1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 146. országos ülés

nak nincsenek szobrai, egyet kivéve, bár mennyire óhajtják is, hogy a’ nemzetben a’ szobrászat A' Demzert iránti genius felébredjen, a’jelen Izeuetet még sem pártolhatja. Igaz, hogy a’ nemzetnek a’ miivé-áiűunTM­’"obri székét pártolni kell, de azoknak segedelemmel csak akkor tartozik, hogy ha élemedett koruk •*,u°“ul*rel­­miatt elégtelenek magokuak élelmet keresni; — egyéberánt Hazánk sok szükséges intézetek hiányával lévén, előbb azokról, azután pedig a’ szépekről kelletik gondoskodni, azért ő részéről az Izenet ellen szavaz. Az Előlülő: Bihar és Pozsony Vármegyék Követeinek előadását osztja, és ha valami megju­­talmaztatást kivannak adui a’ Rendek Eerenczynek, azon esetre mondják inkább ki, hogy légyen szobrászati professor, — mert hiszen tudtára is a’ Musenmnak csupán egy szobra lévén, arra való felügyelés egy külön tagot nem kivan; egyéberánt figyelmezteti a’ Rendeket, hogy ha az ajánlato­kat illyesekre teendik, utóbb hasznosakra sem foguak kapni. Minek folytában Horvátországi Követ (Dominich Sándor), Bereghi Követ (Pogány József), Esztergami Követ (Friebeisz Imre), Kraszuai Követ (Szentmarjai János), Trenchini Követ (1 ietorisz László), Szerémi Követ (Poszávetz Zsigmond), Zalai Követ (Herlelendy Károly), Ugocsai Követ (Butykay Menyhárt): A’ Bihari és Pozsonyi okoknál fogva az Izenet ellen szavaztak. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): Bihar Vármege Követe az egésznek egy kü­lönös szint adott, minthogy Pest V ármegye Eerenczynek alamizsnát kívánna adni, erre nézve meg­jegyezni kéuteleu, hogy se Megyéje alamizsnát adni nem akar, sem pedig Ferenczy alamizsnára nem szorult, hanem Megyéje Horváth István példájára, ki egy munkát sem adott ki, a’ kitűnő ta­lentumokat pártolni kívánta, ezen módtól várván legtöbbet a’ nemzeti kimivelődésre — nem is lát ő valami rosszabbat és károsabbat a’ nemzeti mivelődésre, mint annak felhozását mennyivel vagyon még Hazánk hátra, és hogy előbb a’ szükségesekről, azután a’ szépekről kellessék gondoskodni, mert ha ezt kelletet volna tartani, akkoron még magyar színház sem volna, mert előbb szükségesek­ről kellet volna gondoskodni, nem pedig a' mulatságról — többiben kijelenti újra, hogy se Ferenczy kegyelem kenyérre nem szorult, sem Megyéje azt adni nem szándékozott, hauem kivánta ez által eszközleni azt, hogy Ferenczy Hazánkat a’ szobrászatban Európával esmértesse meg, azért Me­gyéje kívánságát a’ Rendek pártfogásába ajánlja. Az Elölülő: Megjegyzi, hogy kegyelem kenyérről itt szó nem légyen, hauem megjutalmaz­­tatásról, midőn azonban megjutalmaztatásról szó vagyon, figyelmezni kelletik arra is, hogy az illő légyen, és noha Eerenczynek szép tulajdonságait kétségbe nem veszi, noha örülni kell uékie, mindazonáltal érdemeit ollyanoknak, hogy azok országosan kijelentessenek, nem látja elégséges­nek, ezen, de azon oknál fogva is, hogy Felügyellőuek kívántatik rendeltetni, ott, hol semmi sincsen, mire felügyelleni kellessék, kívánná, hogy hagyatna el; — a’ mi Horváth István példáját il­­léti, ezt hasonlítani nem lehet, mert Horváth István egyébb tudományos érdemein kívül valódi Fel­ügyelője lévén a’ nemzeti Museum egyik fő osztályának, t. i. a’ Szécsenyi országos könyvtárnak, érdemei és szolgálatja vétettek figyelemben. Szepesi Követ (Malfyasóvszky Boldizsár) és Árvái Követ (Abaffy Aristid): Részint, mert ajánlásra felhatalmazva nincsenek, részint pe­dig a’ Bihari okoknál fogva az lzenetet nem pártolták. Bihari Követ (Beöthy Ödön): Alig lehet szebb jutalom annál, mellyet az öszes Törvényho­zás ád, nem kelletik azt kérni, nem kelletik azért sovárogni, adja azt a’ méltánylás. — Sajnálja felettébb, hogy ezen szőnyegen lévő tárgy személyes lett, ’s miután akaratja ellen is ezen mezőre hozatott, minden tartózkodás nélkül kijelenti, hogy ő Ferenczyt nem látja a’ művészetnek azon fo­kozatán, hogy érdemeit a’Nemzet megösmérje, ’s azokat jutalmazza; — mit Pest Vármegye Kö­vete a’színházról mondott, nem állanak , merta’ színház nem csak mulatságért vagyon, hanem a’ színház egyszersmind erkölcsi oskola, ’s mint illyeu nem csak szükséges, hanem legszükségesebb- Békési Követ (Horváth Antal) Zólyomi (Beniczky Ágoston) Jász és Kun Kerületi Követ (Szluha Imre) Pozsegai Követ (Farkas Sándor) Verőczei (Jankocich László): Az Izenet ellen szavaztak. Temes Vármegye Követe (Lalzkovics János): A’ Bihari okoknál fogva ugyanaz Izenet el­len szavazott, azonban a’ királyi Személynek azon javallatát, miszerint Ferenczy szobrászat profes­­soráuak neveztessék ki, elfogadhatónak véli. CXLV1. Országos Lies — Május ó-ken 1840. 79 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom