1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 89. országos ülés
113 Bihari Követ (Beöthy Ödön): Éppen a’ Treuchiui Követnek a’ keresés módjából tett ellenvetésére megmutatja gyakorlatilag, hogy a’ kerületi végzés jó — egy Trenchin Vármegye capitulatioját kiadott magát újra reangagirozni akarván, a’ Kormánytól kap 12 ft; ellenben ha a’ kerületi szerkezet megmarad, akkoron ugyan azon ember Megyéjébe visszajővén, egy jó birtokú jobbágy által fia helyett fog állítatni, 's illy esetben bizonnyára többet fog kapui, a’ kereset módjára tekintve is tehát jobb a’ kerületi Izeuet a’ magokat reangagirozni akarókra, ellenben pedig állanak Zalai Követ okai is, azon fogva ő a’ szerkezet megmaradását kívánja. Zólyomi Követ (Benyiczky Ágoston): Igaz az, hogy egy nemes ember, ha egyébkép arra való, beállhat katonának a’ mikor nekie tetszik, ’s akármelly helyen ő segődhetik katonának, akár egy egész helységért, akár egyes személyekért, ezt pedig teheti, mivel ő egy kiváltságos szabad személy, eztet eló'rebocsátván, kérdi már most a’ Rendeket, valljon egy katona, a’ ki becsületesen kiszolgálta capitulationalis idejét, ’s már is szabályos rendszer szerént elbocsáttatott szabad személy e’ vagy nem? ha szabad, mit tagadni nem lehet, mert ő ezen szabad kiváltságos szolgálatja által elnyerte ’s megérdemlette, ’s ebben hasonló a’ nemeshez, a’ kit senkinek bizonyosan nem jön eszébe, ha katonáskodni kivárnia a’helyek, személyek, avagy Törvényhatóságokra, mellyekért katonáskodni köteles légyen, korlátozni, igy tehát a’ kiszolgált 's elbocsátott katonát is, ha magát reangagiroztatni kívánja, igazság szerént személyre nézve nem lehet korlátozni, ’s azért az Elölülőnek azon szakaszra tett észrevételét pártolja. A’ többség azonban a’ szerkezet mellett lévén, olvastattak a’ lüdik, Ildik és 12dik szakaszok, mellyekre nem tétetvén semmi észrevétel, meghagyattak. Zalai Követ (Deák Ferencz): Szoros utasításánál fogva a’ Küldői a’ circulatio kérdését úgy mint az I830ban kiváutatott jelenleg is mint uélkülezhetetleu feltételt kívánják beiktatni, melly indítványát a’ szállónak Bihari Követ (Beöthy Ödön) pártolja. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Azon hozzáadással szinte pártolja a’ Zalai indítványát, hogy feltételül az ujonczok ajánlásához még az is tétessék, hogy a’ magyar ezredek a’ hazában tanyáztassanak. Továbbá Szabolcsi Követ (Zoltán János), Unglii Követ (Bernáth Zsigmond), Békési Követ (Venkheim Béla), Tolnai Követ (Bezerédy István): A’ Zalai indítványt azon hozzáadással, hogy a’ katonai élelmezés tárgyában még ezen Országgyűlésen törvény alkottasson, szinte az ajánláshoz feltételül tétessen, pártolja. Vasi Követ (Zarka János): Megyéje részéről az ujonczok ajánlatához még következendőket kivan mint feltételeket iktatni: lször hogy a’ katonai élelmezés tárgyában kiküldött országos választmányi rendszeres munkálat legalább fő elveire nézve még a’jelen Országgyűlésen megalapíttassék. 2szor Hogy a’ magyar hadseregben annak legalább y2 része magyar születésű és magyar nyelven beszéllő tisztekből álljon; a’ mi az 1792: 9dik és 1807: lső törvényczikkely rendeletéből önként következik. Uszor A’ mit a’ koronázás előtti 1608: 2dik törvényczikkelyek, 1655: 19dik és más számos hazai törvények sürgetnek, hogy az idegen katonaság az országból kivittessék, és a’ magyar behozattassék. 4szer Hogy a’ magyar katonaság szükségei magyarországi készítményekkel láttassanak el. — Végre a’ Zalai indítvány értelmében szóllottak még: Komárom Vármegye Követe (Ghyczy Ráfael), Honti Követ (Sembery Imre) , Nógrádi Követ (Fráter Pál), Bereghi Követ (Lányai László), Gömöri Követ {Szentiványi Károly), Bartfa Városa Követe {Fabry István), Hevesi Követ {Papszász Lajos), Borsodi Követ {Palóczy László), Csanádi Követ (Biró Imre): Szinte azt pártolván, az indítvány azonban többséget nem nyervén. Az Elölülő a’ szerkezet mellett a’ többséget kimondá, és a’ messzebb terjedő idő tekintetéből is a’ katona állításról szólló utasítás felvételét holnapi napra hallasztváo, az Ülést eloszlatta. LXXXIX. Országos Ülés. — Február 20-kán 1840. H # i Jegyző Könyv II. Darab. 29
