1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
48 XIII. ülés Fö-RR. naplója. Junius 28-án 1843. Turmeiei ne-mink összes törvényhozói hatalma az, minek kötelességében, valamint jogaiban állfentartania’munieipiumokat hatómesseg ,rant ságaibíui ’s választási teljes szabadságukban! —; és b. Kühner Ferencz, ki alkotvány elleni nézetekkel vádol minket, azt akarja, hogy ezen jogból az öszves törvényhozás hatalom kirekesztessék, ’s azt egyoldaliiig a’végrehajtó hatalom gyakorolja. — Hol kell keresni itt az alkotmányosságot? — A’ harmadik, mivel b. Kulmer ur vádol minket az: hogy mi Croatiának municipalis jogait nem vesszük tekintetbe; és pedig mit akarunk mi mélt. Fö-RR.!? azt akarjuk, hogy ezen kérdésben, mellyben helyes ítéletet egyedül Horvátország hozhat, egyedül Horvátország ítéljen; és felakarjuk tartani Croatiának autonómiáját, midőn a’ KK. és RR. határozatát pártoljuk (éljen!); és mit akar ö, midőn ezen kérdést csupán csak Croatia határozhatja el, és midőn minden országgyűlés egy alkatmánvos népnek élet jele, mellyen mindenkinek, ki azon néphez tartozik, örvendeni kellene? — azt akarja, hogy ne tartassék országgyűlés Croaliában, és igy Croatia alkotmányos jogaival ne éljen, és igy élet jelt ne adjon; igy már kérdem mélt. Fö-RR.! a’ két vélemények közül mellyik igazságosabb, mellyik alkotmányosabb és mellyik fér leginkább üszve Croatiának municipális jogával? — ítéljen bár erről az egész mostani és a’jövendő közvéleménye mind magyarhonunknak, mint az egész világnak, bátrán hivatkozom reá (éljen!). — Nádor ö cs. k. fensége: — Figyelmeztetem az előttem szólott tagját ezen mélt. táblának, hogy olly előadásoktól, mellyek mintegy kihívást mutatnak, óvja magát; illy módja a' tárgyalásnak tanácskozásinknak kellő minden rendét megzavarná. Felszólítom tehát, tartsa meg a’ köztanácskozásban azon módot, mellyel megtartani szükséges. — Gr. Zichy Alfred: — Mind ezen előadások következtében, mellyeket egy, és más oldalról hallottam, hogy törvényhozónak ítéletet hozni nem lehet, óhajtottam volna, hogy ezen téren ne látnám a’ tárgyat, melly tisztán nem országgyűlésre, hanem dicasterialis útra való; és midőn ezen vélekedésben vagyok, úgy hiszem nem alkalmazható reám az, mit gr. Teleky László előhozott, mintha az országgyűlés próbáját kiállani nem akarnám, miután a' tárgy, ha mindjárt dicasteriális tárgyalás alá került volna is, mindenesetre országgyűlés elébe került volna. Rudits József, Bács megye főispánja: — Magyarul szólani és magyarul érezni, minden hazafinak szent kötelessége; teljesíteni akarom én is ezen édes, ezen szent kötelességet, mi szerint kijelentem: ha én tökéletesen arrról lennék meggyőződve, hogy a’ horvátországi közgyűléseken a’ lurmezei nemesség egyenkint gyakorlottá szavazati jogát, a’ KK. és RR. izenetének én lennék leghöbb pártolója: mert jussokat koczkáztatni, és veszedelmeztelni nem engedni legfőbb kötelesség; azonban én nem puszta szavak, hanem iratok nyomán az ellenkezőről vagyok meg győződve, miszerint a’ turmezei nemesség a’ horvátországr közgyűléseken szavazati jogát egyenkint soha sem gyakorlottá. Ezen meggyőződésem tanúsítására megvallom őszintén, noha a’ régiségnek nagy búvárja nem vagyok — ezeket különben is avas obscuritásoknak szoktuk nevezni — véletlenül kezembe jött egy irat, melly által ezen tárgyban cs. kir. Föherczegségednek és a’ mélt.Fö- RRnek bővebb felvilágosítást adhatok. — Ugyan is a’turmezei grófnak nincsen nevéhez kötött grófsága, hanem csak állandó hivatala; ’s igy én a’ mostani gróf Jozipovich urra sem több, sem kevesebb jogot ruházni nem akarok, mint a’ mennyivel ezelőtt a’ turmezei grófok bírtak. Egyébiránt jól látom itt ezen iratból 1826-ban mikép keletkezett Horvátország sérelme, mellynek eredete az vala: hogy bizonyos Gerdenics József volt akkori turmezei kapitány és gróf, Zdenchay Antalnak több viszszaélései ellen legfőbb helyre panaszt tett. Ezen föladásra két kir. válasz érkezett; az egyik 1808-ban april 19—én 8386 szám alatt —, a' másik 1826-ban január 24-én 2381-ik szám alatt, hol ö Felsége azt hátározza: hogy ezentúl a’ turmezei tisztválasztás alkalmával szokásba jött néhány visszaélések zabolázására Zágráb vármegyének első — vagy ennek akadályoztatása esetében — második alispánja közbe jöjön. A’ második kir. válaszban pedig meghagyatik, hogy a' turmezei grófság politicai tárgyakról szóló jegyzőkönyvét Zágráb megye főispánjának terjessze fel. Ebben áll a' sérelem, ’s kérdem: akkor a’ turmezei közönség, és annak grófja hol és mikor szólalt fel? Horvátországnak követei által,— ’s ezek által kívánta előterjeszteni, és sürgetni sérelmének orvoslását, — ’s úgy gondolom a’ tagok méltán igényelhették azt most is, hogy a’ panasz velők közöltetett volna; — itt ezeket olvasom: „in obversum cardinalium cnjusvis nobilis praerogativarum in 1-ae 9-o recensitarum, nec secus et aliarum regni legum, et signanter articuli 5. 1805 nobis inauditis emanaverit, per consequens nobis inexspectata prorsus accidere debuerit.“ — Ebből látjuk tehát, hogy arról panaszolkodtak, mikép ki nem hallgattattak; nincsen tehát méltó panasza a’püspökre ’s egyéb jeles férfiakra nézve, kik kárhoztatni kivántatnak a’ nélkül, hogy kihallgattattak volna. Mi akkor igazságos volt, az most is igazságos; ’s igy méltán igényelhetik a' kihallgatást ezen jeles férfiak. Tovább menve, úgy tartom, hogy a' lurmezeiek soha személyesen a’ tartományi közgyűléseken részt nem vettek; épen ezt ismételve látom azon felterjesztésben, mellyet a’ turmezeiek 1826-ban ide feladtak, ’s melly ö Felsége eleibe a’ sérelmek során fel ment, ’s mellyben ők magok ezt mondják : „quod intuitu internae nostrae relate ad introducendum in pertractandis negotiis nostris, ordinem administralionis non alibi, quam in congregationibus regni, sub praesidio banorum celebratis, quibus noster quoque nuncius intervenit, adeoque cum consensu quoque nostro decisum luerit.“ Továbbá a’ turmezei gróf itteni megjelenésének régibb nyomdokát találom. A’ turmezei nemesség hajdan 4-ik Béla alatt kapta kiváltságait, tudjuk, hogy szerencsétlen királyunk bujdosván, ott menedéket talált; azonban kiváltságuk későbbi királyaink által is megerösittetvén, ők magok között szerződésre léptek, melly a’ zágrábi káptalan elölt történt 1560—ik évben post festum Beati Valentini episcopi et martyris; ezen szerződés fellerjesztetvén, 2-ik Rudolf császár által majus 8-kán 1582-ben megerösittetetl,— ismét nem puszta szavakra hivatkozom, hanem bátor vagyok a' mélt. Fö-RRnek egész alázattal felolvasni a’ szerződést: „voluerunt etiam iidem nobiles, ut pro meliori eorum consistentia, singulo anno iuxta ipsorum vetustam et ab antiquo observatam consvetudinem (salvo tempore permanente honore comitis eorum collus Zagrabiensis) unum ex fratribus eorum, qui ipsis aptior magis quam idoneus foret, interse ipsos pro praecessore seu comite terrestri eorum, concordi et unanimi voluntate eligant, et »
