1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844
1843 / 11. ülés
XI. ülés Fö-RR. naplója. Junius 26-án 1843. 11 felírást az előbbi országgyűlésen történtekkel egy vonalba helyheztein lehelne, hivatkozni mernék az 1791 : 13-ikEtaieg. sérd. t. czikknek a’ kir. előadások elölegességét hizlositó rendeletére; kérdezni merném: talál tat ik e’hazánk jelen ál- ^adások'' lásában és a’ kormány eljárásában : mi a’ jnnctim eszméjének szigorú fentartását igazolhatja? — ;de, mint több más"?"*) “z.cnc_ előttem szóló érdemes tagjai ezen táblának, a jelen felírást az előbbi országgyűléseken történtekkel egy vonalba javaslatok tárhelyhezni nem tudván, abban a’ vélekedésben vagyok, hogy a’ mélt. Fö-RRnek a’ forma iránti észrevételöket el- ?yd*‘,sa' mellőzvén, azokat csak a’ dolog lényegére és azon elvekre szorítsák, mellyek eddig még országgyülésileg megállítva, vagy tárgyalva nincsenek; és ezért egész ki terjedésében pártolom mélt. gróf Apponyi György indítványát. B. Perényi László: — Én sem hallgathatom el azt: hogy igen óhajtottam volna, miszerint ezen felterjesztést más alakban küdötték volna által a’ tek. RR., és a’ köszönet ne lett volna keserítve panaszokkal; és ezen értelemben. hogy kívánatos lelt volna a’ felírásnak más alakja minden változási felszólítás nélkül, én ugyan nem látnék „non moramur“-t még akkor sem, ha bár ezen kijelentés magába az izenetbe is beigtallalnék. De tekintvén azon sok jót, mit a" kegy. kir. mostani előadásoknak teljesítéséből reményleni és várni lehet, és azon sok előzményeket és hoszszas időt, melly ezek teljesítésére kívántatik; — miután azt óhajtóm, hogy ezen reménylhetö sok jónak talpkövo nem csak ezen országgyűlésen, hanem, a’ mennyire lehet, minélelöbb is vettessék: annálfogva az illető felírást, formájára, alakjára nézve, minden változtatási felszólítás nélkül elfogadom. Személyes nézetem, minélfogva óhajtottam volna, hogy ezen felírás más alakban jutott volna hozzánk, több szempontokból indul ki: miket csak : zért is, hogy a’ naplóban előforduljanak, bátor vagyok előadni. Óhajtottam volna ezen felírásnak más alakját 1-ör: ugyan azon elsőbbségnél fogva, me"y a’ kk. előadásokat, valamint magának a' dolognak természete szerint, úgy a’ régibb Ulászlói és az újabb 1791—ik évi törvény szerint is illeti. — Óhajtottam volna 2-or: azon tiszteletnél fogva, mellyel az ország rendei mindig akkor is, midőn törvényhozói testületben vannak, Felséges urunk iránt tartoznak. — Óhajtottam volna 3-or: azon il'endöségnél fogva, mellyel társ társ iránt viseltetni tartozik; és a' mellyel a’ köszönetét nem szoktuk szemrehányással keseríteni.— Óhajtottam volna végtére a' mostani kk. előadásoknak foglalatjára és czéljára nézve is; mert ezen foglalatnak és czélnak egy édesebb köszönet felelt volna inkább meg. — Még azt kívánom csak hozzáadni: hogy a’mennyiben előfordulnának, vagy kifejlődnének a’ tárgyaltatás alatt ezen felterjesztésnek ollyan fő elvei, vagy alapjai, mellyeket a’ ni. Fö-RRnek meggyőződése el nem fogadhatna, azokhoz ugyan semmikép nem járulhatnék, mert a’mi a’ts. RRtöl átküldetvén, itt elfogadhatói, az országgyűlési végzés által magunkévá tétetik. — A’mennyiben pedig ollyan tárgyak fordulnának elő, mellyrek iránt az egyetértés a’ két tábla közölt még meg nem történt: azokat sem fogadhatnám el, mert maga a1 kk. előadásoknak elsőbbsége megkívánja azt, hogy ezen felírással uj tárgyak össze ne köttessenek; hanem csak ollyanok: a’ mikre nézve a’ fő-tábla már megegyezett. Végtére az egyes szakaszokra teendő észrevéleli jogot magamnak fentartom. Gyiirky Pál brassói főispán: — A’ midőn a’ kk. előadásokban az ország kivánatait majd nem összepontosulva lenni örömmel szemlélem; midőn felséges fejedelmünk, a’ nemzet igényeit méltányolva,a’józan haladásnak zászlóját kitűzni méltóztatott: óhajtóm, hogy e’ feliratban a' tek. KK. és RR. a’ nemzet hálás érze'meit, fiúi hű bizodalommal párosult köszönetét, minél elevenebben mindenekelőtt ábrázolták volna. Lennének nekem e’ felirat első czikke iránt más észrevételeim, mert épen oily szomorúan, mint a’ tek. KK. és RR. állítják hazánk jelen állapotját, nem képzelhetem, ’s azt hiszem, hogy az, békeideje alatt, kivált a’nemzetiség érdekében, jól elöhaladt;’s hogy jobban nem haladhatott, annak nem az az oka, hova talán irányozlatik, hanem fölleljük azt leginkább némellv kétséges értelmű institutióink eredményeiben, mellyeket a’ fokonkinl terjedő felvilágosodás győzhetetlen szikrái hoznak mindinkább meg inkább tisztára. Azonban szivemből óhajtván, hogy ezen alázatos köszönő felirat minélelöbb felterjesztethessék, — e’ tekintetből, ezeknek viszon-izenetben való megemlítése mellett, elállók észrevételeimtől;— annál is inkább, mivel forrón óhajtóm, hogy a’kk. előadásoknak czélszerü, a’ nemzet igényeihez irányzott, tárgyaltalása, és a’még hátralevő országos sérelmeknek gyökeres orvoslása által hazánk hova hamarébb virultabb jövendőjét elérhesse. — Gróf Zycliy Aladár (Alfred): — Ü szinte méltánylással fogadja a’ királyi előadásokat és pedig ép azért, mert a' mit látunk bennük, nem egyéb mint honunk java, nem egyéb mint annak jele: bogy ö Felsége sérelmeink ’s tömérdek bajaink orvoslásának szükségét érezi, azért a’ teendők sorát nem kívánnám elhalasztani. Tagadhatlan, méltóságos Fö-RR.! hogy kettő az ösvény, mellyet a'jelen országgyűlésen a’ különböző vélemények magoknak kitűzni látszanak: egyik sértett törvényeink helyreállítását; a’ másik a’ haladás jövendőjét foglalja magában; mind a' kettőt követni szent kötelességünk, és ezt méltán mondhatja velünk a’ haza és nemzet; meg is felelt ebbéli óhajtásának a' ts. KK. és RR. táblája: mert imé felírás által azon útat választotta magának, mellyen mind a’ kellő elérhető, és igy, felfogásom szerint, nem marad egyéb hátra, minta’ Fö-RR. táblájának szinte első lépésében olly útat tűzni ki magának, mellyen mind a’ kettő elövétessék; és igy nem lebet egy ebet tenni, mint a’ ts. KK. és RR. felirási javaslatát, modorára nézve is, elfogadni. Mi a’részleteket illeti: azokra nézve, midőn a’ felírás pontonkint felfog vétetni, teendem meg észevételeimet. B. Barkóczy László székes-fejérvári megyés püspök: — A’ mi öröm kifejézésébez tartozik a’ felírás foglalatában, az nem tükrözi vissza azon örömet, mellyet a’törvényhatóságok kifejteitek; ’s mellyet ezen országgyűlési képviselők, és magoka’ méltóságos Fö-RR. is, hasonlókép helyesellek akkor, midőn ö cs. kir. Felségéhez a kir. előadások általvételckor szerencsénk volt; mindazonáltal, miután ezen felirási javaslat csak ugyan foglal magiban hálaérzetet és örömet — nemtekinlvén azt, hogy jobb lelt volna e azt előre tenni, vagy a’ közepébe, vagy pedig hátúi, mint az foglaltatik? — arra nézve semmi észrevételt nem teszek, és a’ tartalomra nézve is tökéletesen megegyezem abban, a’ mit Lipló megye főispánja Majthényi Antal kifejezett, — ’se’ részben ragaszko-3 *
