1839-1840 Jegyzőkönyvek 2-3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Jegyző könyve. / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1940 / 117. országos ülés

CXl í. Országos Ülés. — Márt tus 'li-kén 1840. 29* dót vallásától elválasztva képzelni sem lehet. Talmud papi törvénye szerént a' zsidó csak a’ zsidót csméri felebarátjának, egyéb embereket Isten és ön maga ellenségeinek nézi, és imádsá­gában is üldözi, mert vesztükért könyörög. Miilyen sors fogja tehát érni a’ polgári társaság tag­jait? a' midőn polgári társakul ellenségeket nyerendenek, kik nekik lelkiisméret ellenzése nél­kül, ha nem is máskép de alatomosan árthatnak. Ezeknél fogva részéről kívánná ezen kiilöm­­ben is igen sietős lépéssel felhagyatni, mert azon engedményt is, mellyel a' zsidó még jelen or­szággyűlésen az úrbéri telkek birhatására nyert, állapotja 's környiiíállásaihoz képest nagy ked­vezésnek tekinti, és miután ezen egy engedménynek is bizonyos megszoritassali korlátolását szükségesnek találták a' Karok és Rendek, most minden megszorítás nélkül mindeneket enged­ni, nem volna egyéb, mint ön magávaji ellenkezés. Eperjes Városa Követe (Bujánovics Vinczé): Küldői nézetei szerént a’ zsidók mostani} ne­velési és erkölcsi állapotját, és többféle küriiláUásait általányosan tekintve, ezen Izenethez, és törvény javallathoz még most hozza nem járulhat. Baranyai Követ (Pukozdy 'Sigmotiif): Hogy a’ türedelni adónak megszüntetése törvény által js kimondasson Küldői szinte kívánják, de hogy ezen felül a* zsidó nemzetség, azon polgári ál­lásra emeltessen, melly hazánk egyik nem nemes lakosinak tulajdona, erre felhatalmazva nem lévén ezt nem pártolja, azon fogva sem, mert ezen kedvezést még idő előttinek is tartja, ennél fogva az Izeuct, és törvényjavallat a 2-ik szakasznak kimaradására szavazott. Posegai Követ (Markovics Gusztáv) , és Szeréna Követ (Paszávecz Sigmond) : A' kerületi Izcnet ellen szavaztak. Thuróczi Követ (Justh JózsefJ: Küldői ugyan a’ zsidóságnak állapotját könnyíteni kíván­ják, a’ felolvasott Izenetet azonban úgy, mint van el nem fogadják, ’s e’ tekintetben mint az elhaladásnak eszközéül megkívánják engedtetni, hogy a’ királyi Városokban birtokot szabadon vehessenek, továbbá hogy azon helyeken is, mellyektől eddig kitiltattak szabad lakás engedtes­sék, a’ külföldről béköltözködökre pedig Küldői azt kívánnák, hogy ezek értékjüket bébizonyi­­tani, ’s azt a’ kereskedésbe adni köteleztessenek, ezeken kívül a’ mostani kürnyülményekben Küldői más kedvezéseket nékiek adni nem kívánnak. Jász és Kun kerületi Követ (Kálmán Sándor): Az Izenetet szinte nem pártolta. Abaúji Követ (Péc/ty Emánuel Gróf): Az Elölülő okainál, de azon fogva is, hogy ezen tárgy bővebb megfontolást kívánna, azt jelenleg elmcllőztetni kívánja, Zágrábi Káptalan Követe (llarainusztek József) : Az Elölülőnek a’ zsidókra nézve fenforgó tárgyában tett nyomos észrevételeit, nem kiilümben Horvátország Követének nyilatkozását, ré­széről is pártolván , — a’ Karok és Rendek határozatának ellent mond. Nem lévén, kik szóllani kívántak volna, ekképen a’ kerületi Izenet, és törvény javallat megállapitatván, — az e’ tárgy­­báni felírás pedig felolvasottnak elfogadtatván. Olvasta az Orszógbirói ítélőmester a’ Zsiva bészegellett tájék eránti Izenet, és törvényja­vallatot, mellyek eránt nem lévén észrevétel, miután az e1 tárgybani felírást felolvasottnak el­fogadták a’ Karok és Rendek. Az Előlülő az ekkép bevégzelt tárgyakat, az illető Itélömesterek által a’ fő Rendekhez ál­tal küldvén, végezetre, egyik ítélőmestere által felolvastatta a' görög nem egyesültek vallás­­beli sérelmek tárgyában költ főrendi viszon Izenetet, melly az országos Irományok 186-ik szá* ma alatt olvasható, mellyet is a’ Kerületekre és közleiratra bocsátván, az ülést eloszlatta. CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Mártius 25-kén 1840 t mind a* két Táblánál tartatván. Az Ül és megnyitásával az Előlülő egyik ítélőmestere által felolvastatta a’ sérelmek ötödik osztályának hátra lévő része eránti főrendi viszon észrevételeket, mellyek a’ II-ik, III—ik, lV-ik és V-ik osztály többi pontjaira is közlütt főrendi észrevételekkel együtt, az országos Irományok 187-ik száma alatt találtatnak, mellyekct is kinyomtatni rendelvén a' Nádor Ó cs. kir. fő Her­­czegnek gyengélkedő egéssége miatti elmaradása esetében, a’ Rendeket az ország Bírája, nevében elegyes Ülésre meghívta. Jegyző Könyv. 11. Daruó. 74 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom