1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 126. országos ülés
*ji>0 A’ Rendek azonban maradjon felkiáltással a’ felolvasott Izenet mellett maradván. Olvasta a’ Nádori Itélőmester a’ magyar színház eránti Izenet, Felírás és törvényjavallatát. Pest Vármegye Követe (Dubraviczky Simon): Előterjesztette a’ szólló a’Kerületekben bővebben mint azt, bogy most Pesten Megyéje pártfogása alatt fenálló magyar szinbáz mikép jött létre etőadta, mi nagy áldozatokkal járultak Megyéje Rendei annak alakításához, ’s hogy nekiek adódott meg azon szerencséjek, hogy némely részben más Törvényhatóságok segedelme mellett is a’nemzet e’ részbeni forró óhajtását bétültheték; — mint végtére azt is előadta a’ szólló, hogy Küldői nézeteihez képest, ő a’ kerületileg 450,000 forintokban megajánlott sommát elegendőnek nem tartja, hanem azt 000,000 forintokra emeltetni óhajtaná. — E’ tárgy felett hosszabb vitákat azonban nem kíván felhívni, ’s meggyőződve lévén abban, hogy minden Követ ajánlását utasításánál fogva tévén, e’ szerint a’ kerületileg megajánlott somma az összes utasítások többségének szüleménye legyen, annál fogva maga is az Izenet és törvényjavallataiban megnyukszik — Azonban Küldőitől időközben'érkezet pótló.utasításánál fogva, bátorkodik a’ Karok és Rendek figyelmét arra felhívni, mikép egy rendes musikai oskola, vagy is úgy nevezett Conservatorium, mindaz egyházi szertartásokra, mind a’ családi körök kelemeire, mind végtére ’s főképen a’ magyar színházra nézve különös hasznos behatással lenne, mint a’ mellyben mint énekesek, mint színészek mind a’ két nemből rendszeresen képeztetnének; — egy illyen intézet zsengéje a’ Pesti hangászati egyesületben már feláll, — ez napról napra nagyobb tökélyre hág, ’s ha a’ haza által legalább 100,000 foriutal pártoltatnék, cz.éljának tökéletesen felelne meg; — ehhez képest azt indítványozta a’ szólló, hogy e’ végre a’ most kijelelt summa országosan ajánltassék, ’s e’ tárgynak további elrendelése a’ szinbáz ügyében kiküldeudő országos választmányra biztasék. Pest Városa Követe (Treffer György): A’ ki akarja, hogy Pesten a’ magyar nyelv, ’s a’ nemzetiség elterjesztessék, annak egyszersmind akarnia kell, hogy ugyanazon városban a’ magyar szinbáz fentartassék. Ezen axioma igazságát csak az tagadhatná, ki a’ színház nagy befolyását a’ mivelödésre ’s nyelvre kétségbe hozná. — Már a’ rövid három évi tapasztalás is tanítá, hogy a’ magyar színház ámbár mellette egy német színház fenáll, részint legalább tellyesíté hivatása legszebbikét, t. i. azt, hogy az idegen ajkú közönséget a’ szelemi mulatság médiuma által halkan a’ bonni nyelvhez mind inkább ,’s inkább csatolá, mert a’ szólló hivatkozni mer azok tanúbizonyságára, kiknek állandó lakásuk Pesten van, vallyon tele házaknál nem áll e’ a’ nézőknek legalább a’ harmada idegen ajkú nézőkből? Pest városa nem tulajdon ellensége, hogy azt hinné, hogy saját jó léte az egész ország jólététől el vau különözvé, hogy ne volna meggyőződve, mi szerént maga mint inkább öregbedui fog, ha az egész nemzet a’ nyelv közös kötelékében megerősödik. Saját érdeke gerjesztő benne a’ sympathiáuak e’ homályos érzelmét, melly már jelenleg a’ kötelességnek világos eszmélytetére kifejlett. — Ezen elismérésnek tulajdonítandó ama részvétel, mellyel Pest városa a’ magyar színház ügyét mindég pártolá. Nem csak kész vala’s jelenleg is kész egyik legszebb térét egy új ’s nagy nemzeti színház felépítésére kijelelni, melly tér ház helyekre felosztva, pénztárát nevezetes tőkével öregbítené, hanem egyszersmind a’ jelen ideigleni magyar színház felállításához is 15,000 forintal járúlt, "s a’ részvényeknek nagy része polgárai között kelt el. Ámbár tehát a’ jélen javaslatra nézve utasítása nincsen, még sem hiszi, hogy Küldői akaratját eltévessze, ha meggyőződését követvén a’ javallatot egész kiterjedésében pártolja, sőt Pest Megye újabbi indítványát elfogadja. Legyen szabad a’ szolidnak egy a’ Kerületben történt nyilatkozásra a’ Pesten fenálló német színházra felelni, kiki meg fogja engedni, hogy midőn azon színház IÍ0 év előtt épült s’ magyar színészet, sőt a' magyar drammaturgia olly fokon állott, hogy ama színház czéljának tükélletesen meg nem felelt volna, mert az embereket mindenre inkább lehet kinszeríteni, mint valamelly mulatságra. Igaz ugyan, hogy azolta a’ magyar nyelv, az egész literatura ’s igy a’ drammaturgia, és színészet is örvendetes és bámulandó lépéseket tett, de jelenleg is ha különben tanácsos és a’ sajátsági jog megsértése nélkül kivihető volna, hogy a' Pesti német színház rögtön bezárattassék, ezen erőszakos tett úgy hiszi a’ szólló nem igen segítene a’ magyar színház ügyén, mert részint valamint monda az embereket mulatságra szorítani nem lehet, részént mivel a’ lakosoknak egy része, főleg az előbbi generatiúkból való a’ magyar nyelvben nem járatos. Ezen száuatos hiányt Pest városának vétkül tulajdonítani nem lehet, mert alig találtatik család, melly gyermekeit a’ honi íi}elv tanulása végett falura, vagy más városokban nem küldené, de ha ezek visszajővén a magjar nyelvet olly annyira megtanulták, hogy minden más nyelvet'elfeledették, kéntelenek mégint a magyar nyelvről az oskolákban elszokni, s’ ha más nemzeteknél a' tanulónak a tudományok megtanulásából azon mellék nagy haszna van, hogy egyszersmind a’ honi nyelvében tökélletesen kimiveltetik, akkor a’ magyar tauitvány, ha olly hely kezeiben van mint a’ Pestiek, CXXV1. Országos ties. — Aprilis 7-km 1840. v
