1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
CXLV. Országos Ülés. — Május 4-kén 1840. 75 lyenek nem egyeznek azon elvvel, melly már a’múlt Országgyűlésen felállítatott, hogy t. i. a’ szolgából szabad embert kívántak tenni, — ő részéről tehát a’ Helytartó Tanács felügyelését Hlyen feltételekre is kívánni kiterjeszteni — egyéberáut megjegyzi hogy ezen törvénynek tökélletesítésére még több kérdések vannak hátra, p. o. szabad e a’ földesuruak eladni az exstirpáturákat is, vagy ellenkezőleg, szabad e’ azokat visszavenni és elvenni az adó fundusától, vagy mi történik a’ remanentialis földekkel? ezen kérdések azonban, mivel idő nincs, most eldöntetlenül maradnak ugyan, de a’ jöveudőségnek e’ felett gondoskodni kelletik — most azonban csak a’ szerkezet mellett marad. Esztergami Követ (Andrássg József): Éppen a’ Sopronyi Követnek előadása’s felhozott esetei ösztönözik őt, hogy előbbi javallatát ismételje, mert ha a’ Helytartó Tanács tapasztalandja, hogy valamelly szerződés csalárdsággal, félelem, vagy erővel, vagy az adó fundusának kissebbítésével köttetett, nem lehet azt rendelni? hogy az illy szerződést a’ Helytartó Tanács helyben hagyja, Somogyi Követ (Somsich Miklós): Soprony Megye Követének kívánságát nem pártolhatja, mert ezen örök szerződések főalapja a’ szabad szerződésnek, ha tehát valaki fizetésen kívül robotot, vagy mást is kötelez, ezt ő lássa, csak hogy ezt szabad akaratból tette, ezt véleménye szerint megtiltani nem is lehet, mert ez a’ jobbágynak, kinek pénze úgy is kevés vagyon, nagy könnyebs^gére szolgálhat— a’ mi Esztergám Követének előadását illeti, azt senki sem ellenzi, hogy a’ Helytartó Tanács észrevételt ne tegyen, csupán azt nem kívánják a’ Rendek, hogy a’ Helytartó Tanács bíráskodjon, azért maradjon a’szerkeztetés — mi a’ Sopronyi Követ által felhozott nehézségeket illeti, ezek ugyan eldöntve nincsenek, azonban ha észrevételeket teszünk, azok csak a’ dolgot hátráltatni fogják, és ártanak inkább mint használnak, mint ezt a’ múlt akalommal is tapasztalni lehetett. Csongrádi Követ (Klauzál Gábor): Somogy Megye Követének előadását részéről is pártolván Esztergám Megye Követének kívánságához nem járul — mivel azonban a’ szerkesztésben a’ szóba lévő módosítás történik, annak 2ik részét is ahhoz kelletik alkalmaztatni, és igy ezen egész szakasz ekképen volna : „minden örök megváltási szerződések a’ szerződő feleknek kiadandó példányokon kívül még Éét példányban lesznek elkészítendők, aláirandók, ’s végre hajtás előtt az illető Megye köz Gyűlésének bemutatandók, a’ közgyűlés egyik példányt levéltárába eltévéu, a’ másikát hasonlóképen végrehajtás előtt a’ kir. Helytartó Tanácsnak fogja haladék nélkül megküldeni a’ végett, hogy O Felsége legfelsőbb felügyelési jussánál fogva a’-kir. Helytartó Tanács által egyedül a’ köz adó állandó fundusának épségben való tartásárá, és a’ mennyire az örök megváltás koronái, egyházi, vagy köz alapítványi javakban történt, a’ megváltási sommának biztosítására felügyelhessen—ha netalán az említett tekintetekből valamelly észrevételek tétetnének, azokat legfeljebb hat hónap alatt az illető Megyének megküldi, vagy ha illyen észrevétel magát elő nem adná, arról is a’ Megyét ugyanazon idő alatt tudósítsa, nem tétetvén pedig az említett tekintetekből semmi észrevétel“ ’sat. — Melly változtatást a’ Rendek elfogadván. Olvasta ugyanaz országbírói Itélőmester az országgyűlési költségek eránti Tik Izenetet. Vasi Követ {Bertha Antal): Az lzenetbeu utasításánál fogva meg nem egyezhet, mert ez által különbség tétetik a’ gazdag és szegény nemesek között — már pedig az előmenetelnek nincsen nagyobb ellensége mint a’pénzbeli aristocratia, ’s ezt ő felállítani nem akarja, azért utasításánál fogva is kívánja, hogy az ezen tárgyból eredő perek között különbség ne tétessék, hanem legyenek azok 200 forinton alól vagy felül, mindenkor szóbeli per utján vétessenek meg, mert ha valami kedvezésről vagyon a’ szó, azt a’ szegény úgy is jobban megérdemli mint a’ gazdag, ezeknél fogva kívánja, hogy ezen tárgyból eredő perek között különbség ne tétessék. A’ nádori Ítélőmester jelenté, hogy a’ Főrendek a’ mezei rendőrség eránti Felírást, és törvéuyiavallatában megegyeznek. Az országbírói ítélőmester olvasta a’ vizek és csatornák eránti Izenetet — továbbá Abauj és Borsod Vármegyék között Aszaló beszegellett Mezőváros eránti Izenet és törvényjavallatot. Borsodi Követ (Palóczy László) : Ezen kérdés Megyéjét érdekelvén kéri a’ Rendeket, hogy Borsod testvér megye határát is ne korlátolják, ’s engedjék neki is azt meg, mit más Megyéknek megengedtek— a’Rendek ugyan is újabban kiküldvén az országos Biztosságot, annak a’törv. czik. lső szakaszában azon utasítást adják, hogy az az 1807: 28ik törv. czik. rendelete szerint járjon el — már pedig ezen fentebbi törvény homályosnak találtatván, 1830ik észtén, hozatott 27ik tör. czik. ezen újabb törvény a’ régitől különbözik: 1 szőr hogy e’ szerint megyebéliek tagjai nem lehetnek a’ Commisiónak, mint ez történhetett az 1807: 28. szerint; 2or az uj törvény szerint az országos Biztosságnak határozata végre nem hajtatik mi előtt az az Országgyűlése által meg nem vizsgáltatik., 3szor az uj törvény rendelete alá esnek csak ollyan beszegellések, mellyeknél a’ köz igazgatás nehéz és úgy szólván kivihetlen ; 4szer pedig az uj törvény szerint történni kell bouificatióuak—midőn tehát a’ Rendek az országos Biztosságot kiküldik azon utasítással, hogy az 19 *
