1843-1844 Főrendi Napló 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 131. ülés

123 terhelve, miszerint physicai lehetetlenség éli elő, hogyha a’ kir. személynöki széknek pereit is oda visszük lioo-vs* v kötelességének megfelelhessen, azt indítványozom: miszerint a’ tek. RRet szólítanék fel, hogy miután'e’ tárgyi ban a’ pereket a’ Curiára akarják feljebbviletni, gondoskodjanak arról, hogy a’ Curiát azon helyzetbe tegyék mi­kép kötelességének megfelelhessen, és e’ részben hozzá tenném az izenetben abbeli véleményét is a’ m Fö-RR- nek: miszerint ezen a’ bajon legczélszerübben úgy lehetne tán segíteni, ha a’ Curiához egy vele ugyan azon tes­tületet képező bírói ág — sectio - adatnék, a’ melly - mint most a’ váltóperekkel történik - kizárólag a’ cri­minalis perekkel foglalatoskodnék. Egyébiránt azon szerkezetével is a’ tek. RRnek, melly szerint a’ hétszemélyes táblához születésre való tekintet nélkül történjék a’ kinevezés, szinte egyetértek (Helyes). Gr. Keglecich Gabor, fo-tdrnokmester: — Én teljességgel nein érthetek egyet Liptómegye érdemes főispán­jával: hogy most, midőn annyi teendője van az országgyűlésnek, a’ tek. RR szólhassanak fel arra, hogy dol­gozzanak ki egy javaslatot a’ kir. Curiának uj elrendezésére nézve. Ezen vélekedésben pedig annyivaMnkább nem lehetek, minthogy a kir. előadásokban arról említés nincsen, ’s a’ t. RR úgyis már ezen munkálat folytában több olly tárgyakat vettek tárgyalás alá, mellyek szorosan a’ városok elrendezésének ügyéhez nem tartoznak. Nem nyújthatunk tehát alkalmat a tek. RRnek arra, hogy olly tárgyba bocsátkozzanak, melly egy egészen külön­álló munkálat, és mellyre nézve az országos 1827-iki választmánynak de coordinatione fororum készített munká­latát kellene kiszemelöleg tárgyalni miután a’ dolog oda tartozik; és igy ismételve kijelentem: hogy azon felszólí­tást, mellyel Liptómegye tisztelt főispánja indítványozott, maga helyén nem látom. B. Hédiimre. A t. KK és RR jelen javaslatuk által a perek feljebbvitelét jövendőre a’ városoktól egye­nesen a’ kir. Curiához akarják utasítani. Ez által eltöröltetik egy rövid tollvonással a’ tárnoki és személynöki ’s a’ 7 egyesült bányavárosok eddigi törvényes régi törvényszéke; annak pedig, hogy ezen három törvényszék meg­szűnjék, legkisebb okát sem adják a’ t. KK és RR izenetökben. Bátor vagyok kérdezni: mi közük van ezeknek a’ városi belszerkezletésben? ugyan függ-e a’ belszerkezlefés a’városokon kívül levő felsőbb törvényszékek elren­dezésétől olly okvetlenül, hogy azt véghezvinni lehellen az előbbi nélkül? Ha amazok megszűnnek, és eddigi munkáik a’ kir. Curiának adatnak által, ezt is a’ mármost nyomasztó sok agendái miatt valamikép újra kellene szerkeztein, — egy uj senafust, több bírákat kellene oda rendelni, a’ mint ez a’ váltótörvényszékek iránt történt. E’ szerint a’ kir. tábla is akkor, midőn csak a’ városok rendezéséről van szó, rendeztetik el — ez valóban messze vezet ’s káros lehet: mert az illy mellékes rendezésekre sem illő figyelem és megfontolás, sem elegendő idő nem fordittatik. — A’ váltótörvénynél szükségkép valamit tenni kellett, — azt úgy szólván teremteni, annak életet adni kellett: természetes tehát, hogy a’ fórum revisoriumot is kellett meghatározni; de itt már vannak felsőbb törvény­székek; ezek eltörültetnek, megszüntetnek és egészen uj bírák neveztetnek a’ Curiához, ’s igy a’ hivatalok és közköltségek szaporittalnak. Mindezek nagyobb és fontosabb kérdések, mint sem hogy úgy mellékesen eldönthe­­tök volnának. Még az elöleges kérdések nincsenek e’ tárgyban megfejtve: valljon haszontalan, hibás-e a’ tárnok­szék? kár-e azt fentartani? vagy kell—e, a’ mint az 1827-iki országos választmány javasolta, vele a’ személy­nöki törvényszéket összekötni? vagy nem volna-e czélszeriibb mind a’ kettőt, vagy egyet belőtök jobban szer­keszteni, mint sem a’ kir. táblát roppant munkáin kívül egygyel is terhelni? biráit úgy szaporítani, hogy az egyes részletes felügyelés az elnöknek csak nem lehetlenné váljék? és a’ heverő perek okvetlenül számtalanra össze­gyűljenek, minthogy a’ tanácskozásokra ’s ülésekre physicai idő nincsen? vagy kell—e talán mindjárt a’ törvény­szüneteket is jövendőre eltörülni, és igy valóban a’ Curiát reformálni? Ide járulnak mind azok is, miket ö excel­­ientiája a’ tárnok előhozni méltóztatott: ’s azért véleményéhez részemről is járulok. Gr. Pálffy József: — Miután a’ városok belrendezésébe bocsátkoztunk, a’ következetesség hozza magával, hogy a’ városok belrendezését egész kiterjedésben tárgyaljuk. Ehhez a’ bíróság is tartozván, ezen is keresztül kell esnünk, ’s azt tartom, midőn bíróságról van szó, ha a’ polgároknak érdekét egyesíteni akarjuk, a’ feljebb— vitelt egyenesen a’ kir. táblára kell bízni; mert ha azt mondom, hogy minden külön osztályú polgárnak külön tör­vényszéke legyen, az által a’ hon lakosainak érdeke nem fog egyesittetni, hanem inkább elkülönöztetik; és miután igen helyesen említette meg Liptómegye tisztelt főispánja a’ kir. városokat illetőleg, hol a bíróság valójában a legnagyobb anomalia, mert az itélethozás úgyszólván a’ kir. személynök önkényétől függ, következéskép, hogy a’ városokat ezen helyzetben tovább hagyni nem lehet: annálfogva azt vélem, hogy a’ kir. városokat egy calego­­riába kell tenni, és mind a’ tárnoki, mind a’ kir. személynöki városokat alá kell vetni a’ Curiának. Én a’ polgárok érdekét egyesíteni kívánván, a’ tárnoki és kir. személynöki székeket elinellőztetni, és a’ Curiát kívánom mint feljebbviteli bíróságot a’ városokra nézve felállítani, és igy Liptómegye főispánjának indítványát pártolom de nem úgy, hogy egy külön osztály által vizsgáltassanak meg azon perek a’ kir. táblánál. Rudies József, bácsi főispán: — Ha a’ tárnokszéket magát tekintem, annak mostani rendezését legliberali­­sabb elvből tudnám pártolni, mert a’ tárnoknak nincsen egyéb befolyása, mint az elnökség, ki az alárendelt vá­rosokból hivja meg a’ bírákat, kiket a’ városok önmagok választanak, ’s igy a’ városok önmagok által választott bírák — úgy szólván jury — által Ítélik el pereiket; ’s igy ezen nézeteknél fogva a’ tárnokszék ellen nem tudok valamit törvényesen felhozni: annálfogva, mit gr. PálíTy József úr felhozott a’ kir. személynöki székekről, inkább óhajtanám azon városokat is a’ tárnok alá rendelni. Ezen igen nevezetes tárgyat nem kívánom mellékesen eldön­teni, ’s ámbár maga helyén pártolni szeretném azt, mit Liptómegye tisztelt főispánja előterjesztett, de most e he­lyen tárnok ö nagyméltósága véleménye mellett maradok. Gr. Apponyi György: — Azok közé tartozom, kik a’ tárnokszékben teljes bizodalmukat helyezik azon liberá­lis alakításánál fogva, mint azt Bácsmegye főispánja említette; de átlátom magam is annak szükségét, hogy ezen elkülönözütt bíróságok szüntessenek meg, és hogy legalább a’ feljebbvitelre nézve hazánkban egy bíróság létezzék. 31 * CXXXI ülés Fő-RR. naplója. MÚrczuis 27-én 1844.

Next

/
Oldalképek
Tartalom