1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 76. ülés
LXXVI. ülés Fö-RR. naplója. November 22-én 1843. 383 azen közmegelégedetlenségre, melly e’ teltének következtében a’ 27 magyar ezredben az el nem bocsátási pa- Fejérn,o?yei rancs miatt keletkezett, — és mind ezek akkor történtek, midőn a’ kormány magát a’ hires 1841-diki iuliusneniesek. Pa" 15-diki szerződés által olly bonyolődásba keverte, mellynek eredménye csaknem az lön: hogy nemzetünk egy «« '«m-ie. végeden bábomba keveredjék, melly azonban nemzetünknek érdekében nem lett volna, — mert hiszen hogyan is viseltetnék e’nép ellenséges indulattal egy olly nemzet irányában, melly irántunk mindenkor rokonérzelmeket táplál. Valóban aggodalmas a’ nemzetre a’ liszt- és követválasztásokon történni szokott föispáni zsarnokság, kik a' nemességet jogai gyakorlatában ármány, — vagy ha máskép nem lehet, — erő által is gátolják, ’s igy a’ törvények szentségét megtapodják. — Azonban kivételt leszek némelly valóban igazságos főispánokra, kiket modell gyanánt lehetne fölállítani. Illy zsarnokság követletett el szomszéd Győr vármegyében is, hol 4000 és néhány száz békés nemesség báborgattalott jogai gyakorlatában, és a’ nélkül, hogy ők gondolták volna, egy bafallion fölmasírozott, fölliizött bajonetlekkel, töltött fegyverekkel a’ választók’ csoportjának hasába bele puskázni! és ez mind azért történt, mert Győr megyének népembere nem candidáltatott; hogy azonban a’ felfegyverkezett katonaság megjelenésének gyászos eredménye nem lön, egyedül Győr megye’lelkes és csendes nemességének köszönhetjük! — És ennek analogicus fonalán történt legújabban Fejér megyében is a’ föispáni zsarnokság, hol a’ tanácskozási szent hely a' választók’ vérébe mártott bűnös fegyvereknek küzdhelyévé vált. És most egy komoly tárgyra hívom fel a’lek. Fö-RR. figyelmét: azon helyen, hol boldog emlékű Sz. István, I. Lajos, I.. II., III—dik Béla és Mátyás királyaink hamvai, — ha igaz — hogy nyugszanak, törvénytelenség követletett el! koporsóikban fordulnak meg a’nagy királyok, mert a’magyar nem volt érdemes, hogy számára üdvös törvényeket hoztanak, mert legszentebb törvényeit lábbal tapodja! — Vigyük tehát a’ bünhelyétöl hazánk szivébe az elhunyt jó királyok hamvait addig is, mig azokat gróf Széchenyi által indítványozott ,Üdvlelde‘-be letehetjük! — Én pártolom az üzenetet. Gr. Majláth János: — A’ tárgyhoz röviden fogok szólani. Mindenekelőtt a’közép-szolnoki esetet említeni meg, melly már két szónok által hozatott fel úgy, mint a’ mostani esethez hasonló. Ha emlékezetem nem csal, a’ múlt orsz. gyűlésen a’ közép-szolnoki eset ollyannak tekintetett, mint a' melly az országgyűlésnek kiegészítője, és ö Felsége színe eleibe is ügy terjesztetett, mint olly tárgy, melly a’végrehajtó hatalom köréhez tartozik. De a’ magyar-országgyülés semmiképen a’ dolog’ érdemébe nem bocsátkozott, és azt sem kívánta kitűzni, hogy ezen petitióval mi történjék?, hanem egyenesen ö Felsége színe elibe terjesztette úgy , mint a’ végrehajtó hatalom köréhez tartozói tárgyat; ’s igy nagy a’ különbség a’ közép-szolnoki és a’ mostani eset között. Egyébiránt gróf Zichy Oltó ö méltóságát megnyugtathatom azon aggodalom iránt, mintha ott, hol királyaink’ hamvai fekszenek, törvénytelen tett történt volna: mert sajnosán kell mondanom, hogy akkor, midőn a’ török Sz. Fejérvárolt uralkodott, a’ budai pasa az egyik királynak sírját feltörette, és a’ kincseket elvitte, a’ mi ellen Conslanlinápolyban panasz történt, és kelitevterdár küldetett ki annak megvizsgálására, ki azonban azt mondotta, bogy igaz, hogy a’ sir föltöretett, de a’ többit én törtem föl, és a’ kincseket elküldöttem Constantinápolba; ’s igy dicső királyaink’ hamvai a’ törökök által szétszórattak. Ezek tehát már most Székesfejérvárott nem találtatnak. Ez szolgáljon a’ mélt. grófnak megnyugtatásul. B. Vay Lajos: — Miután már két szónok által tétetett azon ellenvetés, hogy a’ közép-szolnoki eset nem úgy mint sérelem, hanem azon oknál fogva terjesztett fel ö Felségéhez, hogy az országgyűlés kiegészítve nem volt, ez nézetem szerint nem áll: mert e’ tekintetben, hogy az országgyűlés kiegészítve nem volt, egészen más fölirás ment ö Felségéhez, t. i. a’ 26. t. czikk nem teljesítése iránt; a’ közép-szolnoki eset pedig egyenesen csak úgy terjesztetett föl, mint sérelem, és ö Felsége arra kéretett, hogy a’ panaszt megvizsgáltatván, a’ jogaiban sértetteknek elégtételt adjon. Szerintem tehát a’ hasonlatosság a‘ két eset között egészen áll. Gr. Teleky László: — Itt többször említtetett azon körülmény, hogy a’ KK. és RR. izenetet és törvényjavaslatot küldenek hozzánk, de annak alapját az illető felek nyilatkozatait nem közlik velünk. E' tekintetben pártolom b. Eötvös József úr ö méllnak előadását, ’s magam is úgy látom, ha önmagokkal következetesek akarnak lenni azon mélt. urak, kik illy szemponlbul indulnak ki, azt kell kivánniok, miszerint izenjük meg a’ tek. és RRnek, hogy adatok nélkül nem tudván megítélni, mennyire legyen helyes ezen tárgyban felírni, az adatokat velünk közöltetni kérjük; ’s valóban csodálkozom, hogy azon mélt. urak, kik úgy látják, hogy adatok nélkül nem lehet ’s nem kell ítélni, mégis ítéletbe ereszkedtek a’ mennyiben adatok nélkül el akarják határozni, hogy ezen tárgy illy alakban nem ide való; de továbbá ezek még abba is beleereszkedtek, hogy a’fejérmegyei nemesek miért küldötték a’ petitiót ide illy későn, és miért nem előbb? Ezen mind olly részletes bírálatok, mellyekbe azok, kik azt mondják, hogy adatok nélkül nem lehet Ítélni, következetlenség nélkül nem ereszkedhetnek. Mi a' dolog jelen állását illeti, ha a’ mélt. Fö-RRnek nem tetszenék az említett indítványt elfogadni, azt t. i., hogy a’ KK. és RRtöl az adatok közlését kérjük, és megakarnának maradni azon az ösvényen, mellyen a’ tek. KK. és RR. vannak: ekkor nem tudok méltányosb kívánságot képzelni, mint miilyent a’ tek. KK. és RR. fejeznek ki. Ugyan is a* KK. és RR. azt kívánják, hogy miután a’ kir. előadások következtében a’ megyei kihágások megakadályozására törvényjavaslatot kell készíteni, azon törvény szerkezlésére szükséges adatok közöltessenek. Mondatott, hogy adatok nem szükségesek a’ törvény hozatalára, ’s ezen adatok kérése a’ múltra nem pedig jövőre való; de azt tartom épen a múlton kell alapulni minden jó törvénynek, és az eddigi bajok elkerülése csak az állal fog eszközöltethetni, ha az addig történteket vizsgáljuk; de ha volt valaha szüksége adatokra a’ törvényhozásnak, úgy különösen ez alkalommal van arra szüksége; minden törvények közt épen azon megyei kicsapongásokroli törvényszerkeztése az, melly leginkább csak a’ tapasztaláson alapulhat. Mondatott az, hogy a’ KK. és RR. táblája megyei követekből áll, kik nem lehet képzelni hogy illyes adatok birtokában ne lennének. Igaz! adhatnak elő számos adatokat, de azon adatok csak egyoldalúak lehetnek. Jgy p. o. azon esetre mindeniknek lehet adata, midőn egy főispán hatalmával visszaélni 96 *
