1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 36. ülés

XXXVI. ülés Fö-RR. naplója. September 2-án 1843. 237 nemzetiségének jeleitől megfosztani akarunk. — olly nemzetet, melly 7 századokon keresztül velünk frigyben sző- Magyamyelr vetkezve élt, és nemzetünk önállása fentarlásában velünk együtt közremunkálkodott; ennélfogva járulok gr. ponyi György javaslatához. Gr. Károlyi György, békésmegyei főispán: — Sajnálom, hogy ezen magában olly csekély érdekű tárgyban fölkeli akadnunk, hogy itt az eszméknek helyrehozásáról vitatkozásnak történni kell; én ugyan is ezen §-ban sem­mi megfosztást nem találok annál is inkább, mert ha itt arról volna a’ szó: hogy a’ magyar tengermelléki kereskedői hajók többé ne horvát szint, hanem magyart viseljenek: akkor általlátnám, hogy itt megfosztásról van a’ szó; de miután ezen tengereken nem horvát, hanem austriai lobogók vannak a’ fiumei hajókon, természetes : hogy Magyar­­ország a’ magyar lobogót kívánja annyival inkább, mivel látják, hogy a’ középtengeren 13 barát kolostornak, mellye­­ket terra sandának hívnak, és igy semmi országot nem képeznek, még is saját lobogójuk van, melly szinte úgy respectáltatik, mint más lobogók; ennek következtében reménylenünk kell, hogy egyszer valaha a’ magyar lobo­gók is respectállatni fognak; ennélfogva a’ törvényjavaslatot pártolni kötelességemnek tartom. Mi pedig a’ magyar pénzeket illeti: az magában csekélység; de ha az ország kívánja, hogy magyar pénzeken magyar kürirás legyen, ezen kivánalot szinte czélszerünek találom, ’s ez úttal kijelentem azon óhajtásomat: hogy minél több és több pénz legyen az országban. Kiss Pál, tengermelléki kormányzó: — Bátor volnék cs. kir. Fenséged, és a’ n. mélt. Fö-RRhez esedezni, hogy ezen javaslatát a’ KK.és RRnek ellenezni ne méltóztatnának; mert a' midőn 1839—ik évben a’ magyarnyelvre nézve felírás tétetett, mind a" két tábla megegyezett abban: hogy minden köz- és kamarai épületek magyar színekkel és felírásokkal készíttessenek; továbbá ezen felírásnak, melly ö Felségéhez bocsáttatott, szavai ezek is: „továbbá’ magyar kereskedő hajókra, de egyéb magyar hajókra is magyar czímek tétessenek“; ebben akkor megegyezett a’ két tábla, és igaz, hogy a' törvényjavaslatban a’ lobogókrul említés nem tétetett, de a’ felírásban közmegegyezése a‘ két táblának meg volt; — bátorkodom egyszersmind cs. kir. Fenségednek jelenteni: hogy már most is a' magyar lobogók a’ kisebb hajókon is használtatnak; és tovább megyek: midőn én Loyd auslriaco gőzösön Dalmátországban lettem volna, mindenütt a’ magyar lobogói húzták fel; merem azt is állítani, és megtudom mutatni követi utasításból: hogy fiumei kerület nyilvánosan követeli azt, hogy magyar lobogók alatt történhessék a’ hajókázás; és igy ezen tárgyat nem tartom olly fontosnak, hogy ezt valami különös észrevétel alá nem lehetne vonni; ennélfogva, miután a'közelkedés csakugyan mindig czélja fog maradni ezen két táblának, és miután a’ dolog lényegében — mint elöbocsátám — az egyezés már megtörtént: bátorkodom továbbá is alázatos kérésemmel oda járulni, hogy azt a’ mélt. Fö-RR. ellenzeni ne méltóztassanak. Gr. Mafláik János: — Ha ezen szerkezetben csak magyar szinekröl és lobogókrul volna a’ szó, állana az, mit Békés megye főispánja gr. Károlyi György előadott; de itt egyszersmind az mondatik: „minden polgári, kincs­tári, katonai intézeteknél, valamint a’ magyar tenger révpartok, és a' magyar kereskedők hajói és egyéb hajók lo­bogóira az ország czímere és színei használtassanak“; tehát Horvátországra nézve ezt lehetetlen kiterjeszteni, hogy kivétel nincsen; igy tehát Horvátországra nézve ez obligativus törvény lesz, és igy ezen §-t vagy magyarázni kell, vagy innen kihagyni; én a’ kihagyásra szavazok, mert a’ magyarnyelvvel összekötetésben nincsen. Gr. Cziráky János: — Azon nyilatkozat, mellyet én és gr. Apponyi tettünk, úgy veszem észre, hogy Békés megye főispánja gr. Károlyi György, és a’ magyar tengermelléki kormányzó által némileg félreértetett, és az kö­vetkeztetett belőle: mintha mi elleneznénk a’ magyar tengermelléken és a’ hajóknál a’ magyar színek és lobogók használatát; nemez voltszándékunk,hanemaztkivántuk — legalább én és gr. Apponyi György, — és mint én indítvá­nyát felfogtam —: hogy miután ezen §-ban az emlittetik : „hogy minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél egyedül a magyar nemzeti színek használtassanak“, sőt miután kivétel tétetik és nem emlittetik az 5—ik §-ban: vi­lágosan kell következni, hogy Horvátországra nézve is kiterjeszletik ezen intézkedés ; ezt pedig elleneztem azon okoknál fogva, mellyeket fölfejteltem; és csudálkoznom kell, ha valaki azon magyarázatot akarná tulajdonítani elő­adásomnak, mintha a’ magyar hajóknál a’ magyar színek használatát akadályoztatni kívántam volna. Gr. Andrássy Károly:— A’legnagyobb szomorodással látom, hogy most, midőn egész Európában minden miveit nemzet azon törekedik, hogy minél jobban egyesüljön és erősödjék az egyesülés által: mi azon törjük fejün­ket, hogy szegény eltépett hazánkat még jobban szétszakítsuk; mondhatom, elszomorodással látom, hogy diploma­­tice és nem diplomalice azon lünekedünk: hogy ezen helyek ide tartoznak e?— látjuk az innen eredt zavart és di­­sceptatiókal, és kérdem: nem volna e jobb erről praescindálni? — Egy nemzet lobogója olly symbolum, melly nem olly csekélység; valamennyi nemzetek sokat tartanak rá: és azért csak egy lobogót ismerek el, és ez a’ magyar­­országi lobogó. Továbbá a’ horvátok megfelejtkeznek arról, hogy az ö nemzetük sem compact nemzet, mert nem tudom, miként lesznek e’ részben az oda való olaszokkal, kik a’ partokat lakják, vagy a’ slavonilákkal, kik szinte más nemzetiséget képeznek?; ez állal ők is nagy zavarba jönek, és abból ők sem vergődhetnek ki. Busán Hermán, horvátországi követ: — Minthogy azon elvnek, hogy Magyarország az austriai birodalommal összeforrasztassék, soha követője nem voltam; sőt azt kívánom, hogy Magyarország kapcsolt részeivel political* önállással bírjon: nem ellenzem, hogy a’ szorosan vett magyar hajókon magyar lobogó használtassák; mivel azonban a KK. és RR. ezen második üzenetükben első szerkeztésökhez ragaszkodván — ezen §-ra nézve is a’ kapcsolt ré­szeknek kevésbbé kedvező két elvet állítottak fel, t. i. hogy Magyarország neve alatt kapcsolt részek is értetődnek, és azei l ezeknek megemlítése íölösleges; ezután, hogy a’ magyar lobogó, czímer, színek a'magyar kikötőkre kiferjesz­­lendök. ezen kél elvnek ellenmondok, ismételvén azokat, miket az augustus 18-kai ülésben mondottam; az első elvet illetőleg azokia, miket a 2—ik §-ra, a’ másodikra nézve pedig a’ 4 §-róI mainapon mondottakra hivatkozom, még hozzá adván, hogy én magyar kikötőt nem ismerek. Gr. Andrássy Károlynak pedig azt felelem: hogy más a’ Fő-Rendi Napló I. köt. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom