1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 36. ülés
XXXVI. ülés Fö-RR. naplója. September 2-án 1843. 231 most igy melleslegesen eldönteni nem lehetne; és így — ha jól értem horvátországi bán ő nmltgának előadását, Magyarnyeir és többeknek , kik vele egy értelemben vannak: nmltgának nem vala czélzala, hogy illy értelemben tétessék a’ ^»"íírgy.íásV. nyilatkozat a' m. Fö-RR. izenelében; és a’ mélt. Fö-RRnek nincs észrevételük ezen 2-dik szakaszra nézve; úgy vélem tehát, hogy azt elfogadván — tovább mehetünk. Rudics József, bdcsmegyei főispán: — Magára a’ második §-ra észrevételem nincs; hanem csak azon egyet vagyok bátor nyíltan kijelenteni: hogy miután a’ törvényjavaslat szerkezete mellett gyámokok az izenetekben felhozatnak: a' múltkor is azon véleményben voltam, miként a' magyarnyelvi törvényjavaslatból a’ társországok nevezete azért maradjon ki, hogy azon név alatt itt e’Jielyen Magyarország neve alatta’társországokat érteni nem lehet; most midőn visszaküldik a’ ts. KK. és RR. a’ törvényjavaslatot, ránk fogják azt: mi nem vala érzésünk, t. i. mintha azért hagytuk volna ki a’ társországokat, mert Magyarország nevezete alatt a’ hozzá kapcsolt részek is értetnek; ha a’mélt. Fö-RR. megnyugosznak ezen izenetben, és csak általánosan érinteni óhajtják: hogy az országok viszonyaiba, és mi módoni állásába, és hogy ezen név alatt „Magyarország“ a’ kapcsolt részek is tartoznak e vagy sem? bocsátkozni nem akarnak: akkor szólásom nincsen és a’ határozatban megnyugszom. Gr. Cziráky János: — Cs. kir. Fenségednek kegyes kijelentésére, mellynél fogva ezen tárgy egyedül csak a’ magyarnyelv körül forog: óhajtottam volna, hogy egyedül csak minden pontjaiban azon izenelnek és törvényjavaslatnak a’ magyarnyelvre nézve volnának kiterjesztve a’ KK. és RRnek rendelkezései, nézetei és kivánatai; azonban épen a’ 2-ik §-ra nézve , miután a’ mélt. Fö-RR. abban megegyeztek: hogy e’ tétel „a’ kapcsolt részek“ kimaradjon. abból némelly következéseket huzni látszanak a’ KK. és RR.; mit világosan kimondván, mellyek Horvátországot illetik, szívesen elmellöznéin azt, és feledés fátyoléval borítanám, ha nem tudnám azt, hogy későbbi időkben, ha illyesek felelet nélkül és érintetlenül hagyatnak, azon következtetések vonattalnak, mellyek utóbb azon viszonyokra nézve káros visszahatással lehetnének. Ezen szempontbul, miután a’ KK. és RR. nem a’ magyarnyelv tárgyához, hanem annak körén túl terjeszkedtek ki, és a’ mélt. Fö-RR. észrevételeire viszont azon észrevételeket teszik, mellyek magának a’ dolognak helyzete és horvátországi lakosok iránti méltányosság viszont kíván: azoknálfogva kötelességemnek tartom — már azon kijelentéseknél fogva, mellyeket e’ tárgyban tettem, midőn az első tanácskozás tárgyává vált— egyenesen azokhoz járulni, mellyeket Pozsegamegye tisztelt főispánja nyilvánított, es gróf Apponyi György bővebben kifejtett. Gróf Sz-échen Antal: — Fenségednek intését követve véleményemet abban jelentem ki: hogy a’törvényjavaslatnak 2-ik §-ra nézve észrevételem nincs, és azt úgy, mint a’ KK. és RR. a’ törvényjavaslatban előadják, elfogadom; miután azonban azon indokok, mellyek a’ KK. és RR. izenetében előfordulnak, későbbi időkben a’ törvényjavaslatnak magyarázatára fordittatni szoktak, — és miután ezen okoskodásokat, mellyeket a’ KK. és RR. előadnak, magaméva nem tehetem: cs. kir. Fenségednek azon kijelentéséhez járulok, hogy az iránt horvátországi bán ö n. méltóságának indítványa alapján a’ m. Fö-RRnek különböző véleménye a’ KK. és RRnek kijelentessék. Gr. Teleky László: — Cs. kir. Fenségednek bölcs intését követvén — csupán csak ezen §-ról szóltam volna, mellyet én egész kiterjedésében elfogadok, hogyha cs. kir. Fenségednek intése után nem hallottam volna olly vádat, mintha a’ KK. és RR. ránk valamit fogni akartak volna. Kibékülésről, egyességröl, moderatiórul van most szó; ’s midőn most ez a’ közös czél, melly felé mindnyájan törekszünk: mondhatom, bizonyosan rósz utat választott magának az, ki a’ törvényhozói testnek egyik részéhez tartozván — a’ másikat ráfogással vádolja. Kik a’ telt. KK. és RR. ? a’ tek. KK. és RR. a’ hazát képviselik, mivel a’ KK. és RR. a’ hazának minden törvényhatóságai által választott képviselőkből állanak; igy tehát, ki a’ lek. KK. és RRet vádolja, az a’ hazát vádolja! — Annálinkább fáj pedig egy illy vád, midőn ez tökéletesen méltatlan; mert ha azon ülésen folyt tanácskozásokra — mellyeken e’ tárgy legelőbb került szőnyegre — szabad hivatkozni, sokan éltek akkor azon kifejezéssel, mikint Magyarország alatt tágasb értelemben Croatia is értetődik, — és ezen mostani tanácskozások folyama alatt maga a’ horvátországi bán ö n. méltósága is azt jelentette ki: mikint a’ magyar szent korona czím alatt Croátiát is érti; mit jelent pedig a’ szent korona ? mint korona: egyedül semmit sem; csak ágyjelent valamit: ha az ország értetik alatta; ki tehát azt mondja: hogy Horvátország a’ magyar szent koronának kiegészítő része , kimondja egyszersmind azt is: hogy Horvátország Magyarországnak kiegészítő része. Mi már azon itt előhozott aggodalmat illeti: hogy a’ tek. KK. és RR. állal használt kifejezés következtében valahogyan Horvátország municipalis jogaiban csonkulásne történjék, — szeretném tudni: ki akarna most Horvátországnak magyarországhozi viszonyaiban legkisebb változtatást is behozni ? — a’tek. KK. és RR. mindig — mint eddig is — a’ municipális jogoknak védői voltak: úgy ezentúl is maradnak mindenkor. A' felhozott aggodalomról tehát, mint valami nem létező dolgot tárgyazórul, most szó sem lehet; és pedig annyival kevesbbé, mivel magára a' §-ra nézve senkinek sincs észrevétele, és abban semmi aggodalmat okozható kifejezés elő nem fordul. Most még a’ „maradjon“-ról fenhangzott roszalás történt, melly egy tisztelt tagja által e’ mélt. főrendi táblának annyira roszaltatolt; én ha intést elfogadhatnék is némelly esetben, mástól, mint ezen tábla mélyen tisztelt elnökétől a' jelen esetben gróf Apponyi György argumentuma által, mellyet a’ „maradjon“ szóra előhozott, intése elfogadására nem birattathatnám; véleményem szerint az, mitöméit, előhozott, csak fél argumentum volt; mert igaz, van arról is szó: hogy tétessenek e észrevételek a’ KK. és RR. izenelére?; de arról is van szó: hogy maradjon e meg a KK. ésRRnek javaslata vagy sem?; annálfogva, ha a’ méllságos grófnak nyomosabb argumentuma nincs, az bennünket meggyőzni nem fog. — Ezek után még egyszer kijelentem: hogy a’ tek RR. javaslatát pártolom, ’s e’ szerint az általuk hozzánk küldött lörvényczikk 2-ik §-a maradjon meg. Aáilot ö cs kir. fensége: — Azokra, miket az előttem szólott gróf felhozott, több megjegyzéseim volnának, mellj ékből kitetszhetnék, hogy máskinl is vétethetnek azok miket felhozott, mint a’ milly értelemben vétettek a’ gróf úr által, de miután én magam voltam az, ki a’ mélt. Fö-RRet felszólítottam: hogy ezen fontos kérdésnek, melly a’ 58 *
