1843-1844 Főrendi Napló 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 77. ülés

12

LXXVII. ülés Fő-RR. naplója. November 23-án 1843.

Keriiietinapid mellyel Barsmegyének tiszt, főispáni helyettese tett, miként abból,hogy nem kell a’főrendi táblának szigorún makak'nJiráTMi.,aS* csl1* ragaszkodni ahhoz, mit egyszer kimondott csak azért, mert kimondta, más részről azt a’ következtetést is lehelne húzni, hogy még azon tárgyakra nézve, hol a" két tábla közt az eggyesség megtörtént,'vissza is szabad lépni és az egyességet felbontani. — Hisz én — a’mint már megemlítettem — a’ mi alkotmányos helyzetünk szempontjából indultam ki, ’s hivatásunkat abban mondottam állani, hogy mi az elsietett kívánságoknak ’s rögtönzött terveknek ellene szegüljünk, és igy a’nemzet jövendőjét az igen sebes és fonlolallan előre rohanás veszélyétől megóvjuk; de egyszersmind azt állítottam, miként sem tisztünkkel megférő, sem a' honra sem mi magunkra nézve üdvös nem volna vétói jogunknak olly magyarázatot adni, melly szerint hogy mi az egész nemzetet áthatolt állandó és sok éveken keresztül közegyetértéssel ‘s egyforma csüggedhetellen élénkséggel nyilvánított kívánságait a’ tek. KK és RRnek egyszeri kijelentésünk következtében a’ csupa önmagunkkali szigorú következetesség kedvéért makacsul vissza vessük; — és azért állítottam ezt, mert illy rendszer minden közelítést, és igy eredményt lehetlenné tevén az alkotmányos gépolyt utoljára is megakaszthatná. Epén ezért alkotmányos helyzetünkkel még kevésbbé férne össze az : hogy a’valami tárgy iránt már megtörtént egyességet felbonthassuk — ennél fo?va állításaimból illy következést huzni nem lehetett. — Az mondatott még:hogyezen kérdést akkorra kell elhalasztani, mikor a’ sajtószabadsága a’ maga egész kiterjedésében keriilend tárgyalás alá; — részemről nem gondolom, hogy efféle tárgyakban rendes munkálatok utján lehetne boldogulnunk, hanem inkább látom czélszeriinek minden alkalmat felhasználva — kisaemelöleg mindenkor megtenni mindent, mit megtehetünk. Egyébiránt mind az. mi a’ szabadujság tárgyában mondatott, a’ kér. naplóra nem alkalmazható, mert itt egy rendszernek megváltoztatása kérdésben nem forog. Hisz a’ tek. KK és RR. a’ kér. naplót ugyan azon censura alatt akarják hagyni , melly alatt van az országos ülések naplója: igy tehát a‘ sajtószabadságának kérdéséről jelenleg szó sem lehet, mert a’praeventiv censura, mellyel a’KK. e’ részben megállapítottak, a’ sajtószabadságával egyenes ellentétben van. Végre b. Eötvös József úrnak azon állítására, hogy a’ kormány az országgyűlésen elegendöleg lesz képviselve, ha a’ nemzetben bizodalmát gerjeszlend, Barsmegye tiszt, főispáni helyettese azt felelte, hogy nem szükség e’részben okoskodni, hanem tényekből induljunk ki és felhozta a’ többek közt Anglia példáját. Elfogadom a’hivatkozást, ’s vegyük tekintetbe a’ fölhozott példát. Angliában nincs miniszteri pad, valamint nálunk sincs, Angliában a’ követi tábla csupán képviselőkből áll, valamint nálunk is: Angliában az alsóház elnökét nem a’ kormány nevezi ki, valamint minálunk kér. elnökeit sem . és mégis ott a’ kormány elegendöleg van képviselve és nem panaszolkodhatik az iránt, hogy mellette fel nem szólal senki is. mert a’ kormány bizodalmát tud gerjeszteni maga iránt és elegendő befolyással bir arra, hogy a’ maga tagjait követekké választassa. Nálunk is illyen volna a’ kormány helyzete, ha bizodalmát tudna gerjeszteni. — Ezt csak annak bizonyságáéi hoztam föl, hogy a’ barsi főispáni helyettes által felhozott angliai példa épen ellene bizonyít.

B. Perémji László: — A’jelen tárgy a‘ múlt országgyűlési több rendbeli tanácskozásaink által nagyára kivan merítve, és a’jelen izenetnek, úgy a’ felírásnak velejét m. gr Széchen Antal úr is többnyire kimeritöleg ’s nézeteimmel megegyezőleg fogta fel: azért én terjedelmesen nem kívánok a‘ dologhoz szólani, és csak röviden azt jelentem ki a’ múlt országgyűlési határozataink fonalán: hogy a’ kerületi-napló nyomtatásának akadályoztatásában sérelmet azért nem találhatok, mert az által sem világos törvénynek, sem divatozó gyakorlatnak megszegése nem történt. Nem is akarok annak vitatásába ereszkedni, valljon a’ praeventiv censura törvényes e vagy törvénytelen? de csak azt az egyret el nem hallgathatom, hogy a’ t. RR. a felírásban és in. b. 'N ay Lajos előadásában azt méltóztattak állítani, mintha a’ m. Fö-RR ezen praeventiv rendszernek törvénytelenségét már elismerték volna az óllal, miszerint az 1832/3f> országgyűlés alatt Krassó, Abauj, Torontál’s Szatmármegyéknek könyvnyomtatást illető sérelmeinek felterjesztésében megegyeztek. Eziránt is megvolt már a múlt országgyülésben a válasz azon kifejezéssel: hogy ezen sérelmek nem maga a’rendszer ellen, hanem annak azon egyes esetekbeni kezelési visszaélése ellen voltak felterjesztve, és hogy a’ m. Fö-RR. azon alkalommal a' tek. RR által vitatott elvekben meg nem egyeztek, mivel azt jelentették ki, hogy miután a' 1791 —ik évi 15-ik és 67—ik törvényezikkelyek a' sajtószabadság és censura iránt még elhatározó szabályokat nem alkottak, hanem ezen szabályoknak elrendezését még országos küldőt— ségekre utasították, mihez a’m. Fö-RR. az alkalommal is ragaszkodtak: annálfogva a’praeventiv rendszernek hoszszas évektüli gyakorlatát, melly az ország tudomásával folytatlatott, törvénytelennek elismerni nem lehet. ^ églére még ezt az egyet kívánom e’részben felhozni, hogy vagyon annak is diplomaticus nyoma, miszerint az ország Rendjei a’praeventiv censurának rendszeréi nyilván jóváhagyták és csak annak kezelése ellen panaszkodtak, mert 181,/j2 országgyűlése alkalmával, a' midőn Piringer, Gusterman és egyéb írókra nézve azon sérelem terjesztetett országilag fel, miszerint azon szerkesztőknek alkotmányunk elleni rágalmazásai a censura által meg nem gátolfaltak, az ország Rendei ezen szavakkal éltek: Sana principia censurae, (juae inter haereditarias germanicasprovincias, et Hungáriám reciproca esse debent,“ mik szerint a praeventiv rendszer jóvá hagyatott, es csak annak kezelése ellen hozatott fel a’ sérelem. Melly a’ megjegyzések után m. gr. Séchen Antal urnák indítványát pártolom.

Gr. Haller János: — Én istennek kegyelméből időmet leéltem, és most régi alkotmányunk és szelíd igazgatásunk szelíd kormánya alatt valósággal azt mondhatnám, hogy' annál jobbakat nem is kívánok, és nem is kívánom, hogy utódjaimnak jobb dolguk legyen, és miután a’magyar alkotmánnyal egy kapcsolatban van az uralkodó ház: reményiem, és hiszem, hogy ezen kapcsolat soha sem fog megszakadni, s igy én inéit, gráf 1 elekyr László ui nyilatkozatával kezetfogok, és valamint a’ mélt. gróf, úgy én is nem félek attól, hogy valaha a sajtó szabadság megzavarhatná a’ magyar nemzetet; de bátor vagyok a" mélt. grófnak azt mondani, hogy ezen dolog az országgyűlése coordinatiójával szoros kapcsolatban áll, és azt is talán bátran mondhatnám, hogyha azoknak az elméjükben, kiket most az országgyűlésen itt és a' másik táblánál tiszteletben tartok, nem keletkeznék is a szabadság miatt mi-