1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 66. országos ülés - 1940 / 67. országos ülés
LX VII. Or szó (fos (jies. — Január 3-kán 1840. 33 mellyek az atya és gyermekek közötti viszonyokból vétettek, némelly előtte szóllók által, és nem A’johjbigyokörötart attól, hogy a' kérdésben forgó szabad rendelkezés az atya és gyermekek között a’ természet- ° ° “eir*" nek erős kötelékeit feloldozza, ’s az atya gyermekét, bár melly méltatlan ellene boszús indulatoskodástól vezéreltetve javaiból kirekeszti, mert ha csak ugyan van eset, mellyben az atya gyermekén buszút állhat, vagy egyiket a’ másik felett boldogítani akarja, van az illyen atyának minden szabad rendelkezési hatalom nélkül is, örökössét tenkre jutatni elegendő mód és eszköz hatalmában, többek között a’ reá szállott vagyonnak elpazarlása vagy büntelen megemésztése, úgy a’ tunya élet, melly által nem csak szaporítja javait, hanem azt is eszközölheti, hogy örökösi nem javakban, hanem sok terhekben lennének inkább kéntelenek részesülni és örökösödui. Mellyhez hasonló több nézetekből indulva ki, a’ Küldöttség szerkezetében kiteU mód szerint a’jobbágyoknak megadandó szabad rendelkezésre szavaz. Nógrádi Követ (Fráter Pál): Miután a’ jobbágy az előbbi szakasz rendeleténél fogva szerzőnek kimondatott, nem lehet szándéka a’ Rendeknek az úrbéri telkekbe az ősiséget behozni, hiba tehát ezen felolvasott 3dik szakasz szerkezete, melly is ha niegállana azon esetben a’ felső részekben a’ jobbágyok végképen elpusztulnának, mert felső vidékében hazánknak a’ föld nem jövedelmezvén, a’ földmivelés mellett kereskedéssel is keresi kenyerét a’ jobbágy, ha tehát a’ kerületi szerkezet megmarad, azon esetre ha több gyermekei volnának is az apának, elmennek inkább kereskedést űzni, mint odahaza a’ földet mivelnék, — Zala és Tolna okainál fogva is tehát elfogadja a’ Választmány javallatát. Csanádi Követ (Bíró Imre): Küldői az ősiséget inkább korlátozni, mintsem kiterjeszteni kívánván , szinte a' választmányi javallat mellett szavazott. Borsodi Követ (Palóczy László): A’ nemesi birtokban való ősiség alapja a’ feudum — a’ jobbágyi vagyonba pedig a’ soha sem volt, sőt a’ jobbágyoknál, még a’ királyi városokban is a’ birtok mint ingó, ’s nem ingatlan, ’s e’ szerént tehát a’ kerületi szerkeztetésnek semmi alapja sintsen, — azonban ha az meghagyatnék, még igen is káros volna és csak a’ tehetősebbeknek használna, kik az osztozó testvéreket kifizethetnék, ez azonban a’ nemzeti szorgalom ’s iparra minő kárral járna, Zala igen is bölcsen előadta, de ezen kerületi szerkeztetés az erkölcstelenséget is előmozdítaná, mert mihelyest tudná a’gyermek, hogy apja őt az örökösödésből ki nem rekesztheti, elbizná magát, adósságokat tenne, ’s gyakran megesne, hogy a’ testvérekkel zsidó is osztozna, — ő tehát részéről is a’ választmányi javallathoz áll. Szepesi Követ (Mattyasovszky Boldizsár): Küldői ugyan a’ nemesi javakban az ősiséget fentartani kívánják, ’s e’ végből a’ kerületi végzést ő is pártolta, — Zalának és Tolnának okai azonban őt is meggyőzték, hogy ezen rendelkezés kivált a’ felső vidékekre káros lenne, *s azért részéről is a’ választmányi javallathoz áll. Gömöri Követ (Szentiványi Károly): Hazánk a’ természet mind azon adományaival dicsekedhetik, mellyek megkívántainak arra, hogy nagy légyen, azonban még is elmaradt ’s elaljasodott, — minek oka a’ hibás törvények és főképen az ősiség, melly a’ nemesi vagyont nyomja, — azt a’ szerencsétlenséget a’jobbágyi birtokba behozni nem akarván, pártolja a’ választmányi javallatot. Bácsi Követ (Odry Jrfsef): Zalai Követ bölcsen adta elő, hogy ha a’ kerületi szerkezet meghagyatik, azon esetben ha osztályra kerül a’ dolog, a’ telkek mindenkor idegenekre fognak szállani, minek nem csak a’ nemzeti ipar és szorgalomra nagyon káros befolyása leend, de a’ földesúri jövedelmet is csonkítani fogja, egyszersmind pedig az erkölcsiséget nagyon veszedelmezteteudi, mert a’ fiú nem várhatván jutalmát apjától, legnagyobb Ínségében is elhagyandja — ezen okoknál fogva tehát, de azon fogva is, hogy az uj szokás volna, a’ választmányi javallathoz járul. Yerőczei Követ (Gróf Pejacsevich János): Szinte a’ Zalai és Tolnai Követek okainál fogva a’ választmányi javallatot pártolta. Sopron \ ármegye Követe (Nayy Pál): Őt a’ felhozott eddigi okok meg nem győzhették, mert valamint az egy, úgy a’ más részre is állanak példák, ’s az előtte szállóknak csak azon példával felel, hogy ha az apa szabadon rendelkezhetik, meg fog történni, mert ez megtörténik a’ miveltebb és a" neveltebbeknél is, minél inkább pedig a’ ki a’ nevelés hiányával vagyon, hogy egy fiát szerfelett szeretvén, a’ többiek ellen igazságtalan lészen, — de még a’ nemzeti ipar előmozdítása tekintetéből sem áll az előtte szóllók véleménye, mert ha az apa tudandja, hogy ősi vagyona egyformán osztódik fel a’ fijjii között, akkor bizonyára szeretett fia kedvéért, hogy csak valamit gazdálkodhassék, jobban fog iparkodni, — azonban mivel az ősiségnek nem barátja, ’s azt inkább gyengíteni, mint erősíteni kívánja, elfogadja a’ Választmány javallatát. Thuróczi Követ (Juslh József): Mint a’kerületekben is kijelentette, ő a’választmányi javallat mellett szavazott, akkor is, ’s azt kívánja elfogadtatni most is, — nem mellőzheti azonban el azon észrevételekre felelni, mintha ezen tárgy a’ nemesi ősiséggel kapcsolatban volna, ő ezen állítást Jeyyzö Könyv II. Darab. 9
