1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 135. országos ülés - 1940 / 136. országos ülés

Tcmea Vármegye Követe (Vdrkonyi Ádám): Előterjesztvén Küldőinek és ön maga nézeteit nem szóllana ismét, ha magát Arad Vármegye Követinek bizonyos Bécs városa kereskedőitől Arad városának részére kedvezőképen kiadott bizonyítvány által felhíva nem látná, —mennyit érő leeil az érdeklet Attestatum bizonyítja azon környülmény, melly szerint Temesvár szabad kir. város Küldöttjeinek B. Sina György és több nagy kereskedők aláírása alatt a’ Bécsi nagy keres* kedőség közönsége nevében kiadott bizonyítvány, Temesvár városát a’ hazai városok között kereskedési tekintetben második helyre Pest városa után t. i. helyhezteti, világosan megütvén a’ többek között, hogy a’Török tartományi közlekedésnél fogva is már legalkalmatosabb arra, hogy ott mint különben is a’ legtermékenyebb vidék annya városában, váltótörvényszék felállittassék;

_}ia tehát a’ bizonyítványokból kéne a’ fenforgó kérdést eldönteni — akkoron azt hiszi a’ szolló:

hogy a’ Bécsi nagykereskedőség grémiuma által kiszolgált okiratnak több hitel lenne adandó, mint az apróbb egyes Bécsi kereskedőknek, kik fényüzési portékáikat az Aradi vásárokra szokták czipelni, és már e’ miatt sok hitelt nem érdemlenek.

Olvastatott ugyan e’ tárgyban Felírás — továbbá az 1836; 20. t ez. kiterjesztése iránti Felírás, __mellyekre nem lévén észrevétel.

Olvasta az Országbirói ítélőmester a’ Dunát Tiszával összekötő csatorna iránti törvényjavaslatot és Felírást.

Zólyomi Követ (Oszfroluczkg J\Bklós)i Minthogy ezen tárgy némi összeköttetésben álla’ vasúti kérdéssel, ennél fogva pótló utasítása szerint világossan kijelenti, hogy Küldői a’ Duna bal parti vasút vonalt, ’s jelesen az e’ tárgyban'; Pozsony Megyei kivánatot pártolják.

Továbbá olvasta ugyan azon ítélőmester a’ kir. Előadások 3ik pontja eránti 2ik Izenet és törvény-javallatot.

E’közben megérkezett a’Főrendeknek következendő Küldöttsége: B. Barkóczg László, Fehérvári Püspök; G. Teleky József, Koronaőr és Szabolcsi; B. Vécseg Miklós, Szathmári Főjspányok; B. Jósika Miklós, és G. Erdőiig Sándor, — általhozván a’ mezei rendőrség és a’ porták kiegyenlítése iránti az országos Irományok 306. és 307. számai alatt foglalt viszon ízeneteit a’ Főrendeknek; — eltávoztával.

Az Országbirói ítélőmester olvasta a’ Pest Buda között felállítandó hid iránti 2ik Izenetet fA Felirást, — 5ik Izenetet az úrbéri tárgyban, — és 6ik Izenetet az országgyűlési költségek iráni — melly utóbbira

Az Elölülő; Óhajtván ezen tárgynak hová előbbi felterjesztését, azon akadályt, hogy ebbeli követelések szóbeli per utján vétessenek meg, nem látja ollyannak, hogy azért annak felküldése elhalasztassék, — de ha tekinti hogy a’ Szolgabiráknak hatósági körét már annyira kiterjesztették, és foglalatosságaikat annyira megszaporíták a’ Rendek, hogy azok a’ politicai dolgok elintézésére majdan elégtelenek, az javasolható, hogy a’ Főrendek kívánságukban megegyezvén, e’ szerint ezen tárgy is felterjesztethessék.

A’ többség azonban „maradjon“ által nyilatkozván.

Olvasta az előbbi ítélőmester a’ szerzetes rendek bé nem vételek iránti 2ik Izenetet, mellyre:

Az Elölülő: Már első alkalommal e’ tárgyban nézeteit bőven előadta, azoknak ismétlésével az időt vesztegetni nem akarja, röviden megjegyzi, hogy hazánk törvényei a’ szerzetesek bevételét Ő Felségére bizták, és csak akkoron, ha azok vagy jószágot, vagy országgyűlési Ülést,és szavazatot kértek, folyamadtak az Országgyűléséhez, egyébiránt a’ mostani kor a’ kifejlődésro se nem remél, se nem fél a’ szerzetesekből olly sokat, és olly nagyot, mint azt az e’ részbeui túlságos képzete némellyeknek teszi —minden esetre ezen tárgyat ollyannak, a’ mellyel az Or- 8z:*ggyülése végén foglalatoskodni kellene, nem tartja, — azért kívánná elhagyattatását.

Kalocsai Fő Káptalan Követe (Szathmárg Antal): Midőn tulajdon érdekünk forog fen, igen szeretünk hivatkozni más szabad nemzetekre, kiket sokba utánozunk is; miért nem követjük tehát e jelen Izenet tárgyában is a’ kül nemzeteket nevezetesen: Angliát, hol a’ Jesuiták rende fen áll, hol nem régiben is a’ Királyné olly alapító levelet bocsájtott ki számokra, mellynél fogva az ő collegiumok a’ Londoni Egyetemhez kapcsoltatott, úgy, hogy bizonyítványokat adhatnak azon fiatal embereknek, kik nálok végzik tanulmányaikat. A’ szerzetes rendeknek részszerint a’ vallássósság terjesztése, részszerint a’ nevelés és tanítás, részszerint a’ szenvedő emberiség ápolása fő feladatok , mi kémet vagy rém képeket látnak tehát bennök a’ Rendek? ezen jótékony hatástól az ő be nem fogadhatások által megfosztani a’Fejedelmet annyival inkább nem lehet, mivel az Ország a’ szerzetes Rendek alapításokra ’s táplálásokra semmit sem ád, hanem azok vagy »’ Fe- O F^em’ Va^ e£yes jótévők által tartatnak fen, a’ szólló tehát az 1715: 102. törvény szerint ezen

elsége királyi jussát egész épségében megtartatni kivánja, az Izenetet nem pártolja, ’s felszól*tja a Rendeket, hogy attól elállani méltóztassanak.

Borsodi Követ (Palóczg László): A’ Kalocsai Káptalan Követe a’ Jesuiták melletti felszólalja őzben, azon kifejezéssel élt: hogy az ő tőlöki félelem, csak rémképektőli üres félelem

2<j CJT.YJV- Országos Ülés. — Április 23-kán 1840.