1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 137. országos ülés
w. CXX\M1- Ortzugox í'lt*. — Április 21-kén 1840. melly a’ Dráva és Száva folyók közt helyheztetett 1496-dik esztendőben 2-dik Ulászló K ráctól'nyerte a’ mostani czimerét, végre 0 hogy l538-dik esztendőben 1-ső Ferdinándnak !lik Decretumában foglaltatnak a’Slavoniai KK~ és RR-dek a’Körösi Országgyűlésében alkotott több törv.ényczikkelyei, rneUyek közül a’ 20-nak következésében némelly élelmi szerek Verőcze és vlbke helységekre nézve limitáltatnak, melly helységek még most is Slavoniában vágynak. Ezeknél f va a’ szólló felszóllítja a’ KK. és RR-ket méltóztassanak a' jelen izenetben kifejtett azon nézetektől iidntha ezen három Vármegyék valóságos magyar Vármegyék volnának, elallani, és az izenetet *’ szerint.megváltoztatva, a' Fő Rendekhez altalküldem. Verőczei Követ (Gróf Pejac/tevich JánosJ : Feladásául teszi magának a’ szólló egy pillanatot vetni azon módi;a, mi szerint a’ Fő Rendek az előttünk fekvő kérdést ez Országgyűlése alatt tekintettek, ők ezen i4 szakaszvédelmére, melly a’ vallásos türelmetlenség tisztátalan forrásából származott, semmit sem hoztak fel, ’s igy látszik magok is tekintik azt úgy, mint rósz, a’ korszellemmel ellenkező Protestáns atyánkfiái jusait nem kevésbé, mint azoknak magoknak lelkiesméreti szabadságát korlátozó törvényt, kiknek kedvezésül hozatott egykor. — A’horvátországi érdemes Követ, és a’ Fő Tábla némelly tagjai azonban úgy pártoljak ezen törvényt, mint kedves municipalis tulajdonukat, mellyet elvenni Slavonia és Horvátország megegyezése nélkül nem szabad, önkényesen kiterjesztik a’ Banális jurisdictio értelmét, ’s azt vélik, hogy noha a’ három Slavoniai megye maga magát képviseli ’s az j75i : 23-dik törv. czikkely szerint törvényhozói jussal van felruházva, ezen kérdésben minthogy ez magában municipalis törvényt foglal jogától megfosztassék, vagy inkább a’ Horvátországi gyűlésre utasitassék, hol a’két ország egyetemi akaratját legtisztábban meg lehet tudni. A’ Fő Rendek Horvátqrszág szempotjából, ’s kívánsága szerint fogjak fel a’ kérdést, ’s mint mondják, a’kölcsönös jogok eránti tiszteletből függesztik fel ezen törvény eltörlését a’ társ országok közös egyezésétől. — De még a’ Fő Rendek állítólag a’ kölcsönös jogók eránti tiszteletből ezen feltételt állították fel, egy olly silány és sérelmes törvény, mint mellyet eltörölni a’ törvényhozásnak nem csak erős joga, de szent kötelessége — nem csak legjózanabb véleménynek szegültek ellene, mellyet magok is helyesleni látszatnak, nem csak a’ KK. és l\R-dek Táblájának csak nem egy hangú kívánságát vetik vissza , nem csak a’ Protestáns atyánkfiái jogait sértik , hanem a’ három Slavoniai megye jusait is zavarba hozzák, mint ezt a’szólló már egyébkor is kifejtette. Ha a’Fő Rendek a' kölcsönös jogok tiszteléséből indulnak ki, váljon nem inkább mi érdemiettük volna meghasonlás esetében jogainak tisztelését, mi, kik jó ügy mellett nyilatkoztunk, mint Horvátország, melly a’türelmetlenség elvét pártolja? — A’ Fő Rendek továbbá nem vették tekintetbe, hogy egy hamis alap elvből tsak liamis következéseket lehet húzni, ’s még a’ közös egyezési feltételt felállították , egyszersmind valami ollyast kivántak, a’ mi gyakorlatilag kivihetetlen, mert az Országgyűlés inindenik tagja látja, ’s tapasztalja, hogy nincs ezen egyetemi akaratnak közös képviselője, ’s kijelentője, mire nézve elég légyen a’ KK. és RR-ket csupán arra figyelmeztetni, hogy a'Fő Rendi Táblával Horvátország részéről ülő Követ nem Posega , vagy Szeéém , vagy Verőcze Vármegye utasításával van ellátva (mert ezen Slavoniát sajátképen alkotó megyéknek egyenként külön és tulajdon utasításaik vannak) hanem ugyan azon utasítással, mellyel a’ Státusok Táblájánál ülő Horvátország érdemes Követe, ezen útasitás pedig lényeges pontokban külömböző a’ Slavoniai megyékétől, sőt avval gyakran világos ellenkezésben áll; kérdi tehát a’szólló, lehet e’ illy körülmények közt a’ fő Tábiai érdemes Követet Slavonia és Horvátországok egyetemi akaratja kijelentőjének tartani? úgy hiszi, éppen olly kevéssé, mint az ezen Táblánál ülő érdemes Horvátországi Követet; vagy azt hiszik a’ Fő Rendek, hogy a' három Slavoniai megyék különböző kérdésekben, különböző módon repraesentáltathatnak? egyik kérdésben csak idegen avatkozó, másikban csak ön magok által? váljon micsoda forrásból merítik ezen Jus publicumot a’ Fő Rendek? Vagy talán azon okból hinnék a’ fő Rendek a’ Horvátországi Követet feljogosítva a’Slavoniai megyék kép viselésére, — minthogy némelly régi törvényekben , p. o. az 1020: 6i. törv. czikkelyben ő Slavonia Követének neveztetik ? de az idő e’ tekintetben sokat változtatott. Slavoniából Horvátország lett, ’s a’ három újjolag viszsza nyert, ’s az i^i5: 23. által vissza kapcsolt magyarországi Vgyékből egyuj Slavonia alakult: de egy egészen más Slavonia mint azelőbbeni, mert ezen megyék jure postliminio a’magyar Országgyűlésen hellyel ’s szavazattal birnak ; — ’s még is azt gondolják, a’ Fő Rendek, hogy a’ régi Slavoniának képviselője ezen új Slavoniát képviselheti; ’s mi lenne váljon abból, hogy ha a’ KK. és RR. a’ Fő-Rendeknek hasonló gondolkozását követve, ekkép okoskod nának: régiebb törvények értelme szerint Kőrös, Varasd és Zágráb ^ ^ m^ye Slavonia Megyék, ha Slavonia Megyék, akkor csak a’ Slavoniai Követek által képviseltet- Z' i " a ^avon'ai Követek pedig ezek, a’ kikitt ülnek, tehát ezeknek lenne joguk Kőrös, Varasd és . k" negy ket is képviselni, mit mondana eliez Horvátország érdemes Követe? nem nevetne ki •’ fő R — 3 min(^ a’ mellett még is több okunk van ezt állítani, mint fikuk van e ne eddigi állításuknál megmaradni, mert a’KK. és RR. ekkor csupán hasonló nemű
