1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 141. országos ülés - 1940 / 142. országos ülés

52 A’k..on.i újon-tik i8. annál fogva ők e’ tárgyban világos utasítást adni nem késtek , és a’ capitulatió idejét te­­czokroi. kjjjjyJ,, polgárjainak érdekét, ’s rajtok való könnyebbíttetést, inkább kevesebbre, mint többre kí­vánják elhatároztatni — a’ szólló tehát nyolcz esztendőre, vagy a’ jelen Izcnet pártolására szavaz. Heves Vármegye (Papszász Lajos): Is osztja Borsod Megye Követének azon véleményét, mi szerint a’ most történteket már az előtt néhány napokkal, egyedül idő kímélése tekintetéből is meg­­történhetőkuek lenni állította, Megyéje szinte a’ katona újonczoknak megajánlása szükségét nem találta, annyival inkább, minthogy még mind ez ideig is több országos, különösen a’ szóllás sza­badságán ejtett sérelem nem orvosoltatott, ’s igy a’ szólló csak a’ többségnek engedve kéntelenség­­ből szavazott az újonczok szolgálatbani idejére, voltak idők régi rendszer szerint, midőn a’ nem­zetek egymással szünteleni háborúban élvén, örökös katonát tartottak, most már az Európai mi­­velt nemzetek az emberiség kifejlődésére nagyobb hatással bírnak , szelídebbek a’ kor, mellyben élünk, szelídebbek még az egymás eráuti ellenséges indulatok is, ’s az emberi jusok megtagadá­sában azon borzasztó egyenetlenség, melly eddig létezett, habár megszüntetve nincs is, de min­den esetre enyésztetve van, nem oszthatja az Elnök azon véleményét is, mi szerint a’ katona­ság gyakorlására a’ hosszas szolgálati időt javasolja, mert meg van győződve, hogy nem a’ hosz­­szas szolgálathozi vonzalom, hanem a’ Hazája jól létének szeretete, ’s azon érdek, hogy valaki Hazájának használhat, teheti a’ legbutább katonát is jó katonává, ’s csak az a’hatalom lehet erős, mit az illy köz véleménytől lelkesített katonát védenek , minden egyéb eszköz tévedése a’ köz vé­leménynek, tévedése a’ politicának, ’s az illyen eltévesztett eszmék mindég a’ legnagyobb veszé­lyeket okozták. Elég kiragodni az adózót honából 8 évékig, elég őt küzdeni hagyni annyi ideig is ön magával, ’s ő ha lehetségesnek gondolná hat, nem pedig 8 éveket óhajtana, de mint hogy azt ez alkalommal kivihetetlennek tartja, szavaz az lzenet mellett. Egyébberánt utasítása követke­zésébe az állítás módjába azon módosítást kívánná megállapíttatni, hogy az összeirt ifjak közül, mindenek előtt azon apáknak gyermekei közül történjen a’ sors húzás általi katonává állítás, kik­nek legnagyobb számú fiú gyermekeik vannak, ’s igy folytathassék lefelé mind addig a’ katonává állí­tás, még az illető községre kivetett katonák száma be nem telik; ’s itt az is megkívánván jegyez­ni, hogy a’ melly háznépből már ezen katona állítás alatt egy katonának állíttatott, azon család­ból ez úttal többek ne állíttassanak, valamint továbbá az állítás alól kivett ifjakról szólló részre nézve nem kivánják Küldői azon kifejezést, minden kiadózás alá van összeírva, a’ katonáskodási kötelességnek is alatta van, a’ jobbágy telkeken lakó nemes emberekre értetni, valamint a’ nem nemes, de ideigleni hivatalnál, vagy szolgálat tételnél fogva adó alá össze nem irtoknak fiait se akarják Küldői kihagyatni. A’ kivetettek sorába tétetni óhajtják Küldői mind azon férfiakat is, kik koruknak 24 évétől kezdve 32ét évig lévén házasságban élnek, és gyermekeik vannak, ne hogy a’ gyermekek attyoknak távol léte miatt a’ kellő nevelés, ’s gondviselés nélkül maradjanak, és ezek csak akkor jöjjenek a'katonáskodás alá, ha a’ kivetett szám ki nem telne. Ezen módosításokat a’ Karoknak és Rendeknek figyelmébe ajánlja. A’ Hajdú Kerület Követe (Foghfüg János) : A’ tiz esztendőt elfogadván. Beregh Vármegye Követe (Lónyay László): Éppen azért, mert a’ katonáskodás kizárólag hazafi kötelesség, hggy ebben mennél többen, és arányosabban részesedjenek nyolcz esztendőre szavaz. Bihar Vármegyének a’ képviselőségről szóllott indítványát méltányolja, de jobb szerette volna, ha azt az Országgyűlése elején hozta volna szőnyegre, hiszi azonban, hogy ez Bihar Várme­gye Követének későbbi utasítása, azért magával könnyen kibékül, mert meg van győződve , hogy Bihar Vármegye, mellynek számos nemessége kebelébe a’ szabadság tüze éledez, az emberi ju­­sokat méltányolni tudja és azt más alkalommal is elő fogja adni, uékie azonban képviselői állásá­ban nem lévén utasítása Bihar pártolásától ez úttal eláll. Zemplén Vármegye Követe (Péterfg Károly): tiz esztendőre szavazván. Nógrád Vármegye Követe (Kráter Pál): Pest Megye Követe a’ szólló utasítása leikéből szól­ván, annak előadását egész kiterjedésében pártolta, többnyire midőn a’többség az újonczok szol­gálati idejére már a’ tiz esztendőt meállapította, arról, ha a’ nyolcz, vagy tiz évi, és mellyik a’ kettő közül, mind a’Nemzetre , mind a’Kormányra nézve hasznos , és czélszerű, ’s a’ törvény­hozótest következetsége pedig mit kíván? szóllaui nem akar, mivel illusiót csinálna magának. — Most tehát újabban a’ kerületi Ülés idejétől érkezett utasítás értelmében Küldői némelly észre­vételeire, mellyeket a’ Felirásba óhajtana bévezettetni szorítja előadását: tudniillik az 183üik Or­­s^a§§>úlésen olly lelkesedéssel vívott circulatiót, vagy azt, ha utói nem érhetné, legalább arra kiválnia a Karok és Rendek méltó figyelmét felhívni, hogy mind azon külföldiek, kik a’ magyar ezrednél szolgálnak, a’ magyar nyelv tanulására szórhassanak, azon fő tekintetnél fogva is, mivel a magyar nyelv tárgyába érkezett kir. Válasznál fogva a’ magyar levelezés kötelességük­be lévén téve, hogy annak megfelelhessenek, annak itteni elhatározása mintegy magából folyik, CXL1I. Országos Ülés. — Aprilis 30-kán 1840. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom