1843-1844 Főrendi Napló 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Koronás királyától szabad királyi Pozsony városában 1843-dik évi május 14-kén rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1843-1844

1843 / 11. ülés

XI. ülés Fö-RR. naplója. Junius 26-án 1843. 9 pán azon óhajtást fejezem ki: hogy a' ts. KK.ésRR. azon helyen, hol az 1791 : 13 t. czikkre hivatkoznak, szorul Előleg, serei, szóra a’ törvénynek szavaival élnének; mert, úgy hiszem, ebhen senki kételkedni nem fog, hogy midőn törvény-es re hivatkozunk, a’ törvénynek szavaival élés teljes mértékben kötelességünk; ’s óhajtóm azt is: hogy a’ záradékok, hü másolatjai legyenek az eredetieknek. Végre óhajtóm: hogy miután a’ kir. előadásoknak minden pontja elöso-javaslatok tár­­roltatik, az utolsó 8-ik pont is meg emliltessék; mert fizetésről lévén abban szó, megvallom, hallgatással azt égé- pyalas1” szén elmellőzni, a’ nemzet dicsőségével megegyeztelni, nem tudóin. Egyébiránt az egész föliralnak, mint fekszik, hova hamarébbi felterjesztését annál fogva is szívemből óhajtóm: mert erős meggyőződésem az is, hogy, kivált­képen jelen helyzetünkben, mi hazafiak, kik megvagyunk a’ törvényhozásra híva, mennyire lehetünk a’ haza bol­dogságának legnagyobb factorai. Gróf Cziráhy János: — Három részre osztom a’jelen tanácskozás alá került fölirási javaslatot: az első része magában foglalja, bevezetésül, hazánk jelen állapotának rajzát; a’második a’kk. előadások egyes pontjaira vá­laszol; a‘ harmadikban a’ sérelmek orvoslása sürgettetek, és a’nemzetnek több kivánatai érintetnek, mellyek egyébiránt a’ felírás első részében, majd nem kizárólag, ’s a’második részben, gyakorta beszöve, jelennek meg. Mennyire legyen ezen felosztás, ’s ennek következtében, a’részleteknek szerkezete, úgy szintén a’felírásnak alakja, kielégítő, vagy miilyen vitatkozás alá bocsátható: ez egyéni felfogástól függ. Én ezen felírásban nem azt szeretem annyira tekinteni, hogy mikint, hanem hogy mi mondatik? Azért magára a’ feliratnak szerkezetére nézve észrevételeket lenni — mert azokat tenni lehetne — ez alkalommal nem kívánok, miután ez úgy is csak meddő polémiára, ’s gyümölcsléién pennaharezra vinné ezen táblát. Olt, hol az elveknek alapossága vagy alaptalansága talpra esett okokkali bebizonyítása nyújthat egyedüli üdvös irányt ezen országgyűlési tanácskozásnak, csak azokra szorítom észrevételemet; ’s ha a' mlgos Fö-RR. által ezen felirási javaslat egyedül csak azon hálaérzelmeknek, és köszöneteknek nyilvánítására szerkeztetni határoztatott volna, mellyek a’kk. előadásokban visszatükrözött haza forró óhajtásait, mellyek nem csak minden igaz hazafi kebelében, hanem a’ megyék tanács tereméiben is élénk viszhangra találtak; vagy ha itt illy elvek fejtegetése fordulna elő, mellyekre nézve még mind a’ két tábla között megegyezés nincsen, és ezek olly alakban foglaltatnának, hogy azokra nézve a’ méllóságos Fö-RR. kezei már mintegy előre le­kötve volnának a' tanácskozásra nézve: akkor igen is tenném azon észrevételeket, mellyeket megtenni, magának ezen elsorolt eszméknek sajátsága, okvetlen megkívánna ’s mellyeket elhallgatni sem tanácsosnak, sem e’főrendi tábla méltóságával, ’s független állásával megegyeztethetönek nem találnám; de én ezen felirási javaslatban ezen három elörebocsátott részleteket figyelemmel taglalván, úgy tekintem az országosan összegyűlt RR. nézeteit, miszerint né­mileg utánozni akarták a’ külországok példáját: hogy valamint ott thrón-beszédekre választ adnak, úgy az azokkal ugyanazonosított k. előadásokra választ foglalnak magokban, ’s abban egyszersmind érintetnek az ország kivánatai; és a’ nemzet sérelmei orvoslásának eszközlése ohajtatik. Ezen szempontból kiindulva, nem tagadhatni, hogy ezen mo­­dorbani felterjesztés sajátlagos és uj; ’s mennyire felelt légyen meg ez ulánozás? — szerencsésen e vagy sem!? más kérdés. — De nem találom azt ellentétben az 1791: 13 törvény czikk rendeletével. Ugyan is a’ k. előadásoknak pontjai részint tárgyalás alá kerültek, részint pedig a’felírásban úgy érintetnek, hogy, egyet kivéve, a’tek. KK. és RR. azoknak tárgyalására való készségüket kijelentik; e’mellett pedig a’törvény világos rendeletének, melly a’sé­relmek orvoslását sürgeti, egyszersmind elégtételt akarnak szerezni. Azért, miután a’ felírásnak formájára nézve az az észrevételem, hogy cs. k. Föherczegségednek, méllóságos Fö-RRnek azon kizáró sajátságos jogukat, mellyek nél fogva az elvekre nézve észrevételt tehetnek akkor, midőn azok a’ tanácskozás nyomán külön ponfonkint sző­nyegre kerületűinek, biztosítva találom. — Bátor tehát szívem sugallatát követve, kevesebb ideig tartózkodva a’ sérelmek festésénél, a’ k. előadások iránti örömemet élénkebben rajzoltam volna; bátor, ha már kellett hazánk je­lenének egy borús színekkel festett képet a' felséges trón elébe bocsátani, egyéb árnyék oldalai mellett azon hibá­kat is megérinteni, ’s hü ecsettel előadni kívánnám: miknek eredete bennünk rejlik, például: a’ municipiumoknak a’ törvények végrehajtása körüli hanyagsága; és a’ törvényes rendeletek teljesítésében vétkes egykedvűségek; úgy szinte a’ sérelmeket nem szanaszét, hanem egybevéve javasolltam volna aképen felterjeszteni, hogy két részre fel­osztva a’ felírás, az egyik szólana a’ k. előadásokról kizárólag; a’ másik a’ sérelmeket különválva taglalná. Ezen igénytelen észrevételeimnek tehát nem nagyobb fontosságot, mint puszta egyéni véleményt tulajdonítván, miután tö­kéletesen megvagyok győződve, hogy e’ részben a’ méltóságos Fö-RR. azon joga tökéletesen biztosítva van, hogy a' megpendített eszmékre önnön törvényes meggyőződésükön alapuló észrevételeiket megtehetik annak idejében, az illy alakbani felterjesztésben megnyugszom ezen hozzátétellel: hogy midőn az pontonkint fog tárgyaltaim, észre­vételeimet annak egyes pontjainak érdemeire előadhassam. Ifjú gr. Apponyi György: — Mellőzöm a’ felirati javaslatnak érdemét, és csak annak alakjához szólok. — El nem hallgathatom: hogy azon feliratnak alkotása érzetemmel öszve nem fér —és hogy meg gyözödésem szerint meg nem felel azon lelkesedésnek, — melly még csak 5 hét előtt ellenállhatatlan hálás örömérzetre ragadá el a’ hon­polgárait, és egy szép jövendőnek kezdetét ünnepelte. Valóban azon öröm napon, midőn a’ kir. előadások által a’ nemzet előmenetelére és boldogságára irányzott atyai gondoskodását és kegyes szándokát nyilvánította ö Felsége urunk Fejedelmünk: a’ nemzet élénken érzé az előmenetel szükségét, és minél inkább fejlődött ki az értelmesség, és silány állásunk öntudata, annál sürgetőbbek valának a’ kivánatok, a’jobb és erősebb létutáni vágy; és midőn illy érzelmek között megkezdette haladási pályáját, szomorú események — és gyászos történetek akadályoztatni látszanak, és reménydús kebleinket aggodalmak töltöttékel. Ekkor hű nemzetéhez fordult alkotmányos Fejedel­münk, és a’ haladás zászlóját maga tűzte ki, erős és hathatós felhívásával ’s a’ nemzetet uj törekvésre és élénk mozgalmakra szólilá föl! — Azt mondják a’ ts. KK. és RR.: hogy ö Felsége kir. előadásaiban a' nemzetnek leg­­nagyobb kivánataival találkozik : ezt méltán mondhatják a’ méltóságos Fö-RR. is; mert a' kir. előadásokban . min- Fö-Rendi Napló I. kot. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom