1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1940 / 124. országos ülés
33 i ezen CXX/ r. Országot Vies. — Apr Hit A-kén 1840. felelőségi terhet kívánná a' városi tanácstól elhárítani, ’a ezen fogva azt rendelni, hogy eb- Leli kötelesség az eladót illesse. Az Elölülő: Miután a’hitel a’ városok fő kincse, maga rendjén találja, hogy ennek fentartása a’ városi tanácsot felelőség terhe alatt illesse. Zalai Követ (I)t»n FereuczJ • Mint az ElőiUlő megjegyzé a’ városok fő kincse a’ hitel, az pedig csak úgy tartathatik fen, ha rendes birtok könyvek vezettetni fognak, külömben a’ betáblázások annyit fognak nyomni, mint a’ Megyéknéli betáblázások, azért a’ város érdeke tekintetéből ezen terhet a’ városi tanács viselni tartozik, és pedig felelőség alatt, mert ez által a’ hitelezők nem játszathatnak ki, mi egyedül a’ hitelfő alapjai közzé tartozik, külömben ha Debreczen városa kívánsága elfogadtatnék, megtörténhetne, hogy az eladó a’ hitelezőket eladási szándékáról nem tudósítaná, a’ venni kívánó pedig vagy nun tudván az iránti rendeleteket, vagy más szempontból kiindulva, a’ vevést & hitelezőknek szinte nem jelentené, — azon esetben a’városi tanács az eladást nem akadályoztathatná, mi által a’hitelezők károsittatván , a’ hitelnek nagy kár tétetne, ehez képest minthogy ezen rendelkezést maga a’ városok java megkívánja, annak megtartására szavazott. A’ RK. a 17-ik szakaszt akkép, mint az szerkeztetve vagyon, meghagyván A* 19-ik szakaszra. Az Elóliiló: Ezen szakaszban forgo kérdést az országra nézve egyik legfontosabbnak tartja, kivált ha a’ következéseket tekinti, és hogy kedvező feltételek mellett a’ nemesi birtokra pénz nyerethessek, bajos más, és jobb módot mint volna a’ felolvasott 19-ik szakaszbani feltalálni, — azonban alkotványunk ’s fenálló törvényeink, mellyeknck jó óldalát is tagadni nem lehet, ’s mellyeket mellőzni sem lehet — ezen rendelkezést meg nem engedik ; — illy állapotban tehát midőn a’ lehető legjobbat elérni nem lehet, a’ törvényhozás bölcseségétűl függ, e’ részben annyit tenni, a’ mennyit a’ körülmények tenni engednek — e’ tekintetben tehát azt kivánná, hogy ezen rendelkezés a’ nemesi birtok iránt ne légyen kötelező, hanem permissivus, és akaratjától fügjék a’ birtokosoknak javaikat öszveiratni, felméretni, ’s azok felett rendes birtok könyvet vezettetni; — mert nemesi birtokra, minden ősiségi törvények ellen is pénzt felvenni, ’s arra biztosan hitelezni lehet, csak ne történjék az mértéken felül, mert felén felül terhelni a’ vagyont, valamint a’ józan okossággal, úgy a'gazdaság elveivel és ellenkezik, az úgy nevezett pupillaris hypothecat azonban, melly a’ jószág értékének egy harmad részét teszi, a’ legkevesebbé erős czíiiiú birtokra is, mint például a' légi zálogokra, meilyek 4. 5. százért vannak elzálogosítva ’s ölven hatvan ezreket érnek, lehet hitelezni, ugyan is tekintvén a’ százados investitiokat, hosszas perutját mellj ik örökös nem váltaná ki szívesen per nélkül mostani valódi betsünek harmadán az illy forma zálogos birtokot Y miután tehát az ezen szakaszban érdeklett általjános birtok könyvet sok költségekbe kerülnének, de kivált hazánk felső vidékeire, a’hol a’ nemesi birtokok keresetek alatt vágynak, az ősiség elvénél még kivihetők sem volnának, de külömben is, mint azt már más alkalommal is kimondd, a* hazai polgárt csak a’törvény szabályozhatja e’ tekintetben a' megyei hatóságoknak olly lágos hatást, adni nem kivánná, hogy azok végzéseik által az egyeseket kötelezhessék az illy étén költséges munkálatoknak végbe vitelére — hanem mint már feljebb is jelentette ezen törvény rendelete legjren permissivus, ez’ által kinek hitelre szüksége lészen, ki azzal élni kíván vagyonát felméreti, öszveiratja, ’s a’ felett'J rendes birtok könyvet vezettetni is fog, 's egy két sikerrel használt illy nemű példák talán egész Megyéket, később az egész Országot a’ mostan javallott 19-ik (szakasz rendeletének elfogadására hajlandóvá teendi;— a' 2-ik ok, minél fogva jelenleg ezen rendelkezést czélra vezetőnek nem tartja, az, hogy ha iiilel kívántatik szereztetni a’törvények szentek legyenek, mert külömben a' legkissehb felre magyarázás, legkissehb eltérés a’ hitelt örökre megbuktatja, e’ tekintetben tehát, minthogy a’ RR-nél tudva vagyon miképen történnek Hazánkban a’ nemesi birtokok normalis üszveirása — nem szóll «’felett egyebet csak azt javallja, hogy e’ tekintetben a’ becsülök és öszveirókra szintúgy mint a' Zalai Követ a' királyi városoknál a’ tanácsra, a’ felelet terhe hárítassék, mert máskép bármilly hasznos törvény hozatassék is, annak éltető ereje nem leend, e két tekintetből vezéreltetve óhajtaná a' 19-ik szakaszt ekkép szerkestetni „Ha egyes személyek nemesi javaikra nezve a' betublazásnak azon módját akarnák behozni, melly a’ fentebbi szakaszok által a királyi városokra nézve megal/apitatott, s e végett fekvő birtokjoknak hiteles őszve irásut, vagy felmérését, és e’ részben egy nemesi birtok könyvnek rendes vezetését kívánnák eszközleni, szabadságokban állatid e'végre a' Megye köz-gyűléséből egy Küldöttséget kikérni, melly az illető nemesi fekvő javakat hitelesen felbecsülje, és a' becsiével o’ Megye köz gyűlésének hemutott at van, az illy módon felbecsült nemesi birtokról egy rendes nemesi birtok könyv fog a' Megye áltol vitetni, s ezen esetben az ilhj birtok könyvel öszvekötött betáblázások módjára s foganutjura v
