1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 96. országos ülés
204 XCVI. Országos Ülés — Február. 28-háti. 1840. •arországban a’ fő termék a’ gabona, ennek szállítása a külső Országokba legnagyobb figyelmet érdemel, mert ez által a nemzeti kincs növekedhet, eztet legjobban az Duna bal parti vas “i án clt;rl,i Jehetne, mert a rendkívüli élénk gabona szállítása déli Magyarországból; és Banátí,l\ Gyúrón és Mosonyon keresztül menne, így a' kereskedésnek vonala, és a' Német Statusokkal sok oldalú öszveköttetés ez által a századok óllá megszokott utón biztosittatik, és azon kívül tenccrmellékbeli tartományokba könnyítetik, ügy szinte a termék kereskedést Horvát és olcsóbban juthatnak és vitethetnek Morva, Silesia, és Cseh-Országokba, azt válaszolja a’ Szálló, hogy ő ezen véleményt nem osztja, mert addig, míg mink csak azon törekedni fogunk hogy a' gyapjú és más egyéb fő belföldi termesztmények, a’ mellyeket hazánkba az ipar áltaV készítményekre és gyárműre fordítani lehetne, külső Országokba szállitassanak, addig valóban semmi tökélletes virágzását és boldogságát Magyarországnak nem várhatjuk, — hanem inkább azon kellene igyekeznünk, hogy gyárok hazánkba létezzenek, és a’ termesztmények készítmény ekre fordítassanak, és csak igy mint készítmények vaspályán külső Országokba vitessenek, ki, mert csak illy módon a’ nemzeti kincs voltaképen növekedhet, azon kívül. Érdemel azon körülmény is nagy tekintetet, hogy a’ vaspálja épületek az ugynevevett (Bahnhöft) ollyan helyeken ar hol minden zeszedelemtől miudenkor mentve vrnnak helyheztessenek, mert milliónyi értékű portékákat kell reá bízni; De mi módon lehessen ez a’ bal parti pályán, melly nyári időben is vizáradásnak gy akran kitéve vagyon, elérni ? miképpen a’ szezencsétlenséget szenvedő utazókon ottan segíteni 'I Mi módon a’ körülfekvő helységek között a’ szükséges közlekedést f'cntartani ? váljon nem lesz e’ tanácsosabb a1 Duna jobb parti pályát, melly illy veszélytől mentve pjTwriMtT'l’van választani? — Végtére hogy a’ Duna bal partyán felállítandó vas pálya által az álló hídjö- Uuna ,^ai partive{íeJrne tetemesen csonkitatna, az kétséget nem szenved, és igen sajnos volna ha az álló híd hazánkban a’ legelső nemzeti intézet a’ viz áradásnak kitett vas paly a miatt feláldoztatnék, és igy az Ország anya Városának, melly a' Török iszonyú elnyomása alatt mis fél száz esztendeig sóhajtozott, és mellynek szomorú, és gyászos nyoma még most is mindenkinek szembetűnik, legszebb reménységei, mellyek az álló híd és a Duna jobb parti vas pálya tekintetébül ezen fő Városnak egyszer valahára elérhetendö emelkedésére nézve lakossai fogékony keblüket legnagyobb búzgosággal táplálták jövendőre nézve is enyészetre kárhoztatnának. — Ezen előhozott okoknál fogva ismételve kéri a’ szólló a’ KK. ’s RR. méltoztatnának a’ Duna jobb parti vas pálya részére az elsőbbséget elhatározni, ha pediglen ezen kérése el nem fogadtatna, arra az esetre a’KK. ’s RR-et felszóllítja, hogy minek dőtte ezen kérdés alatt lévő kívánatra országos végzés hozodna, méltóztassanak aztat kegyesen elhatározni, hogy mind a’ két vállalkozó társáság adatait a’ két pályára nézve bölcs belátás visgálat, és hozandó határozat végett a" KK. 's RR-nek alá terjessze. — Tolna Vármegye Követe (Bezerédy István): Ha kétség marad fen váljon helyes rendszert v álasztott e’az 1S32/6: Országgyűlése, a midőn a’ vasút és viz csatorna vállalatokra nézve a’ már mondott kisajásitó törvény t átaljánosan hozta — és nem követte p. o. az Angol rendszert, hol minden egyes vállalatra nézve külön törvényt hoznak ? — igazolja bizony osan e részben legalább hazánkra tekintve — azon Országgyűlésnek tactusát, mind az mit a‘ mai tanácskozás tárgyára nézve már is, és csak áz Országgyűlésének körében látni, tapasztalni lehetett; mert csak ezután is Ítélve, nagyon bajos volna, és alkalmasint nem kívánatos következéseket szülne a hazában, ha az Országgyűlésén kellene minden egyes vállalat felett in concreto rendelkezni, és a’ megyei vidéki való, vagy vélt érdekeket kívánságokat sympathiákat, antipathiakat e’keljen vitára költeni fel egymás ellen, és a’ midőn ellentétbe vannak, vagy csak a’ vélekedés teszi is ellentétbe, közöttök bíráskodni, megkeserítni bizonyosan a’ hazánk jelen állapotában magát az illy vállalatoknak gyümölcsét. — De ezen eset hazánkban nincs — mi nálunk nem az Angol Special bill systhema, hanem általjános törvény áll, melly nél fogva, és mellynek értelmében mindenki vállalatot foghat fel, a5 nélkül, hogy'a’ Törvényhozáshoz folyamodnia keljen. A’Kormány pedig fel van hatalmazva, hogy ama törvény szerint a’ vállalatok létre hozhatására nézve rendelkezzen, és eszközlődjék. így' állváu a’ dolog kérdi a* Szólló vallyon czélünk e' most rögtön megváltoztatni az 1832-ki törvényt — és az átaljánosról a' Special bill sy'sthemára menni által, a nélkül hogy a mellett csak a’ próbát vártuk volna el? és tekintet nélkül hadjuk e’az lS3G-ban elismert indító okokat, sőt ezen Országgy űlésének tapasztalását, mellyek egy formán hazáukban legalább provincialis állapotunknál fogva az átalános rendszert ajánlják. Pedig az a kérdés mellyról határozni kell, meet ha a’ Posonyi kivánatot elfogadják, a’ külön törvény rendszerre viszük
