1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
38 XTII. iilés Fő-RR. naplója. Junius 28-án 1843. Turnéiéi inesség i ne- Gr. Széchcn Antal: — A' Is. KK. és RR. jelen izenetökben a’ turopolyai gróf által a’ horvát követek válaszranl tása ellen lett óvás és folyamodás alapján arra kérik a’ Fenséges Föherczeget és a’ nagyméltóságu Fő-Rendeket, mélt áztassanak részükről is ő cs. kir. Felsége eléibe azon kéréssel járulni: hogy ezen állítólagos sérelem orvoslására egy uj tartományi gyűlés tartását elrendelni kegyeskedjék; követein a’ ts. KK. és RR. példáját, és cs. kir.Főherczegséged kegyes intését, ámbár ezen kérdés emlékezetembe vissza hívja az úgy nevezett ilyr mozgalmakat; de ezek iránti nézetem előadását azon időre tartom fen, midőn e’tárgy ex professo itt vitatás alá jőni fog; inostcsakazt jegyzem meg: hogy mint eddig e’ mozgalmak ellen felszólalni soha el nem mulasztottam, úgy azt jövendőben is annálkevesbbé fogom elmulasztani, minélinkább megvagyok győződve, bogy a’ mint egyrészről a’ Magyar és Horvátország közt fenforgó viszonyok csak a’ méltányosság básisán intéztethetnek el tartós sikerrel, úgy más részről Horvátországnak jövendője csak a’ magyar honhoz való ragaszkodás szigorúsága által biztosittalhatik. Mi már a’ jelen tárgyat illeti: megvallom, hogy a’ts. KK. és RR. izenetél részemről már annálfogva sem vélném pártolhatnak, minthogy az itt ő excellentiája a’ bán, zágrábi püspök, es gróf Erdödy János által történt előadások előtt csekély személyemre nézve ugyan azon az állásban voltam, mint a’ tekintetes KK. és RR. többsége , t. i. Zágrábban jelen nem lévén, a’ dolog megítélésére más adatom nem volt, mint a’ turopolyai grófnak egyoldalú előadása; ott pedig, hol ítéletnek mondatni kell, egy illy adat még akkor sem lenne elégséges, ha a’ törvényhozó testnek ebbeli bíráskodási joga szint olly tisztán állana előttem, mintáz most kétségesnek látszik; azt merem téflát kérdeni: milly alapon nyugszik a’ Is. KK. és RR. izenete és javaslata? — kétségkívül a’ turopolyai gróf folyamodásán; nemakarom a’ folyamodási jogot feszegetni, sem az 1723: 7-ik t. ezre hivatkozni, sem nem azon magyar közjogi kérdésbe bocsátkozni: hogy létezhet e’ sérelem más ellen mint a’ kormány ellen? — létezhet e ott, hol a’kormány a’ dolog természeténei fogva hivatalában még el nem járt és el nem járhatott? — csak azon általános elvet vagy ok bátor felállítani: hogy minden jog gyakorlatának, ha azt üdvösnek hasznosnak kívánjuk, bizonyos feltételekhez és formákhoz kell kötve lennie, mellyek egyrészt magából a’gyakorlandó jognak természetéből, másrészt azok állásának kellő felfogásából meritvék: kiknek irányában a’ jog gyaköroltatik; folyamodás jogának első feltétele tehát az, hogy csak ollyan dolgok kéreltessenek a’ törvényhozástól, mellyek általa létesíthetők, — kétes tényeket vizsgálni, kérdéses jogokat kutatni nem tartozhatik a’ törvényhozás feladásához; ott hol ez iránti törvényes intézkedések és szabályok fel nem állnak, mutatja ezt önkint a’ dolognak természete, mulatja a* tapasztalás, mellyre nézve elég legyen az úgy nevezett commission d’ Enquette iránti vitatásokra hivatkozni, mellyeknek egyrészt nevetséges, másrészt botránkoztató jeleneteit hazánk törvényhozó testének körében előidézni nem kívántam; azt hallottam ugyan mondani: hogy a’ ts. KK. és RR. felirásijavaslatában ítélet nem foglaltatik; de kérdem: mit tehettek volna többet ha tények és a’ serelmek valósága egészen tisztába állanának?; történtek hivatkozások a’ közép-szolnoki esetre, de akkor az 1836—ik 21-ik t. ez. világos rendeletének megszegéséről volt szó, és a’ ts. KK. és RR. még is ö Felségétől mást nem kértek, mint egy vizsgálat ellenezéséf, holott itt uj tartományi gyűlés tartásáért esedeznek ; mind ezeknél fogva én is azok véleményéhez csatlakozom, kik e’ tárgy elintézését a" kormánybeli eljárás útjára intézendönek tartják. Osegotieh Imre szegniai püspök: — Minthogy a’ szőnyegen levő tárgyban előttem már igen sok mind a’ két részről elmondatott. továbbá tanácskozásaiknak iránya pedig kegyelmesen ki lenne mutatva, azért a* fenforgó kérdés iránti véleményemet csak abban röviden összpontosítom : hogy a’ turopolyai gróf által némelly fortélyok ellen, a* mellyek által az országos követek választásában tulajdon fondorlatai kijátszattak volna, beadott panaszának valódisága még nincs bebizonyítva;— eziránt tehát ítéletet annyival kevesbbé hozhatni, mennyivel bizonyosabb, hogy az illető országgyűlési jegyzőkönyv épen ellenkezőt mutatna. De a' panasznak csatolmányai, az országgyűlési követek választásában követelt joga iránt, sem bizonyítanak többet. Ugyan is azoknak elsőjét teszi a’ horvátországi itélőmester választása, és a’ királyi táblánál fél taksának fizetése iránti szabadalom; a' második az ország fölkelésének mi módon teendő rendszerezéséről, és kivetéséről szól. Már pedig minden szabadalmak szoros magyarázatuak lévén, azokat valami más tárgyra, mellynek okáért nem is advák ki, és következőleg az egyes turopolyai, vagy bármi más nemesekre, mellyek (némelly különös nemesek és törvényhatóságoknak szokásba jött báni levelek által meghívásuk után) arra, hogy országgyűlési tanácskozásokba cselekvő és eldöntőleg befolyhatnának, személyenként meg nem hivattak, ki nem terjeszthetni; — hogy továbbá ollyan két egyént, a‘ kik talán meghíva nincsenek, de az országgyűlésben némellykor megjelenni szoktak, azokat inkább hallgatóknak kell tekinteni, minthogy én magam is, mint jog tudós- és theologus is, az országgyűléseken, mellyek akkor, azaz a’ franczia háború idejében igen gyakran tartatlak, jelentem meg és társaimmal együtt a’fölkiáltásokban részt is vettem; miből azonban senki nem fogja következtetni, hogy a’jog tudósoknak, theologusoknak is az országgyűlésben szavazati joguk legyen. — A’ fenérintett irományok tehát a’ követelt jogot olly annyira nemcsak be nem bizonyítják, hanem még annak bizonyságául szolgálnak, hogy nemcsak fölebb érdeklett panaszaikat és kivánataikat inkább magának a’ kormánynak elejébe terjesztették, és ahoz orvoslás végett folyamodtak, mintsem az országgyűléshez, mellyet csak törvényhozási, és az is csupán jövő esetekre nézve, nem pedig az ilélöi hatalom illet. Ennélfogva azon horvát országgyűlési jegyzőkönyvből előhozott czikkében, a’hol praelátusok, bárók, mágnások és nemesek közös szavazataik emliltetnek meg, a nemesek alatt csupán a’ báni meghívó-levelek által meghívottakat, és a' törvényhatóságok képviselőit kell érteni; minthogy a’ törvényhatóságok ottan nem is emlittelnek, mellyeket mégis 1800-dik évben az országgyűlésre képviselőik által meghívni már szokásban volt. A’ mi az országos ülésnek halasztása ellen telt óvást illeti: meg kell jegyezni, hogy valamint azon, az országgyűlési jegyzőkönyvben terjedelmesen kifejtett körülmények tekintetéből, a KK. és RR. conferentialis batárzala következtében, a’ báni meghívó-levelek által kitűzött országos ülések csak egy pillanatra történt felfüggesztését szükség parancsolta, úgy más részről a’bölcseség azt hozta magával, hogy a dolog
