1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1844 / 89. ülés

50

LXXXIX. ülés Fö-RR. naplója Január 30-án 1844.

Turúmeiei rek, én azt hittem: hogy a’felírásban valamire hivatkozni szoktunk. — Komárom örökös főispánja hasonlóképen n«sza'ifLP2-felakarja terjeszteni az egész ügyet ö Felségéhez a’ nélkül, hogy az orvoslás módja iránt nyilatkoznék, azaz: a’ nélkül, hogy ö Felségéi tartományi ülés tartására kérné.—Ha Horvátországnak állapolja csak ugyan ollyan, melly- RRbei. ben méltóságos gróf Zichy Ferencz czélszeriinek tartja, hog7 ó Felségét egy átalános felírás mellett kérjük meg, hogy azon bajokra fordítsa figyelmét: nem látom által mit szenvedne a’méltóságos gróf indítványa, hogy ha a’puszta felíráshoz annak bebizonyitásaúl, hogy nem puszta felírás, ö Felségének még hozzá tennénk azon adatokat, mellyeket bírunk, és a'mellyeket felírásaink következtébenö Felsége úgy is később elkérne tőlünk? A’másodikra nézve pedig, ha ö Felségének felírunk, ha a’bajokat előadjuk, haV jelen esetet hozzá felterjesztjük : nem látom által, miért nem kérhetünk országgy ülést ? Ha a’ méltóságos úr, ha akárki Horvátországnak megnyugtatására az országgyűlésnek tartásán kívül más valamelly alkotmányos módot tud, mellyröl Horvátország megnyugtatását várhatja: adja elő, én hozzá fogok állani, fel fogok hagyni mostani véleményemmel, és pártolni fogom azt, ha jobb az országgyűlésnél. — De ha a’ méltóságos úr,a’ mint gondolom, hogy módot Horvátország megnyugtatására egy tartományi ülés tartásánál nem tud,miért nem mondaná ki nézetét e’ tárgyban nyíltan? hisz ö Felségének jogai által, hogy a’ nemzet világosan kimondja nézeteit,nem csonkiltalnak, — királyunk nem sértethetik meg az által, ha a’hiv magyar nemzet azt mondja : Uram! ezen körülmények következtében azt hisszük, hogy Hrvátország állapotján másképen segíteni nem lehet, mint országgyűlése tartása által! Ha a’ méltóságos úr más jobb módot annál, mellyet mi indítványozunk, nem javasolhat, reményiem hozzánk fog állanj^és pártolni fogja a’tekintetes KK.ésRRek izenetét, melly felfogásom szerint egyedül czélszerü a’horvát nemzetnek megnyugtatására is. — Ha mi a' kormányt felírásunkban csak egyszerűen szólítjuk fel, és azt mondjuk: Uram! Horvátországban rendetlenségek vannak, csinálj rendet, és nyilatkozunk a'mikint iránt, valljon azon felgerjedésnél fogva, melly Horvátországban ellenében létezik, nem fognake találkozni,kik azt fogják mondani: ime a’ szabad magyar nemzet most a’kormányt felszólítja, hogy a’mutatkozott rendetlenségeket akár mi módon, ha úgy kell, az alkotmány megszegésével is elnyomja, ’s nem fog e ez még több ingerültséget gerjeszteni ellenünk. Ha ellenben, midőn a’ kormányt Horvátország állapotjára figyelmessé tesszük, ’s a’ létező bajok orvoslására felszólítjuk, egyszersmind az utat jeleljük ki azt mondva: hogy a’ Horvátországban létező ingerültséget és bajokat alkotmányos módon Horvátország jogait tisztelve, t. i. országgyűlés tartása állal, akarjuk megszüntetni,—'nem fogja e ez emelni a’ horvát nemzetnek irántunki vonzalmát, és szives hajlandóságát?Mind ezen okoknál fogva én még egyszer engedelmet kérek, ha szerfelett hosszas voltam ’s a’tekintetes KK. és RRnek izenetét egész kiterjedésében pártolom (helyes).

Nádor ö cs. túr. fensége: — Az előttem szólott igen érdemes tagjával ezen táblának egészen egyértelműben vagyok az iránt: hogy szükséges ezen fontos tárgyban elmellözni mind azokat, mellyek azt még inkább összebonyolitják, és súlyosítják. Nem akarok azokra, miket az előttem szólott a’dolog velejére mondott, szólani; de ép azon okból, mivel tárgyalásaink egész nyilvánossággal történnek, és mind azok, mellyek itt elöadatnak, szorul szóra a’ naplóba feljegyeztetnek, — midőn olly tárgyak jönek elő, mellyek részint egyesek, részint az ország jogait érdeklik: az országgyűlés elnökének azokat hallgatással elmellözni nem lehet, miszerint ha valami ezen jogok praejudiciumára volna, azokat érintetlenül ne hagyja. Ezen elvből kiindulva — szorítom magamat azon kérdésre, mellyet az előttem szólott felhozott, t.i. a’ verificationalis kérdésre. — Az előttem szólott ugyanis azon thesist védelmezi előterjesztésében: hogy a’verificationalis kérdés a’ maga egész kiterjedésében az országgyűlésre tartozik; úgy vélem az előttem szóló urnák állítása illy kiterjedésben nem áll: mert ha ezen verificationalis kérdésre nézve az országgyűlésnek olly befolyás adatnék, felette megszorittalnék a’ megyék és egy ágijában a’ törvényhatóságok autonómiája. Az eddig létező szokás azt mutatja: miszerint ha valaki törvényes credentionalissal az országgyűlésre jött, azt az illető országgyűlés elnökének bemutatia ’s arról: hogy valljon törvényesen volt e választva vagy sem? többé kérdés nem volt; és ha e’ részben észrevétel volt, azt maguk a’ törvényhatóságok tették meg: mert az eddigi usus szerint feltették, hogy a’ többség a‘ törvény szerint határozott, ’s a’ kisebbség határozatát a’ választásoknál a’ többég ellenében tekintetbe venni nem lehet; ez nálunk törvényes elv, minek következtében az, ki a’ többség által választatik akár egyik akár másik rész által, mi a’ törvényhatóságok állal gyakran történik, hogy egyszer az egyik, — máskor a’ másik rész győzedelmeskedik, — és az illyen a’ többség által választott egyén credentionalissal ellátva az országgyűlésén ha megjelenik, és azt az elnökségnek elömutatta, eddig azt mindig azon törvényhatóság törvényes követének tekintették. És ez a’mostani helyzetünkben is igy történik, ámbár azokat, mik a’ másik táblánál történnek, máskép, mintazáltalküldeni szokott követség utján, hivatalosan még nem tudjuk: de még is azokat, miket szemeinkkel történteknek látunk, nem létezőknek nem mondhatjuk. Történt ugyan is egy eset az országgyűlésen, mi állításomnak igazságát és valódiságát nyilvánossá teszi. Tudják a’ m. Fö-RR. hírlapok és egyéb tudósításokból is, hogy mennyire volt kérdés a’ szatmári követválasztásról, és mennyire mondatott, hogy nem volt a’ megye rendei többségének akarata az első választásnál összpontosítva; miszerint az mondatott, hogy a’ kisebbség ellenében erőszakosan megválasztotta az országgyűlési követeket, és még is — ámbár azt bizonyosan nem tudom credenlionálissal jelenvén meg, ugyan ezen kisebbség által erőszakosan megválasztott követeknek elismertettek, és mint ollyanok a’ ts. KK. és RR teremében állottak. Megváltozott utóbb ugyan azon megyében a dolog fekvése: miszerint ugyanazon rész, melly előbb legyőzetett, most gyözedelmekedelt; és ámbár sok volt ezen választás ellen felhozva, u. m. hogy az botokkal hajtatott végre: még is a’ követ credentionalissal megjelenvén — ámbár mint látszik maguknak a’ ts. KK.Jés RR. tetszése ellenére — a' ts.KK. és RR. közölt ül. Mit mutat ez ? nem egyebet, hanem hogy addig, mig uj törvény nem készül: elégséges ha a’ követ meg van választva az akkor időbeli többsége által a’ törvényhatóságnak, ’s ha credentionalissal el van látva, az illy köveire nézve többé választásának érvényességéről kérdés nem lehet; és igy nem mondathatik: hogy a ts. KK. és RR. a verificationalis jogot gyakorolták volna; mert ha a’ ts. KK. és RRnek verificationalis joguk volna, a kö-