1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 36. ülés
236 XXXVI. ülés Fö-RR. naplója. September 2-án 1843. Magyarnyelv alkalmával ezen tengermelléki kamarai kerületnek portáit körülményeinek tekintetbe vételével 2’/,-röl l-7^ poriráut 2-ik ize-„„álliinHálr lt> net tárgyalása. tára szállították le Kiss Pál, magyar tengermelléki kormányzó:— Sem az adó kivetésben, sem beszedésében, sem az uriszéken zágrábmegyei főbíró, vagy törvényes bizonyság jelen nincsen ; és az uriszék előtt előforduló mind polgári mind fenyitö perek közvetlenül a’ kormányszékhez vitetnek följebb. Gróf De La Molle Károly: — Nem akarom a’ végzést változtatni; de miután disceplatiók vannak Magyar-és Horvátország között, ki kell jelentenem — mert lelkismerctem szerint nem lehet máskép _: hogy én a' reincorporatió szót úgy értem, hogy Magyarországhoz adattak; különben a’ reaplicatió szó használtatott volna, és ezen utóbbi esetben ezen részek Horvátországhoz adattak volna; de minthogy reincorporatió szó használtatik: azt tartom, hogy a’ tengermellék Magyarországhoz tartozik. Busán Hermán, horvátországi kővel: — Fiumei kormányzó ö mllsága előadására teendő feleletemet ma "a idejére és helyére halaszlván — jelenleg csak azt nyilvánítani kénylelenittetem: hogy a’ tengermelléki kamarai kerület lakosai 1827: 14—ik t. ez. 8 §-sza szerint az uradalmi szék alá tartoznak; de ebből, valamint a’ fiumei kormányzó ö mlga többi védokaiból csak az következik: hogy a’ fenemlített kerület nemnemes lakosai 1788 év óta Zágráb megyéhez ugyan nem tartoznak, mi azonban Horvátország jogait nem gyengíti; továbbá ki kell jelentenem: miszerint gr. De La Motte Károly ö mlgának az 1827: 13—ik t. ez. magyarázata teljességgel fen nem áll, minthogy abból, hogy ezen törvénvczikkelyben a’ tengermellék és szávántuli részek az ország sz. koronájához vissza csatoltalak és a’ mint ö föherczegsége országunk Nádora említé az 1809—ik év előtti állapotba visszahelyeztetlek, korántsem következik: mintha ezen részek közvetlenül Magyarországhoz kapcsoltattak volna; mert Horváthon is a’ szent koronához tartozik, és számos törvények ezen részek horvátországhozi közvetlen tartozását világosan tanúsítják; a’ miért is kétségkiviilinek tartom: hogy az említett tengermelléki részek az 1827: 13-iki t. ez. által előbbi állapotukba visszahelyeztetvén — Horvátországhoz, mellyhez 1809 elölt tartoztak, visszacsaloltattak. Nádor ő cs. kir. fensége: — Én igen nagyon tisztelem azon igyekezetét, miszerint Horvátország követe utasításánál fogva ügyét védi; de uraságodat kénytelen vagyok figyelmeztetni, miszerint, ha mind azokra felelni fog, mellyek itt mondatnak, tanácskozásaink pro A. et I. allegatiókhoz fognak hasonlítani, mi a’ törvényhozó testnek méltóságával egészen meg nem egyeztethető. Olvastatik az izenet és törvényjavaslatnak 5—ik §-sza. Gr. Apponyi György: — Én azon okokra emlékeztetem a’ méltóságos Fö-RRet, mellyeket utolsó válaszunkban annak támogatására hoztak fel: hogy ezen § épen úgy szerkesztessék, mint a’ múlt. országgyűlési törvényjavaslatban olvasható; fő oka ennek pedig az volt: hogy a’ múlt országgyűlésen is mind azon változások, mellyek e’ részben kivántattak, egyedül Magyarországra nézve értettek, — és hogy akkor a’ törvényhozás nem akarta Horvátországnak nemzeti színeit, czímerét, lobogóját magyar színekkel, czímerrel és lobogókkal fölcseréitetni; és ez volt vélekedése a’ méltóságos Fö-RRnek, hogy bár magában csekélységnek látszik, még is nagy ingerül fog szolgálni — látván a’ társországok, hogy már a’ horvát nemzetnek színét is a’ magyar törvényhozás elakarja törülni, lobogóját másokkal felváltani: és igy abban egyeztek meg a’ méltóságos Fö-RR., hogy a’ dolog különben is a’ magyarnyelv kérdéséhez nem tartozván — szólittassanak fel a’ KK. és RR.. hogy minden inger elkerülése végett azt. mi a' dologhoz nem tartozik, hagyják ki, és maradjanak a’ múlt országgyűlési szerkezetnél. A’ tek. KK. és RR. nem ezen okot czáfolják, hanem azt mondják: hogy azok. a‘ mik általunk javasoltalak, a’múlt országgyűlési szerkezetben is foglaltatnak. Ez által azt értik a'tek. KK. és RR.:hogv ezen törvényezikknek értelme ugyan az, mellv a’ múlt országgyűlésen ajánlott t. czikk értelme; én ebben meg nem egyezhetem, mert nem lehet állítani azt: hogy ugyan azok foglaltatnak a’ mostani törvényjavaslatban, mellyek a’ múlt országgyűlési törvényjavaslatban foglalvák. mivel a" múlt országgyűlési törvényjavaslat csak épen a’ pénzekre, és hivatalos pecsétekre volt szorítva, nem pedig a’ lobogókra és színekre; ennélfogva azt vélem: hogy igen könnyen reá fognak állni a’ tek. KK. és RR. arra, hogy az ingerültség elkerülése végett a’ múlt országgyűlésnek javaslatát fogadják el. Gr.Haller Sándor: — Figyelemmel olvastam ezen §-szt, de őszintén megvallom, hogy sehol nem látom, hogy Horvátországról lenne említés; itt csak Magyarországról van a’ szó és a’ magyar tengermellékröl: ennélfogva nem látom által, hogy miről vitatkozhatunk? — Egyébiránt előbb kívántam volna— mintán olly kifejezések történtek, mellyeket szó nélkül nem lehet hagyni— felszólalni; de miután cs. kir. Fenséged azt méltózlatolt mondani, hogy menjünk általa törvényezikkre, és miután ennek §-ain keresztül mentünk, majd akkor a’ tek. KK. és RRnek hozzánk küldött második izenete modificatiojához szólunk: akkorára fentartom magamnak a’ jogot azon tagoknak felelni, kik itt különböző nyilatkozatokban ráfogásról és egyéb illyesekröl szóllak; nem látom, hogy itt Horvátország joga sértve volna. mert itt Horvátországról szó nincsen; itt csak az mondatik: hogy minden magyarországi pénzek magyar jegyekkel és felírással veressenek, és minden polgári, kincstári, katonai intézeteknél, valamint a’ magyar tenger révpartok és magyar kereskedők hajói és egyéb hajók lobogóikon egyedül az ország czímere és a’ nemzeti színek használtassanak. Nem látom tehát által, hogy lehessen most a’ discussió érdemébe bocsátkozni, miután csak a st\lus változtatásáról van a’ szó. Gr. Cziráky János: — Az mondalik, hogy itt ezen §. alatt Horvátország nem értetik; épen az ellenkezőt mutatom meg: mert — miután a’ törvényjavaslat 2—ik §-a általánosan rendelkezvén — a’ végén világosan érinti azon szakaszokat, mellyekben külön rendelkezés történendik Horvátországra tekinlöleg, és azok közölt ezen o-ik szakaszt nem említi, ebben pedig a’ lobogók és színek emliltelnek: világosan azt lehet következtetni, hogy Horvátország a’ színeknek és lobogóknak használatától inegfosztatni szándékoltatik. Úgy vélem, ezen törvényezikk alkotásakor fő czél volt: a’ kiegyenlítés és kibékités szelleme; ennek pedig nem felelünk meg: ha valamelly nemzetet
