1843-1844 Főrendi Napló 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 58. ülés
LVin. ülés Fö-RR. naplója. October 28-án 1843 162 LY111. ORSZÁGOS ÜLÉS A’ Hl É I. T 0 S A G 0 S F 0 - R E N I) E K N É L. October 28-án 1843. reggeli 10 órakor. Tárgy: 3-ik válasza a’ m. Fő-RRnek a’ magyarnyelv és nemzetiség tárgyában a’ KK. és RRhez. — A’ büntető törvénykönyv. Magyarnyelv Nádor ő cs. kir. fensége: — A’ mai tanácskozásnak tárgya azon válasz izenelnek megvizsgálása, melly a’ fran"6TM-^1 fö-KK. és RRhez küldendő a' magyarnyelv és nemzetiség tárgyában; tessék azt az ilélömester urnák mindjárt szakarendi válasz. gzonkint felolvasni, és a‘ mélt. Fö-RRnek a’ ne talán levő észrevételeiket azokra megtenni. Ennek következtében kir. szeinélnynöki itélömester Kelemen János olvassa 3-ik válaszát a’ mélt. Fö-RRnek a’ magyarnyelv és nemzetiség tárgyában a’ KK. és RRhez. Nádor ő cs. kir. fensége: — Az első §-ra nézve van e a’ m. Fö-RRnek észrevételük? (..nincs“!) Olvastatik a’ 2-dik §. melly igy kezdődik : „Nem hallgathatják el a‘ m. Fö-RR.“ melly re nézve észrevétel nem volt. Gr. Andrássy György, Sáros megye főispánja: — Megvallom ezen §-ra nézve nincs észrevételem, de az elsőre nézve, hol az utolsó három sorban mondatik: „kiknek még is kivánalait és érdekeit a’ nemzetéitől elválasztani nem lehet“ ezen kifejezést „mégis“ gyengítő kitételnek találom, annálfogva azt kihagyatni kívánom, és ekkor igy lenne positive mondva: „kinek kivánatait és érdekeit a’ nemzetéitől elválasztani nem lehel“ ’slb. (helyes!). Az izenelnek többi §-ra nézve észrevétel nem lévén. Nádor ö cs. kir. fensége: Az itélömester űr ezen izenelét a’ mélt. Fö-RRnek a" KK. és RRhez átfogja vinni, hol a1 mai ülésben kihirdeltetni fog. — A’ mai ülésre kitűzött másik tárgy volna a’ m. Fö-RRnek válasz-izenete a’ vegyesházasságok tárgyában, de miután az egészen le nem dicláltathatott, annak megvizsgálása a’ közelebb. Büntető-tor-ülésre maradand. Most pedig átmegyünk a’ büntető törvénykönyvre (helyes!). (Országbírói itélömester Zarka iránUetm'd- János helyét elfoglalja). Jlielött ezen büntető tárgynak tárgyalásához fognánk, a’ mélt. Fö-RRnek egy elöleges belÍRRneke *'’ kérdést kell tanácskozásuk alá terjesztenem. Ugyanis e’ tárgyban két izenetet küldöttek hozzánk a' KK. és RR.; az egyik magát a’ bűntettekről és büntetésekről szóló törvénykönyvet illeti^— a’másik a’börtönrendszert tárgyazza; annálfogva azon elöleges kérdést kívánnám a’ m. Fö-RR. által tárgyaltatni, hogy azon két izenet közöl mellyiket kívánják a’ m. Fö-RR. előbb vizsgálni? — és miután a" KK. és RRnek első izenete, melly a" bűntettekről és büntetésekről szól, azon rendszer következtében készült, melly a’büntető-törvénykönyvnek 3-ik részében megalapittatolt, meg kell fontolni: valljon a* két tárgy közöl mellyik vétessék fel előbb?; mire nézve igy felszólítom a’ m Fö-RRet: hogy azon elöleges kérdésre nézve véleményüket terjesszék elő. B. Majthényi Antal, liplómegyei főispán: — Azon ö cs. kir. Föherczegsége által kitűzött kérdés eldöntésére nézve, valljon az elöltünk fekvő tárgyak közöl t. i. a’büntető-törvénykönyv, vagy börtönrendszer vétessék e tanácskozás alá?, szükséges mindenekelölt megvizsgálni: mellyik e’ két tárgy közöl az, melly természeténél fogva a’ másiknak mint egy talpkötil, ’s irányul szolgál? — és továbbá mellyik tárgy az: a’ mellynek a’ vizsgálata föltételezi a’ másiknak tárgyallathatását? — Es e’ részben azt hiszem: hogy a’ büntető törvénykönyvnek 3-ik, vagy is a’ börtönrendszerről szóló része az, a’ mellyen a’ büntető törvénykönyvnek nem csak alapulni kell: de a’ mellynek elöleges megvizsgálása nélkül a’ büntető törvénykönyvet tárgyalni sem lehet; és igy a" büntelörendszer az, a’ mellynek az elsőbbséget adni kell: mert ugyan is a’ börtönrendszer tárgyalásánál mindenekelőtt azon fő kérdés jő elő: a‘ börtönöknek minő rendszer után kell alakulni? — És e’ tekintetben 4 eset fordulhat elő: 1-szür vagy elfogadlatik a‘ börtönöknél a’ magánrendszer (a’ mellyre alapították a‘ t. KK. és RR. a’ büntető törvénykönyvet), és ezen esetben semmi ('elakadás sem volna a’büntető t. könyvnek elsöbbi átvizsgálásánál, sőt ha a* in. Fö-RRnek többsége arra nézve, hogy a’ magánrendszer a’ börtönöknél elfogadlatik, elölegesen nyilatkozni akarna, a’ börtönrendszernek egyéb pontjait elmellözve bízvást meglehetne a" büntető törvénykönyv tárgyalását kezdeni;— deha2-ora’ dolgozó és hallgalórendszer fogadtatnék el, vagy 3-or megtartatnék az eddig divatozott büntető rendszer,— vagy pedig 4-er ha a* magánrendszer az eddig gyakorlott fenyíték nemeivel vegyesen fogna használtatni, vagy is ha a’m. Fö- RR. többsége azon meggyőződéstől indíttatva, miszerint a" bizonytalan sikerű vállalatoknál csak az idő által kifejthető hibákon ’s fogyatkozásokon! okulás vezethet biztosan a’ czélnak megfelelő intézkedésekre, tanácsosabbnak vélné, mielőtt bármelly uj börtön rendszer hozatnék be, általánosan a’mostaninak megszüntetésével, illy ttj rendszert csak kisebb alakban, ’s mintegy próbául részletesen gyakorlatba venni: a’ büntető törvénykönyvnek a’ tek,
