1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1844 / 134. ülés
CXXXIV ülés Fo-RR. naplója Márczius 30-án 1844. 183 tfj. Gróf Zichy Ferenci-: — Csak röviden gróf Apponyi György indítványát pártolom. s*. kir. v.ro-Gr. Desseöirffy Emil: — Előre bocsátom, nem lévén szerencsém jelen lenni ezen városi szerkezet egészsokrendeiésetárgyalásában, fentartom azon szabadságomat, hogy midőn ezen kérdés a’ második stádiumon fog a’ mélt. Fő-RR előtt forogni, annak egyes pontjaihoz hozzászólhassak. Nem kétlem egyébiránt én, ismervén a’ tek. KK és RR mind belátását, mind jóakaratát, — más részről pedig ismervén a’ mélt. Fö-RRnek is bölcseségét, hogy e’ tekintetben kielégítő törvény fog alakulni, és ezen reménynek nyomán csupán csak a’ szavazat mennyiségéről kívánok ezúttal szólani. Mielőtt azonban ebbe bocsátkoznám, legyen szabad nekem észrevételt tenni az eddig hallottakra. Többen az álellenben ülő mélt. urak közöl az elrendezéstől feltételezték a’ törvényhozási jog meg- vagy meg nem adását, nem helyeselvén t. i. azon elrendezést, mellyel a’ mélt. Fö-RR többsége elfogadott, arra voksoltak, hogy a’ kir. városoknak épen semmi törvényhozási befolyásuk ne legyen. .Megvallom, hogy ezen eljárásnak logicai következetességét nem vagyok képes felfogni: mert ha nem is jó azon elrendezés, melly itt terveztetett, de azt tartom, hogy ebből még nem következik, miszerint épen semmi törvényhozási befolyás a’ kir. városi követeknek ne adassák, hanem legfeljebb csak az, hogy 16 voksnál kevesebb adassák; de azt, hogy semmi szavazat ne adassék, megvallom tűlcsigázolt argumentátionak tartom; mert ha jó elrendezéstől feltételezik a’ törvényhozási befolyást, méltán azt lehet kérdeni: hogy olly jó-e a’ megyéknek elrendezése, mikép azoknak mostani túlbefolyása vagy monopóliuma az által igazolva van? Hallottam históriai alapot emlittetni, és azok ellen; kik a’ 16 szavazatot megadták, azon indokot fordítni: hogy e’ szerint nincsen kívánságuknak semmi historicus alapja, mert hisz ha azon alapon haladni akarnak, nem 16, hanem 47 voksol kell adni; de én csak az e’ feletti csodálkozásomat jelentem ki: hogy mikép használtathatik ezen indok épen azok által, kik semmi históriai alapon akarnak indulni, és a’ kir. városokat még azon csekély befolyástól is megakarják fosztani, melly históriai alapon nyugszik?—Liberalis oldalról, radicalis gyógyszerről hallottam említést tenni. Megvallom, az az újabb idők szüleménye , hogy bal- és jobb oldal létezik, de hogy liberalis és illiberalis oldal létezik, ez előttem uj szó, és mellyel most hallottam először diplomatice kimondani, ’s megvallom az iránt, hogy a’ mainapon a’ liberalis oldal mellyik volt, az-e, melly semmit, vagy az. melly törvényhozási befolyást akar adni a kir. városoknak ? megvallom méltán kételkedem (Tetszés a’baloldalon). Mi a’radicalis gyógyszert illeti: igen jól tudom, hogy némellyeknek kedvencz kifejezésük; mi engem illet: én a* radicalis gyógyszert abban találom, hogy a' hon érdekében működjem önmegtagadással, — alá rendeljem kedvencz eszméimet a’ haza érdekének, és az elérhelöt fel ne áldozzam az elérhetetlen miatt. A’ mélt. főrendi táblának többsége is ebben látszik helyhezni a’ radicalismust. Ezt bebizonyította akkor, midőn a’ haza boldogsága és az ország körülményei kívánták, hogy a’ nemesség az eddig gyakorlott előjogát másokkal megosztani kész. Illy lépésnek moralis hatása van, és az illy lépés, ha maga idejében történik, szükségtelenné teszi a’ gyakran és sokak állal emlittetni szokott radicalis gyógyszert. Egyébiránt áttérve magára a’kérdésre, mindenekelőtt azt tartom, hogy a’képviseleti fogalmat kell némileg praecisebb és nagyobb világosságba helyhezni. Némellyek a’ képviseleti fogalmat tisztán csak a’ számban helyhezik, és azon hasisnak szélességében, mellyben a’ választás mozog. De megvallom, hogy én ezen számtól a’ képviseleti rendszerben szeretnék abstrahálni, és azon vélekedésben vagyok: hogy a" képviseleti alkotmányban nem a’ számoknak és nem respective a’ személyességek többségének, hanem az érdeknek kell képviselve lenni (Tetszés a’ baloldalon). Azon indok, hogy a’ küldök akaratának kell képviseltetni, és az csak úgy képviseltethetik, ha a* választás minél többek által gyakorollatik: kelletinél többet bizonyít; mert ha ez állana: akkor azon országban, hol a' követek utasítással nincsenek ellátva, és hol a’ küldök akarata diplomatice nem is ludatik: képviselet egyálalában nem lehetne. Vélekedésem szerint valóságos és helyes képviselet nem annyira a’ küldök sokaságától, mint inkább attól függ, valljon a’ küldök és küldöttek közt van-e az érdeknek belső identitása? valljon az illy választási rendszer biztosítva van-e elegendökép a’ megvesztegetés, a' pártszellemnek egyoldalú működése ellen? Ha honunk körülményeit tekintjük, véleményem szerint jelen van azon idő, midőn a' nemesség eddig egyoldalulag és egyedül maga által gyakorlott törvényhozási befolyásáról lemondani a’ haza érdekében köteles. Figyelmezzünk a’század irányára, mellyben élünk! A’ mostani civilisatio egyálalában csupán a' különféle érdekek közti transactio és békés kiegyenlítések által eszközöltetik. Az illy epochában, midőn a’ földmivelés érdekének az ipar és kereskedés érdekével ki kell egyenlittetnie, szükséges, hogy azok egymással karöltve munkálódhassanak: ennélfogva a’nemnemes érdekének is szükség képviseltetni, és szükség pedig olly mértékben, hogy az ö befolyásának meg legyen azon nyomatéka, mellyet méltán és teljes joggal igényelhet. — Hallottam különféle jövendöléseket, ha ezen munka nem fog sikerülni, és ha a’ kir. városokra nézve semmi intézkedés nem fog tételűi h°gy a felelőség kit fog illetni? Ez mind bizonytalan; de annyi bizonyos: ha semmi történni nem fog, és ha azoknak véleménye fog győzni, kik a rendszer roszalása miatt semmi voksol adni nem kívánnak: akkor elfogunk 500,000 polgárt tőlünk idegeníteni csupán azért, mert olly munkálat felelt, mellyre nézve ezen 500,000 embernek semmi befolyása nem volt, és befolyást nem gyakorolhatott, a’ nemességnek két osztálya megegyezni nem fog. — Hazánk jelen állapotában nem tartanám a’ közérdekkel megegyezlethetönek, hogy ennek kitegyük magunkat. Mind ezeket összefogva arra szavazok: hogy a’ kir. városoknak 16 szavazat adassék; a’ felosztást bíznám a tek. RRre, miután abban változásoknak kellene történni. — Liptómegye mélt. főispánjának indítványára pedig azt jegyzem meg: hogy az véleményem szerint nem volna egyéb, mint idövesztés. Előre lehet látni, hogy a tek. KK és RR sok tekintetben meg fognak vélekedéseik mellett maradni, és ’> ssza fogják küldeni a’ munkálatot, 's ez alatt a’ szavazat kérdésére semmi nem történnék; úgy fog ez sokáig tartani, és én mellette semmi nyereséget nem átok, ’s azért a’ mélt. úr indítványára nem szavazok. — Gr. Zichy Emdnuel: — Én csak röviden azt mondom, mikép azt hiszem: ki jó házat építeni nem tud, ne is építsen; én független városokat akarok látni és független voksot; és ha független nem lesz a’ város, neki voksot adni nem akarok: azért b. Vay Lajos ö mltga indítványát pártolom. — 46 *
