1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 49. ülés
1« XLIX. ülés Fő-RR. naplója. September 25-én 1843. XLVIII. ÜLÉS ELVEDÜL A' TEh. RENDEKNÉL. XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS EGYEDÜL A’ MÉLTÓSÁGOS FŐ - KENDEKNÉL. September 25-én 1843. reggeli 10 órakor. Tárgy: Válasza a’ mlgos Fö-RRnek a’ lek. KK. és RRhez a’ görög n. e. vallásnak ügyében közlött izenetre. — Izenete a’ KK. és RRnek a’ mlgos Fő-RRhez a’ vegyesliázasságok tárgyában, felírás és törvényjavaslattal együtt. A’ görög n. e. vallási dolgában a’ főrendi válasz felolvastatilc és köziratra bocsáttatik. Vegyesházas - lágok, áldás megtagadás, primási körlevél, pápai breve ’s kir. placetum iránt a’ Rendek izenetc és felírás javaslata. Nádor ő cs. kir. fensége: — A’ bevett szokás szerint mindenekelőtt fel fog- olvastatni válasza a’ mlgos Fő- RRnek a’ görög n. e. vallásnak ügyében, bogy az közelebbi ülésben megvizsgáltathassék. Ennek következtében nádori itélömester Széli Imre olvassa válaszát a’ mlgos Fö-RRhez a’ KK. és RRnek a’ görög nem egyesült vallásnak ügyében közlött izenetre. Nádor ő cs. kir. fensége: — Ezen izenet — mondom — köziratra adatik, hogy a’ közelebbi alkalomnál megvizsgáltassák. Most pedig átmegyünk a’ mainapra kitűzött tanácskozás tárgyára, melly a’ tek. KK. ésRR. izenete a’ vegyesházasságok, és áldás megtagadás tárgyában, ügy vélem, Iegczélszerübb lesz felolvasni az izenetet, és utána mindjárt a’ felírást, miután ez izenet igen rövid, és a’ dolog érdeme leginkább a’ felírásban üsszpontosu (helyes!). Egyébiránt nem tehetem, hogy mielőtt ezen fontos tárgyat vitatkozás alá vennök, ne figyelmeztessem a’ mlgos Fö-RRket, hogy e’ tárgyban is, valamint más hasonló fontos tárgyakban, a’ tanácskozást szokott böl— cseséggel és higgadtsággal folytassák, és mind azokat elkerülni szíveskedjenek, mellyek a' kedélyek felingerlésére, és súrlódásokra adhatnának alkalmat; mert semmi inkább nem mozdítja elő a’ közjót, mint a' közegyetértés és elkerülése azoknak: mint egyik vagy másik résznek nem kedvesek. Midőn ezt kötelességemnek tartom a’ mlgos Fö-RR. ebbe terjeszteni, nem mulaszthatom el egyszersmind, hogy a’ hallgatóságot, és az itt jelenlevő közönséget fel ne szólítsam: hogy magát csendesen viselje, és a’ tanácskozást ne háborgassa (helyes!). Nádori itélömester Szeli Imre olvassa izenetét a' KK. és RR-nek a’ mlgos Fö-RRhez a’ vegyesházasságok tárgyában az ahhoz csatolt felirási törvényjavaslattal. Kopácsy József, herczeg-primás, eszterg. érsek: — Megengedi kegyesen cs. kir. Fenséged, megengedik a’ n. mlguFö-RRek, hogy azon az ösvényen, mellyet a’tek. KK. ésRR. izenetökben követtek, a’jelen tárgyat kezdetétől felfogva előterjesszem. A’vegyesházasságoknak kérdésé bejárta már Európának nagy részét, midőn a'Magyarhonban 1839 esztendőben marczius 27-ikén nagyváradi diák szertartásu püspök boldogult Lajcsák Ferencz körlevelet intézett híveihez, mellyben a’ cath. anyaszentegyháznak a’ vegyesházasságróli tanítását bővebben elejbék adá. Ezen pásztori körlevélben találtatnak némelly kifejezések, mellyek nem ok nélkül gyanittattak, hogy lehetnek olly buzgó cath. lelkipásztorok, kik azon kifejezéseknél fogva magukat feljogosítottaknak tartanák arra, hogy a’ vegyesházasságoknál, midőn minden gyermekeknek cath. neveltetésük nem biztosittatik, minden közbejötteket elmellözzék, és igy, minthogy a’törvény evangelicus egyházi pásztor előtt vegyesházasságra lépni megnem engedne, a’ vegyesházasságokat lehetetlenekké tegyék. Ez a’ törvénybe ütközött volna; de ennek elejét vévé az április 27-ikéröl kelt legfelsőbb leirat, mellyben: hogy Felséges urunk az 179°/ : 26-iki t. czikket teljes épségben fentartatni kívánja, határozattan kimondatik. Megjegyzést érdemel itt azon környülállás, hogy még akkor az úgynevezett assistenlia az említett nagyváradi püspök által megrendelve nem lévén, arra a’legfelsőbb leirat nem is vonatkozhatott. Időközben bonunkon kívül a’ cath. egyházban a’ vegyesházassági vitatkozás a' legélénkebb módon folytattatolt, ’s körébe vonattak a’ vallásnak legfontosb kérdései. — Honunkban az országgyűlésen megállapított tör. javaslat szerint a’vegyesházasságra vágyó jegyesek házasság kötés végeit a' férjnek lelkipásztorához utosittat— lak, s minden gyermekeknek az atyja vallásában leendő neveltetések elhatároztatott; a’ reversalisok jövendőre eltöröltettek, szóval a’ vegyesliázasságok a’ catholicus jellemből, mellyel eddigien bírtak, egészen kivetköztettek. Ezen külső és belső események a’ catholicus magyar egyház püspökeinek figyelmét el nem kerülhették, ’sállallállak, hogy a’ cath. elveknek fentartására szolgáló támaszuktól megfosztatván, szükségkép visszavonulni kell az egyháznak tulajdonképeni vagy is lelki körébe, ’s arra igyekezni, hogy egy részről ugyan a' polgári törvényt
