1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 10. ülés
X. ülés Fö-RR. naplója Junius 24-én 1843. 5 tárgyában. Az eddig bevett szokás szerint ezen tárgyak ma csak felolvastalni, és köziratra bocsáttatni fognak, és a’ közelebbi ülés kezdődni fog a’ kk. előadások tárgyában ö Felségéhez küldendő felirat tárgyalásával (helyes). Ennek következtében nádori ilélömester olvassa a’ tek. RR-nek az országos elöleges sérelmek és kívánótok felterjesztése, és a’ kir. előadások tárgyában szerkezteit felirati javaslatát, mellynek felolvasása után. Gróf Batthántji Lajos: Nem tartom méltányosnak, hogy a’ hallgatóság azon sorompókon kívül annyira kiszo- Tt‘mn e,renritlassék, mig ott sok helyek üresen állanak, ’s nehányan a’legnagyobb kényelemmel sem képesek azon helyeket gyában. betölteni, ’s elfoglalni; méltoztassék tehát cs. k. Föherczegsége azon helyeket a’ közönség számára felnyittatni. Báró Perényi László: A’ midőn székeinknek, és asztalainknak e’ jelen helyheztetése ellen, a’ mellyet cs. k. Föherczegsége elrendezni méltóztatolt, szó emelkedett, kötelességemnek tartom, hogy ugyan azon elrendeztetés mellett felszólaljak. És a’ midőn e’ tárgyban felszólamlok, azt föképen két szempontból fogom fel: mert nem tekintem egyedül azon jogot, mellyel egy tanácskozó testtől csak megnem lehet tagadni, hogy ülései helyheztetésében azon rendelkezéseket tegye, miket a’ tanácskozásnak tökéletesebb vitelére szükségeseknek lát; hanem tekintem még ezen jogüzésének módját is, mivel bizonyos az, hogy még egy valódi jognak üzésével is felingerelhet valaki sokakat maga ellen, hogy ha vagy büszkeséggel, vagya’ körülményeknek minden tekintete nélkül, vagy másoknak sértésével űzi a’ maga jogát; ellenben a’ midőn valaki szerénységgel, mérsékeltséggel, ’s a’ körülményeket is latolva, él a’ maga jogával: akkor az illy mód szerint azon felebaráti szeretetböl eredett mások iránti tekintet állal, azokat maga iránt le szokta kötelezni. Ezeket elörebocsátván, úgy hiszem, hogy nem csak maguk a’Főrendek, de még a’hallgatóság is cs.k. Föherczegségének, üléseinknek ezen mostani elrendeztetése miatt, mélyen tisztelő köszönettel küfeleztetik le. Senki sincs köztünk, a’ ki kétségbe hozná azt, hogy a' nyilvánosság alkotmányunknak egy fő elve; de ellenben azt gondolom: még a’ hallgatóság között sem lesz senki, a’ ki nem érezné azon elsőbbséget, melly a’ tanácskozókat a’ hallgatók fölött érdekli; mert a’ méltóságos Főrendeknek az a’joguk e’ teremben: hogy magok a’ tanácskozásban szavazatjokkal részt vegyenek; a’ hallgatóságnak joga e’ teremben pedig tovább csak nem terjedhet a’ hallgatásnál. Már most tekintsük a’ dolognak sorát, hogy honnan eredett, és mikép történt az illető üléseknek változtatása. A’ kor szelleme magával hozza azt: hogy jelenleg sokkal többen vesznek minden tanácskozásban részt, mint régibb időkben; ez olly közönséges tapasztalás, hogy példákat elöszámlálni nem szükséges; de magunkat tekintvén, visszaemlékezem még az 1812-dik 25-dik és 32—ki országos gyűléseinkre, és jól tudom, hogy e’ teremben a’ tanácskozóknak száma ollyképen szaporodott, hogy azelőtt annyian nem veitek részt a’ tánácskozásban, mint a’múlt legutolsó országgyűlésen. És igy már akkor vettük észre, hogy’valami változtatás, az ülésekre nézve, szükséges volna; már pedig hihető, hogy’ ez idén még többen leszünk, mert sokan még nincsenek itt, kiknek itten szavazati joguk vagyon. Ezen körülmények tekintetéből cs.k. Föherczegsége a’Főrendek részéről több oldalról megkéretett a’ végett: hogy üléseinket czélirányosabban elrendeztelni kívánnánk; és ezen kérésnek következtében cs. k. Föherczegségeollykegyes volt, hogy a’ méltóságos Főrendek közönségének e’tárgybani kivánatait kihallgatni méltóztatolt. Melly alkalommal —igen kevés egyes szózatokon kívül — közönséges volt a’kívánat két elvre nézve: 1., hogy azoknak is, kik a’küzépasztalhoz nem férnek, asztalaik legyenek a’teendő jegyzések végett; 2.,hogy’ a’magunknak szükséges hely a’ hallgatóság által el ne foglaltathassák; hanem a’ hallgatóság magunktól, a’ tanácskozóktól, el legyen különözve; egyébiránt magoknak a’ székeknek, és asztaloknak elrendeztetése ö cs. kir. Föherczegségének bölcs elintézésére bízatott. Az egyes szózatok azon tekintetből léptek föl, hogy a’ nyilvánosság ne korlátoztassék. Ezekután cs. k. Föherczegsége székeinknek, asztalainknak jelen elrendeztetése által úgy méltóztatott gondoskodni: hogy nem csak az említett két kívánatnak megfeleljen, hanem, a’ nyilvánosságiránt tett’s érintett észrevételeket is tekintetbe vévén, mind a’ két résznek eleget tegyen, és igy a’ hallgatóságnak is annyi hely jusson, a’ mennyi csak lehet; mert annyira öszve szorítván asztalainkat és székeinket, hogy már alig lehetne azokat szőkébbre öszveszorítani, mégis itt az egyik oldalnak egész hosszában is a’karzaton kívül helyt engedvén, a’ hallgatóknak olly nagy rész jutott e’ teremből, hogy ezelőtt is alig foglalhattak el nagy’obb térséget; azon kívül még egy hosszú karzat is készíttetett: hogy még azok is, kik messzebbre esnének, a’ karzaton kényelmesebben hallgathassanak. — Ezeknél fogva azt tartom, hogy cs. k. Föherczegsége üléseink elrendezési jogát kivánatunkoz képest olly mérsékeltséggel méltóztatott űzni, hogy ismételve kijelenteni vonzódom, mikép az állal úgy hiszem, nem csak maguk a’ Főrendek: hanem még a’ hallgatóság is mélyen tisztelő köszönettel küleleztetnek le cs. k. Föherczegséged iránt. Addor ö fensége: Én kész vagyok minden módon a’ méltóságos Főrendeknek kényelmes, a’ hallgatóságnak pedig, a’ mennyire lehet, elegendő helyet adni; de úgy vélem, hogy a’ méltóságos Főrendek kérésének első alapja az volt: hogy a’ méltóságos Főrendek e’ teremnek olly elrendezését nyerjék, hogy egymást hallani, ’s az elnököt látni képesek legyenek; és megfordítva: hogy az elnök szinte a’ méltóságos Főrendeket hallhassa, és láthassa, és a’ felszólalóknak vélekedését helyesen felfogni tudja; mert a’ múlt országgyűlésen megtörtént némellykor, hogy az elnök nem is látta azokat, kik felszólalni kívántak a’ közben álló sok hallgatóság miatt; de más részről ezen helyezet kellemetlen is volt; ugyan ezt tapasztalták legközelebbről a’ t. Rendek is, miszerint intézkedéseket tesznek: hogy azon sok ember, —mennyi fökint most nyári időben öszvegyül —a’tanácskozást fölötte nehezítik, és a’ Rendek módokról fognak gondoskodni, hogy e’ részben a’ szükséges kényelem megszereztessék az állal: hogy nagyobb helyről gondoskodnak; ez azonban ezen teremben einem érhető; annál fogva úgy kellett a’ rendezésnek megtörténni, hogy legelőbb azoknak, kiknek törvény szerint itt kell lenniök, elég hely adassék arra, hogy törvényhozói lisz- Fö-Iiendi Napló 1. köt. 2
