1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 145. országos ülés
m CXliV. Országos Ülés. — Május 4-jén 1840. 73 Az Elölülő kihagyandónak vélte azon fogva, mert a’ felterjesztett úrbéri törvényczikkelyben más vallásbéliekről szó sem lebet, mint az izraelitákról, ezek eránt pedig a’ kir. Válasz hová előbb megérkezend. Borsodi Követ (Pulóczy László): Az a) pontot bent kívánta hagyatni, mert a’ Kerületekben az mondatott, hogy uémelly helyeken a’ protestánsokat a’ földes urak be venni nem akarják. Hasonlóan Szabolcsi Követ (Bonis Sámuel): Minthogy ezen kifejezés az első Felírásban is foglaltatik, nem változván az ólta a’ körülmények, azt meghagyatui kivánta. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móricz): Ha valamiért Szerém, Pozsega és Verőcze Vármegyékért kellene ezen a) pontot megtartani, mert ezen 3 Megye az úrbériekben Magyarországhoz tartozván, akkép el lehetne érni azt, mit különben a’ vallásos sérelmekben elérni nem lehetett!, minthogy azonban ez nem volna egyenes mód — részéről is megegyez, hogy maradjon ki. Miben a’ többség meg is nyugodott. Az Izenet lOdik szakaszának a) pontjára: Az Elölülő: Minthogy a koronái jószágokra való felügyelés hazánk eddigi törvényei szerint nem a’ Helytartó Tanácsot illeti, hanem a’ magyar udvari Kincstárt, — azon fogva a’ 10. szakasz a) pontjában ezen szavak helyett ,,a’ kir. Helytartó Tanács felügyelése alatt“ kívánná tétetni ,,a’ törvény által kiszabott illető felügyelés alatt“; továbbá ha a’ köz „alapítványi“ szavak alatt a’ fuudationalis javak értetődnek, a’ mint más nem is értetődhetik, akkoron inkább a’ már bevett „kegyes alapítványi“ szóval kivárnia élni. Pest Vármegye Követe (Szentkirályi Móritz): Miután a’ megválthatásról szólló törvény hazánkban még nem létezett, nem lehet mondani, hogy a’ Helytartó Tanácsnak e’ tekintetben menynyire terjedjen a’ hatósága — azon fogva mivel e’ részben most alkottatik, az első törvény a’ koronái javakat is e’ tekintetben a’ Helytartó Tanács felügyelése alá lehet rendelni, azért ő az Izenet mellett szavaz. Az Elölülő: Két eszme foglaltatik ezen kérdésben — az első illeti a’ proprietas eszméjét, a’ másik a’ köz adóét — már a’ mi ezen utóbbit illeti, hogy a’ köz adóra nézve a’ Helytartó Tanács mindennemű javakban felügyeljen, ezt a’ maga rendjén látja — a’ mi azonban a’ proprietast illeti: erre nézve a’ Rendek a’ b) alatt azt határozzák, hogy ha az illy megváltások magányos javakban történnek az illető Törvényhatóság felügyeljen — az a) alatti pontban pedig a' koronái, egyházi és fundationalis javakra a’ Helytartó Tanács felügyelését rendelik, minthogy pedig a’koronái javak a’ magyar Kincstár által igazgattatnának, úgy vélné, hogy a’ proprietas kérdésre nézve a’ felügyelés a’ Kincstárt illeti, azért az elébbi előladott szerkeztetési változtatást javallaná. Somogyi Követ (Somsich Miklós): Az Elölülő kivánata túl megyen a’ kir. Leiraton, mellyben egyenesen a’ Consilium neveztetik — égyéberánt a’ felügyelésben teendő különbség csak zavart okozna, t. i. némelly szerződések a’ Helytartó Tanácsnak, mások ellenben a’ Kincstárnak felügyelése alatt lennének, a’ Helytartó Tanács, ha szükségesnek látandja, úgy sem mulasztja el az illy szerződéseket a’ kincstárral közölni azért, hogy nehézségek ne szaporítassanak, a’ kerületi szerkezet mellett szavaz. Az Elölülő: Olly magyarázattal, hogy a’ Helytartó Tanács az illy szerződéseket a’ Kincstárral közölni fogja, és igy e’ részben csak a’ közlésnek eszköze, nem pedig a’ dolog érdeme elhatározója leeud, elfogadja a’ kerületi szerkeztetést, ’s eláll a’ kivánatától. Borsodi Követ (Pulóczy László): Miután a’ fundationalis és egyházi javak Status vagyonnak kimondatnak, az Elölülő javallata szerint a’ koronái javak a’ Status vagyonból elvétetnének; már pedig ha valami, bizonnyára a’ koronái javak a’ Status vagyonához tartoznak, mert azok egyedül a’ kir. Ház méltósága fentartására adattak által, minthogy pedig az 1723: lOldik t. ez. szerint a’ Helytartó Tanács custos legum, és a’ Fejedelem csupán a’ Helytartó Tanács által hajthatja végre hazánkban a’ törvényt — a’ Kincstár pedig csak egy roppant tisztartója a’ Felségnek, — ő részéről se az Előlülő javallatát, se Somogy Vármegye magyaráratát el nem fogadja, hanem marad a’ kerületi szerkezet mellett. Az Elölülő: Borsodi Követnek a’ Status vagyonra nézve tett előadása, a’ dolgot és a’ czélt éppen nem segíti elől, hanem inkább hátrálja, azért e’ tekintetben szóllani nem kíván hanem mind már kijelenté, a’ Somogyi magyarázat mellet elfogadja a’ kerületi szerkeztetést. A’ „köz alapítványi“ szó helyett azonban vagy azon szót „kegyes alapítványi“, vagy pedi** „fundationalis“, tétetni kívánna — egyéberánt minthogy a’ kir. Leiratban a’ suprema inspectio feltartatott, ezt a’ szerkezetben is ki kell fejezni, minek folytában a’ b) utáni szakaszban ezen szavak után „Közgyűlés egyik példányt levéltárában eltévén, a’ másikat hasonlóképen végrehajtás előtt ezen szavakat „legfelsőbb belátás vegettu kívánta beiktatni. Jegyző Könyv IIL Darab. 19 i
