1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 143. országos ülés
ában keresi a* «állományát szerető Magyar ezen szavakat: „sicut ros ipsi conquievistis?“— Tagadhatatlan ezekből, hogy a’ concertatio alatt némellykor káros kifejezések tsuszhatnak be, némellykor pedig hasznos kifejezések maradhatnak ki— de a’ mint felebb megmutatta, szüksége sem lévén a’ concertatiónak, Megyéje részéről a’ concertatiónak tökélletes kihagyására voksol. Fráter Pál Nógrád, Fuschó József Arad, Dubravitzky Simon Pest, Klauzál Gábor Csongrád, Horváth Antal Békés, Petócz György Pozsony Vármegyék Követei a’ concertatio ellen nyilatkozván. Komárom Vármegye Követe (Pázmándy Dienes): Ha ollyan concertatiónak további feutartásáról volna a’ szó, mint a’ millyen az utolsó Diaeta előtti időkben tartatott, midőn a’ királyi Válaszoknak és országgyűlési Felírásainak több szakaszai vagy kihagyattak, vagy megváltoztattak, akkor ő sem lehetne pártfogója az úgy nevezett concertatiónak, de a’ RRnek mostani Izenetekben egészen más alakba tűnik elő a’ Cancellariánáli értekezés, mert most meg van úgy kötve a’ Küldöttség, hogy'nem csak semmi változtatást nem tehet a’ felterjesztett törvényjavallatokban, hanem meg sem egyezhet abban, ha a’ Cancellaría által tevődne is; hanem köteles minden legkisebb szónak betéteiét a’ Rendeknek még akkor is bejelenteni, ba az szükségessé válnáis, és igy e’ szerintezen egyeskedésnek egyéb czélja nem lehet, mint az, hogy némelly talán legcsekélyebb változásoknak nem a’ rendes hosszabb Repraesentatio és kir. Válasz útján, hanem a’Rendek eleibe lehető juttatása, illy értelemben, és feltétel alatt nem tartja megvetőnek a’ cancellariai értekezést. Soprony Vármegye Követe {Hogyeszi Pál) a’ concertatio megszüntetésre szavazott. Ung Varmegye Követe {Bernáth Zsigmond): Úgy vélekedett, hogy a’ régi formában a’ concertatio még inkább czélerányos volt, azért ő igy, a’ mint most szokásban vau, hogy a’ Küldöttség postává degredáltassék, még inkább nem akarja. Hasonló értelemben voltak: Lipornyitzky Vilmos Bars, Perezel István Tolna, és llertelendy Miksa Torontói Vármegyék Követei. Pulóczy László Borsod, Szentpályi László Ugocsa, és Szentmiklósy Viktor Gömör Vármegyék Követei az Izenetre szavazván; az mégis állapíttatott. Ezek után Az Elölülő kijelentette, hogy délutáni hatodfél órakor elegyes Élés leend, arra a: Karokat meghívta. Délutáni hatodfél órakor a’ Főrendek palotájában öszvegyülvén az országos Rendek Az Elölülő Nádorispány Ő cs. kir. Főherczegsége tulajdon ítélőmestere Szögyényi László által felolvastatta a’ katonai kihágások eránt szólló Felírást és törvényjavallatot, az után a’ váltótörvényjavallatot, és azt késérő Felirást, mellyek az országos Irományok között a’ 351ik és 352ik számok alatt olvashatók. Mind ezek O cs. kir. Főherczegsége Nádorispány Úr által aláíratván, az Ítélőmester által megpecsételtelek , azzal a’ mai Ülésnek vége lett. ' 1 CXL1I. Országos Ülés. — Ajrrilis 30-kún 1840. CXLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS Május 1-jén 1840. mind a’ két Táblánál tartatott. i Tárgya: a’ kir. Előadások első pontja — az Adó— a’ görög nem egyesültek vallásos Sérelmei — némelly pótolólag beadott sérelmek — Márton József megjutalmaztatása — marha dög eránti Javallat — nép Nevelés — és mű egyetemi intézet Felállítása. Az Ülés kezdetén az Elölülő Ő cs. kir Főherczegsége nevében a’ Rendeket elegyes Ülésre meghívta, Öszvejövén a’ főrendi teremben az országosan egybegyült Karok és Rendek 0 cs. kir. Főherczegsége a Nádor imigy nyilatkozott: „Kötelességemnek tartom Felséges Fejedelmünk kegyessének és kegyelmességének új bizonyságát a’ Méltóságos fő- és a’ Tekintetes Karoknak és Rendeknek tudtára adni: A’ mi legkegyelmesebb Urunk folyó esztendő Szent György hava 29kén kiadott
