1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 13. ülés
XIII- ülés Fő-RR. naplója. Junius 28-án 1843. 33 illorum nostro nectendum cst.“ — Kérdem én-minö crisis az, mellyel az iró gróf illy nyíltan emleget? mellynek T.irmezei neküzepette az orsz. gyűlést physical erőnek ’s katonai bátorságnak kellene támogatnia ? — Ezek olly elvek mélt.mcsseg Irant Fö-RR.! mellyeknek fenálllával az egyetértés soha föl nem éledhet; mert ezek magyarországtóli elszakadásra látszanak irányozva, holott az igazi horvátok csupán magyarországgali legszorosabb kapcsolatban vélik legfőbb boldogságukat elérhetni; ha tehát a’ mélt. Fö-RR. az ilyr factiónak képviselőit — kik ellen, mint egyének ellen, egyébiránt nincs semmi ellenvetésem — horvátország követeinek elfogadják: vegyék eszökbe, hogy ez által az ilyr nemzetiséget honosították meg; — ha pedig ezt teszik, vegyék ismét eszökbe, hogy az adriai tengertől a’ vaskapuig tíO.OOO-nél több fegyveres szláv létezik, hogy egész fölső Magyarország szlávokkal van tele,’s hogy két nemzetiség a’ magyar szent korona alatt virágzani ’s gyarapodni nem képes a’ nélkül, hogy egyik a’ másiknak sérelmére ne működjék; — ha pedig mindezekre figyelmezni nem akarnának, úgy valóban nem lesz nehéz kevés idő múltán a’ magyar nemzetiség enyésztét megjövendölni. — Nádor ö cs. kir. fensége: — Engedjék meg a’ méltóságos Fö-RR., hogy némellyekre, miket az előttem szóló gróf felhozott, észrevételeimet tegyem, csupán azon czélból, hogy hallgatásom oda ne magyaráztassék, mintha az előttem szóló urnák minden elveiben megegyeztem volna. A’ nélkül, hogy belebocsátkoznám magának a’ dolognak tárgyalásába, csak azon elvekre kívánok megjegyzést tenni, mellyek alkotmányunk egész öszvegét érdeklik; azt mondá ugyan az előttem szóló gróf: hogy a’törvényhatóságok követeinek igazolása egyedül az országgyűlés köréhez tartozik. Ha tekintem alkotmányunk alkatának összegét, municipáiitásaink, vármegyéink helyzetét és jogait, úgy vélem, hogy a’ gróf urnák ezen elve nem áll. A’ megyéknek autonómiája ugyan is, mellyelinstilutioink egyiklegföbbikének nézem, azon jogot hozza magával: hogy az, ki a’megyei RR. többsége által köveinek megválasztatik és törvényes credentionálissal ellátva van, az az országgyűlésen követnek ismertetik. Hogy a’ KK. és RR. értelme is ez volt, hogy régiidökre vissza ne menjünk, az utolsó országgyűlésnek példája is mutatja; miszerint tudják a’ mélt. Fö-RR.. hogy midőn Tolna megyében két párt volt, az egyik párt az első alkalomnál választott és az országgyűlésen megjelent követeket visszahiván, helyettük másokat küldött, ’s mihelyt azon újra küldött követek credentionalisokat elömulatták, mind a’ mel'ett, hogy kihágások történtek a’ választásnál, a’ KK. és RR. őket, mint követeket elfogadták. Ez mutatja, hogy a' törvényhozói test figyelemmel viseltetett a’ megyék autonómiája iránt, melly abban áll, hogy a’ választási és credentionális adhatási jog a’ megyét illeti. Ennélfogva az előttem szólott grófnak azon elvét, miszerint az igazolás és a’ credentionális vizsgálata az országgyűlés eleibe tartoznék, mint a' vmegyék autonómiáját csonkitőt, einem ismerhetem. A’ másik, miről az elöltem szólott gróf sokat beszélt, az ilyr mozgalom ; én a’ tárgyba méljebben bele ereszkedni nem akarok, hanem általánosan csak azt jegyzem meg, hogy ez azon események közé tartozik, mellyek hazánk javára eddig sem voltak, ’s ezután még kevesebbé lennének, ha legfelsőbb intézkedések ellenek nem történtek volna. Továbbá tapasztaltuk, hogy eddig honunk a’ közelebi időkig azon boldogságot élvezte, nnszerint ámbár több ’s különféle ajkú nemzetek ’s nemzetségek lakják azt, még is mindnyájan magyaroknak tartatlak; ha azonban az lörténendik, hogy az ország nemzetének illy különféle töredékei külön nemzetiséget követelnek, az eddig élvezett közboldogsága e’ hazának veszélyeztetni és megzavartatni fog. Nézzük Európát, és látni fogjuk, hogy iMy törekvések és mozgalmak nrlly zavarokat szültek. Én tehát azokhoz tartozom, kik azt hiszik, hogy az, ki magyar honban lakik, akármelly ajkú légyen is az, miután azon jogokkal, kiváltságokkal, ’s jótékonyságokkal él, mellyeket az ország nyújt, az magyar; itt mncs ilyr, nincs más nemzet, — mint magyar — (helyes); ismétlem, hogy honunk eddigi boldogsága 3Iagyarország különféle nemzeteinek egységében ’s öszvegében állott; ezen elvtől én jövendőben sem kívánok elállani, és annak ki attól elállani kíván, pártalója nem vagyok (hehes „éljen“ !). Mind a' felsőbb kormánynak, mind nekem kötelességem, hogy azon iparkodjunk, miszerint minden nyugtalanságok és mozgalmak megszüntessenek, ’s igy a’ hazának régi csende és boldogsága elérettessék, (hangos „éljen!“); midőn ezeket mondom, figyelmeztetem a’ méltóságos Fö-RRket a’ KK. és RR. üzenetére; mit mondanak ugyan a’ ts. KK. és RR.? azt: hogy az ihr mozgalmakra nézve fenlartják magoknak a’ további tárgyalást. E’ tekintetben vélekedésem szerint igazságok van a’ KK. és RRnek, mert a’ mostani tárgyalásban csak arról lehet szó, hogy a' turmezei nemesek panaszára tétessék e felírás ö Felségéhez vagy sem, nem pedig arról, hogy az ilyr mozgalmokra mi történjék; és igy miután ez az értelme a" KK. és RRnek, és miután mind azok, mellyek itt az ilyr mozgalmakba nézve mondathatnak, az egyességre nem vezetnek, hanem inkább elidegenülésf szülnek, fölszólítom a' méltóságos Fö-RRket, maradjanak azon az ösvényen, mellyet a" KK. és RR. üzenete élőnkbe tűz; és igy az ilyr mozgalmak iránti kérdést annak idejére halaszszák, midőn az a’ maga során elő fog vétetni. Búró Rauch:— Szomorú eseményeket idézett elő az ilyrismus Horvátországban; és aggodalommal tölt lelkem enyhülést nyert volna, ha a’ Is KK. és RR. a’ követválaszlási sérelmet az ilyrismussal egybekapcsolták volna 5 mert igy a’ tárgyat egész kiterjedésében előadva könnyű lelt volna bemutatni, hogy valamint azon vérengző tisztválasztás, úgy a’ kövelválasztás is az ilyrisnnis következménye; akkor könnyebben lehetett volna a’ bajon segíteni; akkor a’ gyomot nem csak sarjadékától, de gyökerestől kiirtani sükerülhetelt volna; — mivel azonban a’ ts. KK. és RR. üzenetükben kijlentik: ,-hogy e’ sielös tárgy iránt nézeteiket col lak ép kifejtve ’s különösen felírásba foglalta «’ királyi Felség eleibe felterjeszteni elhatározott szándékuk“, — ám legyen, majd előadom akkor azon veszedelmes tanokat és lázitó proclama'iókat, azon gúnydalokat, mellyek felsőbb helyen is roszaltatlak, és meg is tiltanak ; megmondom akkor: hogy az ilyrek azért hordanak sarukat és forradalmi vörös sapkákat, hogy forrongás esetében ilyr az ilyrt neöldökölje; hogy az ilyrek egy idegen zászlót ilyr czímmel éjszakán szenteltettek föl, és szinte éjjel éjfélkor szabad ég alatt kivont kardokkal arra, az 1536. 40—ik törvény czikkelly ellenére, melly törvényezikkely a hüllenségi bűn terhe alatt tiltja az öszvéesküvést, — mondám — azon törvény ellenére fölesküdtek; megmutatom, milly literalurát terjeszt az ilyr újságban az ismeretes, ’s mint hazánk egy igen derék tagja mondá, sze- Fö-Rendi Napló /. köt. 9 t
