1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 12. ülés
22 XII. iilés Fő-RR. naplója. Junius 27-én 1843. Előleg, serei- Gróf Majláth János: — Mivel reám lörtént a’ hivatkozás, véleményemet egyenesen ki fogom magyarázni. r.okéSiáíítÉn a catholicus papságot in concreto oily tökéletes birtokosnak tartom, mint akár melly birtokost Magy arországiba ponton-])a,i • és égyenkint szinte olly birtokosoknak tartom a’ jószágokat biró papiszemélyeket, mint akár melly majorátus, senioratus, vagy fideicommissum birtokost. Egyébiránt ragaszkodom a’ Csanádi püspök ö nagyinéllósága javaslatához. nudics József, bácsmegyei főispán: — Mit a’ Csanádi megyés püspök ö nagyméltósága, szokott bőtudománnyával felhozni méltózlatolt; hogy valamint minden tudománynak, mesterségnek, saját terminológiája van: úgy szükséges, hogy a’ törvényhozásnak is legyen, — nem hozom kétségbe; hanem, ha végig megyek az országgyűlési terminológián, úgy találom, hogy midőn ezen sérelem épen a’ maga születésében először terjesztetett föl mint előleges, nem azon alakban állott, mint most jelenleg áll; mert 1825 és 1830-ban úgy volt fölterjesztve „ad sistendam Episcopatuum capitulorum et ordinum beneficiatorum taxationem“; és igy itt csak a’ püspökségek, káptalanok voltak értve. Az 1832-iki országgyűlésen, mellyen ő nagyméltósága mint Káptalan, én pedig mint megyei követ a’ ts. KK. és RR. táblájánál voltam, azon bölcs előterjesztés nyomán változtatott meg a’szerkesztés, és tétettek ezen szavak : „hogy nem a’ püspökségek és káptalanok, hanem az országjavait használó személyek ne taksáltassanak“; és a’ ts. KK. és RR. elfogadták előadását: és igy méltán két országgyűlésből illy alakban menvén föl e’ tárgy, most is megmaradhat; ha azonban az egyházi rend birtokának biztosítását inkább eszközölné a’javaslat-módosítás, az ellen nincs ellenvetésem, hogy elfogadtassák. Nádor ő cs. hír. fensége: — ügy hiszem, azon észrevétel, melly itt a’ Csanádi püspök ö nagyméltósága által tétetett, csak stylaris észrevétel volt: miszerint nem kivántatott más, mint az, hogy sérelmek fölterjesztésében azon szavak tartassanak meg, mellyek eddig hosználtattak; igen messzire mennénk, ha ezen styláris észrevétel követ keztében. más tárgyra térnénk át (helyes); úgy hiszem, a’ méltóságos Fő-RR. megfogják üzenni a’ ts. KK. és RReknek, hogy e’ részben ugyan azon szavakkal éljenek, mellyekkel eddig éltek (helyes). — Aczél Antal, tornai főispán: — Még egy észrevételem volna ezen szakasznak azon kifejezésére „sőt érzékeny fájdalommal tapasztalják, hogy számtalan felírásokban felterjesztett okaik figyelembe épen nem vétettek.“ — Azt tartom, hogy ezt általánosan mondani még sem lehet, miután tudjuk, hogy a’számtalan felterjesztett sérelmekre majd minden országgyűlésen, ha nem is kedvező, de még is válasz jött (közfelkiáltás „maradjon“ !) — Nádor ő cs. k. föherczegsége: — Miután látom, hogy a1 többi méltóságos Fő-RR. azt kívánják, hogy maradjon a' szerkezet mint van, mehetünk a’ következő pontra, xn. és xiv. Olvasfalik a’ XII. és XIY-ik pont. pontok. Gróf Almássy Móricz: — Ezen czikknek végső szavaira nézve egy kis stylaris észrevételem van : miszerint az mondalik, hogy ,.biztosan elvárják a' KK. és Jill, ezen fejedelmi szó szentségétől azt, hogy e’részben ujabbi sérelem többé okoztalni nem fog.“ — Ezt kitenni egy felírásba, és mint egy előlegesen kimondani azt: mintha tehetségét feltenni tehetne, hogy sérelem ebben a’ tárgyban legfelsőbb helyről következhetnék, nem tartom egészen illendőnek, és azon tisztelettel megegyezőnek, mellyel ö Felsége iránt viseltetünk. Ennélfogva fölszólitandóknak vélem a' KK. és RRet, hogy ezen végső szavak hagyatnának ki (maradjon!). — Gróf Péilffy József: — Az illendőség elten itt a’ Is KK és RR. nem véttenek; hogy sérelmek történtek, azt mindnyájan tudjuk; "s igy ha kimondjuk azon reményünket: hogy nem fognak e’ féle sérelmek történni, — nem tudom mi illetlenséget foglal magában; azért maradjon a’ szerkezet (közfelkiáltás „maradjon“ !) — Részek iránti Nádor ö cs. k. föherczegsége: — Most föl fog vétetni a’ részek iránti felírás. — felirási 13V3S-int tárgyalása. Ennek következtében Széli Imre itélömester olvassa a’ felirási javaslatot a’ részek 1836—ik évi 21-ik t. ez. által rendelt visszacsatolása, és Kővár-Vidékének törvény ellenére ezen országgyűlésre megnem hivatása ügyében. — Gróf Teleky László: — Nekem e’részben csekély megjegyzésem van; sajnálom a’mélt. Fö-RRet, hogy mindazok, mellyek e’ tárgyban történtek, a' mélt. Fő-RIl. előtt nem állanak; mert ha azon adatok a‘ mélt. Fő-RR. és a’ ts. KK. és RR. előtt állanának, bizonyosan mind Magyarországra, mint Erdély és a'részekre nézve czélszeriibben rendelkezhetnénk, mint most rendelkezhetünk. Csudálkozom azon, hogy miután a’ dolognak különféle nehézségei vannak, — mert azon törvény, melly a1 részre hozatott, más országban hajtatik véghez, mellynek szinte alkotmánya ’s törvényhozó teste van, és azon törvények teljesítése egy cathegoriába soha sem teendő olly törvénynyel, melly csupán magára a’ törvényhozó országra alkottatott; — azon csudálkozom — mondom — hogy miután azon nehézségek előadása állal a’ kormány némi tekintetben magát abban legitimáltatná, hogy egy olly törvény mindjárt nem leljesiltelhetet; igaz, hogy mind azon adatok, mellyekre nekünk a' dologról ilélendöknek szükségünk van, élőnkbe nem adattak; de mindeneseire, miután én ezen országgyűlésnek tagja vagyok, ki szinte az erdélyi országgyűlésen is jelen voltam, kötetesnek érzem magamat a’ mélt. Fö-RRnek egy pár szóval előadni azt; mi e’ tekintetben megtörtént, az a’ hírlapok utján is tudatott: hogy ezen törvény előkerült az erdélyi országgyűlésen is, és akkor, a’mi igen természetes, az erdélyi RR. a’részek elidegenítése, és Magyarországhoz teendő visszakapcsollatása elten protestáltak; de egyszersmind kijelentették: mikint illő feltétel mellett Magyarországgal egyesülni nem idegenek. És a’ végeit, hogy az iránt terv dolgoztassák, egy országos választmány neveztetett, megkérvén Ö Felségét arra egyszersmind, hogy ezen lépéséről az erdélyi országgyűlésnek a’ magyarországi országgyűlést tudósítani méltózlassék. Ezek most hivatalosan nem állanak előttünk igy; de ha állanának, nem tehet, hogy a‘ partium tárgyalására nézve nagy befolyással nem volnának. Ezeknek előrebocsátása után, a" felírást elfogadom, és csupán ezen hozzáadást javaslanám, t. i. hol azt javasolják a’ ts RR.: hogy ő Felsége az országos választmánynak munkálatát közölje velünk, és annak eredményét, hozzátétessék az „kérjük ö Felségét, hogy azon lépésekről, mellyekol az erdélyi országgyűlés telt, úgy nem különben a' partium visszakapcsolódásának eredmé-
