1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 135. országos ülés - 1940 / 136. országos ülés

28

CXXXVl. Országos Ülés. — Április 23-kdn 1840.

i • l.nwv non videri sed esse“ — a’ Jesuita maxima megfordítva ig^volt a’ tanítás* a’ jelszavuk :s, nugj »

banl”^’“/oskolai pompás szörszálhasogatásokra, czifra definitiókra, mellyeket magok sem, nem

^ **' f 'I I_lrvUÁlr> «rnlno ___ í»7plií»lí íl* Vfllt . llO^V lílllíOr 07 íTiu LrIL-Oriil OH

77 ---sed videri“ Hogy czifrán és felcsiklámloztatólag tanítottak az igaz. Mire tanították

mé„ tanítványaik értették volna, — czéljok csak a’ volt, hogy mikor az ifjú kikerül aa

'/kólából _ a’ mint elrepül fejéből a’Jesuitáktól tanult czifra oskolai sok czifraság— a’helyén

semmi reális a’ világi életben használható tudomány ne maradjon. — Nem tagadja ő azt, hogy a’ Jesuiták tanítványaikból ottan ottan jeles emberek voltak} de ezt koránt se a’Jesuiták nevelésének kell tulajdonítani, hanem annak, hogy az olly embernek szép eszet, jó szívet adván a’ természet a’ mint a’Jesuiták nevelése alól kikerült, olvasott magányosan, tanult,’s valamelly hivatal, va^y jeles emberekkeli társalkodás jeles embernek formálta. A’ Jesuiták még a’nevelést is csak őn^s/erzetük czéljai előmozdítására irányzók, sőt fő eszköznek haszuálták — ’s fő czéljuk a’ Protestánsok üldözése lévén, erre nevelték ök Hősöket és Athletákat, mint ők mondani szokták „ad majorem Dei gloriam“ — A’ tudományokat is ön ezélzataik sikeresítésére, össze vissza keverték;

__a> különben is sok helyeket homályos Tbeologiát még homályossabbá tettek — a’Históriát, mellyben úgy is elég mese van — még több mesékkel szaporították, a’ Physicát, csakhogy a’ „datur actio in distans, et reduplicatio“ ’s hogy több illy Jesuita haszontalankodásokat kimagyarázhassák ’s védhessék , ezeket kiszámíthatatlan hypothesisekkel megrakták; A’Jesuita Metaphysica sötétségéről!

_a’ Jesuita Logica zavartságáról még most is híresek. — Továbbá tudósok voltak e’ a’ Jesuiták?

hogy eszök volt, és tudósok is akadtak köztük nem tagadja. —• De hogy valami különös nagy tudósok, ’s úgynevezett porteuta eruditionis lettek volna tagadja, felszóllít mindenkit e’ teremben és a’ teremen kívül: hogy mondjon néki csak egyetlen egy Jesuitát, ki valamelly tudományban epochát csinált volna? Említsen a’ Jesuiták közül egy Nevtont, Locket, Kantot, Herschelt, — és és hogy olly tudós catholicusokra is hivatkozzak, kik a’ tudományokban szinte epochát csináltak, említsen nekem a’ Jesuiták közül egy Cartesiust, Malebrancket, Berkeleyt (ki Islandiában Corki Püspök volt) a’Phylosophiában,— egy LavoisiertPhysicában,— egy Jassót, Camoenst, Popét (mert Popó catholicus volt) a’ Poesisban — ha nem tud, a’ mint hogy nem is tud említeni, ne dicsérje nekem a’ Jesuiták tudosságát, mert azt, hogy ők valami bálvány tudósok voltak csak másoktól hallotta, vagy a’ Jesuiták, és az ő barátjaik könyveikből olvasta. Nem is ke]I a’ Jesuitáknak végre semmi egyéb, csak hogy ők ismét az ifjúság nevelését kezükre keríthessék — W Fejedelmeknek, Fejedelem asszonyoknak, Ministereknek, és egyéb nagyoknak (a’ mint hajdan voltak) ismét gyóntatóik lehessenek majd gazdálkodnak ök a’ világgal újra — mint hajdan gazdálkodtak; a’ hova ők befurhatják magokat mindenütt azzal dicsekednek, hogy ők tartják fel a’ Kormány, és kivált a’ Thrónok ’s Monarchia elveit és hatalmát,’s e’ csak puszta hang! egyik formája se .kellett nekik az uralkodásnak soha: Monarchia, Aristocratia, Olygarchia, Democratia, Respublica, Anarchia mindegy volt nekik — mert ők mindegyikben jól találták magukat, ’s az volt maximájuk, hogy mindenütt ’s mindig a’ hatalmasabb résszel kell tartani. De ha ennek hatalma leapadt, ők ezt hideg vérrel ön sorsára hagyták,’s átmentek ahhoz, ki a’hatalmat kezéhez kaparította— azt pedig csak nem tagadhatják magok a’ Jesuiták se — hogy Amerikában Parraguay és Los Sacrameuros nevű nagy darab földet a’ Portugallus, és Spanyol Kormánytól mesterségesen elcsipvén —olt ön maguk nem Monarchiát, hanem Hyerarchico-Democratiát állítottak fel, és hogy szerzetük pompájából semmi el ne maradjon, azt se tagadhatják a’ Jesuiták, hogy Chinában azzal fúrván be egykor magukat? hogy a’ Jesus és Coufucius vallása mindegy — két Jesuita Chinában Mandarin volt. — Jelenleg a’ felséges austriai ház szárnyai alatt keresnek a’ Jesuiták oltalmat, és ápolást, — nézzük meg tehát egy kévéssé, hogy mivel érdemlik meg azt a’felséges Austriai Háztól? Második Ferdinánd Császár, és Király rendkívül szerette a’ Jesuitákat, — mert hiszen ki ne tudná azt a’ Históriából, hogy 11-ik Ferdinánd egykor azt mondta: hogy ő ha az utszán menve hirtelen és egyszerre két Angyalra, és két Jesuitára bukkana, nagy kérdés előtte, hogy mellyiknek köszönne elébb ! ’s alkalmasint a'két Jesuitának köszönne. — Hogy hálálták ezt meg a’ Jesuiták? úgy hogy mindég nehezteltek ők a’ Csehekre —nem csak a’ Hussitismusért, és az Utraquistaságért, hanem főkép azért, mert a’ Csehek soha se szenvedhették őket, ’s közöttök magukat soha bé nem fészkelhették.

Ezt a’ Jesuiták soha sem bocsáthatták meg a’ Cseheknek. — Reá vették tehát az őket olly

l<ni ón szerető II. Ferdinándot, hogy a’ Csehekeu álljon boszút — ’s II. Ferdinánd a’ Csehek úgy ne\ezett „Majestäts briefjét“ (melly hasonló volt a’magyar arany Bullához) ketté szakította. Ebből a Jesuita tanácsból eredett azon 30 éves háború, mellyben II. Ferdinándnak is élete és thronja nem egyszer vég veszélyben forgott, és a’ szép Német országnak romjai vérben és könnyekben usz- Rál'ak- Harmadik Ferdinand szinte igen szerette őket, és ennek mit tanácsoltak? azt, hogy mikor ‘ ^c/'^ akkoii Erdélyi Fejedelem, Báthory Juliánéval tartotta menyekzőjét, mint szokás a Fője e me uél III. Ferdinánd küldte hozzá Követnek a’ Váczi Püspökét, hogy szerencsét kivánjou