegyelmi esetekben alávettessenek? mert ezt a’ tekintetes RR nem akarták. Fő-Hendi Napló IV. köt. 84
