1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 36. ülés
XXXVI. ülés Fö-RR. naplója. September 2-án 1843. 237 nemzetiségének jeleitől megfosztani akarunk. — olly nemzetet, melly 7 századokon keresztül velünk frigyben sző- Magyamyelr vetkezve élt, és nemzetünk önállása fentarlásában velünk együtt közremunkálkodott; ennélfogva járulok gr. ponyi György javaslatához. Gr. Károlyi György, békésmegyei főispán: — Sajnálom, hogy ezen magában olly csekély érdekű tárgyban fölkeli akadnunk, hogy itt az eszméknek helyrehozásáról vitatkozásnak történni kell; én ugyan is ezen §-ban semmi megfosztást nem találok annál is inkább, mert ha itt arról volna a’ szó: hogy a’ magyar tengermelléki kereskedői hajók többé ne horvát szint, hanem magyart viseljenek: akkor általlátnám, hogy itt megfosztásról van a’ szó; de miután ezen tengereken nem horvát, hanem austriai lobogók vannak a’ fiumei hajókon, természetes : hogy Magyarország a’ magyar lobogót kívánja annyival inkább, mivel látják, hogy a’ középtengeren 13 barát kolostornak, mellyeket terra sandának hívnak, és igy semmi országot nem képeznek, még is saját lobogójuk van, melly szinte úgy respectáltatik, mint más lobogók; ennek következtében reménylenünk kell, hogy egyszer valaha a’ magyar lobogók is respectállatni fognak; ennélfogva a’ törvényjavaslatot pártolni kötelességemnek tartom. Mi pedig a’ magyar pénzeket illeti: az magában csekélység; de ha az ország kívánja, hogy magyar pénzeken magyar kürirás legyen, ezen kivánalot szinte czélszerünek találom, ’s ez úttal kijelentem azon óhajtásomat: hogy minél több és több pénz legyen az országban. Kiss Pál, tengermelléki kormányzó: — Bátor volnék cs. kir. Fenséged, és a’ n. mélt. Fö-RRhez esedezni, hogy ezen javaslatát a’ KK.és RRnek ellenezni ne méltóztatnának; mert a' midőn 1839—ik évben a’ magyarnyelvre nézve felírás tétetett, mind a" két tábla megegyezett abban: hogy minden köz- és kamarai épületek magyar színekkel és felírásokkal készíttessenek; továbbá ezen felírásnak, melly ö Felségéhez bocsáttatott, szavai ezek is: „továbbá’ magyar kereskedő hajókra, de egyéb magyar hajókra is magyar czímek tétessenek“; ebben akkor megegyezett a’ két tábla, és igaz, hogy a' törvényjavaslatban a’ lobogókrul említés nem tétetett, de a’ felírásban közmegegyezése a‘ két táblának meg volt; — bátorkodom egyszersmind cs. kir. Fenségednek jelenteni: hogy már most is a' magyar lobogók a’ kisebb hajókon is használtatnak; és tovább megyek: midőn én Loyd auslriaco gőzösön Dalmátországban lettem volna, mindenütt a’ magyar lobogói húzták fel; merem azt is állítani, és megtudom mutatni követi utasításból: hogy fiumei kerület nyilvánosan követeli azt, hogy magyar lobogók alatt történhessék a’ hajókázás; és igy ezen tárgyat nem tartom olly fontosnak, hogy ezt valami különös észrevétel alá nem lehetne vonni; ennélfogva, miután a'közelkedés csakugyan mindig czélja fog maradni ezen két táblának, és miután a’ dolog lényegében — mint elöbocsátám — az egyezés már megtörtént: bátorkodom továbbá is alázatos kérésemmel oda járulni, hogy azt a’ mélt. Fö-RR. ellenzeni ne méltóztassanak. Gr. Mafláik János: — Ha ezen szerkezetben csak magyar szinekröl és lobogókrul volna a’ szó, állana az, mit Békés megye főispánja gr. Károlyi György előadott; de itt egyszersmind az mondatik: „minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél, valamint a’ magyar tenger révpartok, és a' magyar kereskedők hajói és egyéb hajók lobogóira az ország czímere és színei használtassanak“; tehát Horvátországra nézve ezt lehetetlen kiterjeszteni, hogy kivétel nincsen; igy tehát Horvátországra nézve ez obligativus törvény lesz, és igy ezen §-t vagy magyarázni kell, vagy innen kihagyni; én a’ kihagyásra szavazok, mert a’ magyarnyelvvel összekötetésben nincsen. Gr. Cziráky János: — Azon nyilatkozat, mellyet én és gr. Apponyi tettünk, úgy veszem észre, hogy Békés megye főispánja gr. Károlyi György, és a’ magyar tengermelléki kormányzó által némileg félreértetett, és az következtetett belőle: mintha mi elleneznénk a’ magyar tengermelléken és a’ hajóknál a’ magyar színek és lobogók használatát; nemez voltszándékunk,hanemaztkivántuk — legalább én és gr. Apponyi György, — és mint én indítványát felfogtam —: hogy miután ezen §-ban az emlittetik : „hogy minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél egyedül a magyar nemzeti színek használtassanak“, sőt miután kivétel tétetik és nem emlittetik az 5—ik §-ban: világosan kell következni, hogy Horvátországra nézve is kiterjeszletik ezen intézkedés ; ezt pedig elleneztem azon okoknál fogva, mellyeket fölfejteltem; és csudálkoznom kell, ha valaki azon magyarázatot akarná tulajdonítani előadásomnak, mintha a’ magyar hajóknál a’ magyar színek használatát akadályoztatni kívántam volna. Gr. Andrássy Károly:— A’legnagyobb szomorodással látom, hogy most, midőn egész Európában minden miveit nemzet azon törekedik, hogy minél jobban egyesüljön és erősödjék az egyesülés által: mi azon törjük fejünket, hogy szegény eltépett hazánkat még jobban szétszakítsuk; mondhatom, elszomorodással látom, hogy diplomatice és nem diplomalice azon lünekedünk: hogy ezen helyek ide tartoznak e?— látjuk az innen eredt zavart és disceptatiókal, és kérdem: nem volna e jobb erről praescindálni? — Egy nemzet lobogója olly symbolum, melly nem olly csekélység; valamennyi nemzetek sokat tartanak rá: és azért csak egy lobogót ismerek el, és ez a’ magyarországi lobogó. Továbbá a’ horvátok megfelejtkeznek arról, hogy az ö nemzetük sem compact nemzet, mert nem tudom, miként lesznek e’ részben az oda való olaszokkal, kik a’ partokat lakják, vagy a’ slavonilákkal, kik szinte más nemzetiséget képeznek?; ez állal ők is nagy zavarba jönek, és abból ők sem vergődhetnek ki. Busán Hermán, horvátországi követ: — Minthogy azon elvnek, hogy Magyarország az austriai birodalommal összeforrasztassék, soha követője nem voltam; sőt azt kívánom, hogy Magyarország kapcsolt részeivel political* önállással bírjon: nem ellenzem, hogy a’ szorosan vett magyar hajókon magyar lobogó használtassák; mivel azonban a KK. és RR. ezen második üzenetükben első szerkeztésökhez ragaszkodván — ezen §-ra nézve is a’ kapcsolt részeknek kevésbbé kedvező két elvet állítottak fel, t. i. hogy Magyarország neve alatt kapcsolt részek is értetődnek, és azei l ezeknek megemlítése íölösleges; ezután, hogy a’ magyar lobogó, czímer, színek a'magyar kikötőkre kiferjeszlendök. ezen kél elvnek ellenmondok, ismételvén azokat, miket az augustus 18-kai ülésben mondottam; az első elvet illetőleg azokia, miket a 2—ik §-ra, a’ másodikra nézve pedig a’ 4 §-róI mainapon mondottakra hivatkozom, még hozzá adván, hogy én magyar kikötőt nem ismerek. Gr. Andrássy Károlynak pedig azt felelem: hogy más a’ Fő-Rendi Napló I. köt. 60
